A Washingtoni Állami Egyetem (, rövidítve WSU, becenevén Wazzu) az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, a Washington állambeli Pullmanben található, 1890-ben alapított állami fenntartású felsőoktatási intézmény, amely 31 478 fős hallgatói létszámával a Washingtoni Egyetem után az állam második legnagyobbik egyeteme.
Történet bélyegkép|jobbra|A Thompson- és Bryan épületek 1925-ben A Washington State College-et (Washingtoni Állami Főiskola) Washington állam törvényhozása 1890. március 28-án, kevesebb, mint öt hónappal az állam megalapítása után hozta létre; az intézmény egyike volt az Abraham Lincoln által 1862-ben aláírt Morril földadományozási törvény keretében területet kapó intézményeknek. A területen 36 400 hektáron mezőgazdasági-, 40 500 hektáron pedig tudományos iskola létesült.
A hosszú helyszínkeresés után az új főiskola 1892. január 13-án nyílt meg Pullmanben, első, egy éves ciklusát kitöltő rektora George Washington Lilley, a Dakotai Mezőgazdasági Főiskola korábbi vezetője lett; az első hét fő 1897-ben diplomázott. Az 1905-ös névváltoztatás során az iskola neve Washington Agricultural College and School of Science-ről (Washingtoni Mezőgazdasági Főiskola és Tudományos Főiskola) State College of Washingtonra (Washingtoni Állami Főiskola) módosult, de az emberek többsége továbbra is Washington State College-nek hívta. Az intézmény jelenlegi nevét 1959-ben vette fel.
Az iskola első befolyásos rektora az 1893. július 22-én kinevezett Enoch Albert Bryan volt, aki a Harvard- és a Columbia Egyetemen diplomázott, korábban pedig az Indianában található Vincennes-i Egyetem rektora volt. Bryan érkezése előtt a fiatal intézmény jelentős szervezeti problémákkal küzdött, amelyek megoldása az ő nevéhez fűződik. A férfi munkásságának a központi kampusz róla elnevezett óratornya állít emléket.
Az egyetem a Cascade-hegység nyugati oldalán, Puyallup városában 1894-ben megnyitott mezőgazdasági kísérleti állomással vált állami szinten is jelentőssé. A WSU-nak az állam minden részén vannak kutatóintézetei; a legjelentősebbek Prosser, Mount Vernon és Wenatchee településeken találhatóak, valamint az egyetem kihelyezett kampuszokkal is rendelkezik, amelyek Spokane-ben, a három várost átölelő Tri-Citiesben, illetve Vancouverben fekszenek. A szövetségi kormány és az állam által az intézmény az USA északnyugati részén összesen hetvenhétezer hektárnyi, mezőgazdasági- és tudományos kutatásokra használható területtel rendelkezik.
A doktori képzés az Állatorvostudományi Iskola 1899-es megalapításával kezdődött; az első két hallgató 1902-ben végzett, az első doktori címeket pedig 1909-ben ítélték oda. Az iskola 1916-ban főiskolai rangot kapott, 1925-től pedig az Állatorvostudományi Főiskola nevet viseli. Az első mesterképzés már az iskola megalapítása után nem sokkal elindult, az első, ilyen diplomát szerző hallgató 1902-ben végzett a növénytudományi MSc szakon.
1919-ben az egyetemet öt főiskolára és négy más oktatási egységre osztották, melyek élére dékánokat neveztek ki, 1922-ben pedig mesterképző iskolát hoztak létre. Az első, bakteriológiai PhD címet 1929-ben kapta meg egy hallgató.
Kampusz bélyegkép|jobbra|A kampusz északnyugat felől 2012-ben A Palouse-régióban fekvő pullmani központi kampusz 259 hektár alapterületű, tengerszint feletti magassága pedig 760 méter. Az egyetemtől 11 km-re keletre húzódik az idahói határ, melynek túloldalán, Moscow városában található az Idahói Egyetem. A két intézményt a Washington State Route 270 és a Bill Chipman Palouse-ösvény köti össze.
A Palouse-régiót a szélfútta talaj által kialakított dombok jellemzik, amelyeknek köszönhetően ez a világ legtermékenyebb száraz talajos mezőgazdasága; a leggyakoribb terménynövények a búza, a borsó, az árpa és a lencse. Az estékre a kék–rózsaszín naplemente jellemző, amelyet az első igazgatótanácsa az iskola színeinek választott (ezt később a mai karmazsinvörös–szürke kombinációra cserélték). A College Hillen (a négy, pullmani domb egyike) fekvő kampuszról a belvárosra nyílik kilátás.
Épített környezet bélyegkép|jobbra|Az 1894-től álló Thompson épület, amely eredetileg az adminisztráció központja volt Habár az egyetem épületei sokszínűek, a régi kampuszon a vörös dísztéglával burkolt, reneszánsz stílus a jellemző; a létesítmények egy része a két világháború között készült el. A második világháború utáni házakra leginkább a neomodern, „nemzetközi” stílus a jellemző, ennek stílusjegyeit leginkább a Paul Thiry tervezte, az intézmény északi oldalán fekvő Regents Hill kollégium viseli magán. Az 1990-es években az egyetem inkább a látványosabb épületek felé mozdult el, ilyen például a Zimmer Gunsul Frasca konzorcium (ma ZGF Architects LLP) tervei által 1994-ben bővített Holland (ma Terrell) Könyvtár; a létesítmény ablakai íveltek, aulája felett pedig kúp alakú tetőablak található. A 2001-ben megnyílt pihenőközpontban pezsgőfürdő és kandalló került elhelyezésre; a létesítményt és az egyetem 1985 és 2000 között hivatalban lévő rektoráról elnevezett Samuel H. Smith Alapképzési Központot (becenevén „CUE”) a portlandi Yost Grube Hall tervezte.
A WSU legforgalmasabb része a Glenn Terrell Barátság Sétány; az 1970-es évekig két oldalán parkolóhelyekkel kiegészített út nevét az egyetem 1967 és 1985 között regnáló rektoráról kapta. Terrell titkára a megbeszéléseket tíz perccel eltolta, mivel az út mentén sétálva szeretett a hallgatókkal beszélgetni. A teret a Terrell- és Holland könyvtárak, a hallgatói szövetség épülete (Compton Union Building) és három oktatási létesítmény öleli körül. A Jordan Schnitzer Művészeti Múzeumnak otthont adó, a futballstadion lelátójával szemben elhelyezett vörös kockáról 2018 tavaszán rántották le a leplet.
A szintén jelentős pontnak számító Martin Stadion névadója Clarence D. Martin, Washington állam 11. kormányzója. Az épület a kampusz földrajzi közepének közelében, a domboldalba épült déli lelátók (melyek az információtechnológiai létesítménnyel összeépültek) mellett helyezkedik el; nyugatról a Terrell Könyvtár, keletről pedig a Vogel Plant biotudományi épület határolja. A ma Rogers nevet viselő Soldier Sportpályán 1895-ben játszottak először amerikaifutball-mérkőzést. 1970-ben a létesítmény fából készült fő lelátóját érő tűzeset után a pályát bezárták; helyén 1972-ben nyílt meg a mai Martin Stadion, amely ugyan a Pac-12 Conference legkisebb sportlétesítménye, de itt tud egyidejűleg a legtöbb hallgató helyet foglalni. 2006-ban felújítási munkálatok kezdődtek, ahol bővítették a lelátók kapacitását, a játékosok és a nézők által igénybe vehető szolgáltatások körét, valamint felújították a mosdókat és a büféket. A stadion második felújítására 2011 és 2014 között, a Cougar Football Project keretében került sor; az első, 2012 novemberében elkészült szakaszban (Southside Project) a kommentátorállást cserélték le egy új, magasabb komfortfokozatú üléseket és klubszobát is magában foglaló építményre; a második (West End-Zone Project) szakaszban pedig a játékosokat kiszolgáló létesítményeket (öltözők, edzőterem) újították fel, valamint új tárgyalót és edzői irodát is kialakítottak. A szintén utóbbi projekt keretében a nyugati oldalon kialakított WSU Emlékterület az egykori The Gray W Varsity Club bajnokainak állít emléket.
A kampusz legrégebbi épületei a Thompson- (1895), a Stevens- (1896) és a Bryan- (1909) csarnokok, amelyek egy négyszögletű lejtőt ölelnek körbe, ahol a száz évvel előtt Új-Angliából behozott magból eredt tölgyfa áll. A jellegzetes tornyaival a Loire-völgyi kastélyra emlékeztető Thompson épület eredetileg az adminisztráció épülete volt; az „Administration Building” faragás ma is látható a korábban főbejáratként használt nyugati kapu felett. A létesítmény ma az idegen nyelvi tanszék, illetve a Művészettudományi Főiskola székhelye. A Bryan épület az egyetem legjellegzetesebb építménye; magas óratornyában egy harang található, az óra pedig esténként neon-vörös megvilágítást kap. A csúcsos tetejű Stevens épület női kollégiumként működik; ez és a Thompson épület szerepelnek a Történelmi Helyek Nemzeti Jegyzékében, valamint mindkettőt a seattle-i Stephen & Josenhans vállalat tervezte.
Az egyetem meghatározó épületei még a Lewis Öregdiák-központ, illetve a Webster Fizikatudományi Épület. Az öregdiák-központnak otthont adó, az 1920-as években épült létesítmény eredetileg marhaistálló volt; az öregdiák-szervezet irodái az 1980-as években költöztek ide. Ma itt található az igazgatótanács tárgyalója, a Lighty Könyvtár, a sportolók büszkeségtáblája, az alumniszervezet vezetőjének irodája, valamint a nagyobb eseményekhez használható, a második szinten elhelyezkedő Nagycsarnok. A Naramore, Bain, Brady és Johanson cégek konzorciuma által tervezett, 1974-ben elkészült Webster épület az intézmény legmagasabb épülete; a létesítményben tizenkét szint található, a legfelső szinten lévő társalgóból pedig a teljes régió belátható.
Az építészeti osztály első vezetője, egyben az intézmény első építésze az 1911 és 1923 között hivatalban lévő Rudolph Weaver volt, aki a kampuszon hét épületet tervezett, ezek a következők: Marhaistálló (ma Lewis Öregdiák-központ, 1922); Carpenter épület (1927-re készült el); Közösségi ház (1921); McCroskey épület (1920); Rektori lakás (1912); Stimson épület (1922); Wilson–Short épület (1917-ben, akkor még félkészen vették használatba).
Lakóövezet Az egyetem többféle lakhatási lehetőséget is kínál; a legtöbb elsőéves kollégiumban, egyesek pedig fiú- vagy lányszövetségek házaiban, esetleg a kampuszon kívül élnek. Az első tanév után a hallgatók többsége lakásokba költözik, melyek közül több a WSU tulajdonában áll; ezek kevesebb, mint 800 méterre találhatóak a kampusztól, és a College Hill, illetve az Apartment Land kerületekben helyezkednek el, előbbi területén számos diákszövetségi tag lakik, akiket a szövetségi házakban lakók „külsősnek” hívnak.
Kollégiumok Az intézmény kollégiumai között vannak koedukáltak, nemek szerinti elosztásúak, valamint van kor szerinti és a helyi- és külföldi diákok által vegyesen lakott épület is, valamint egy globális tanulóközösség is megtalálható. A McEachern kivételével minden kollégium a Residence Hall Association (Lakóépületek Szövetsége) tagja.
Az egyetemnek 18 kollégiuma van, amelyek elhelyezkedésük alapján a következőképp csoportosíthatóak: Hillside: Community/Duncan Dunn, Elmina White Honors Hall, McCroskey, Stevens, Stimson, Wilmer/Davis Northside: Global Scholars Hall, Northside, Regents, Scott/Coman, Streit Perham Southside: Gannon/Goldsworthy, McEachern, Olympia, Orton, Rogers, Stephenson Complex, Waller
Minden lakóépületnek saját irányítószerve van, amely a költségvetésért és a rendezvényekért, valamint a hallgatói visszajelzések kezeléséért felelős. A legkisebb kollégium a Stevens (70 fő), a legnagyobb pedig a Stephenson Complex (1200 fő). Minden évben megrendezik a Hazatérés Hetét, ahol a kollégiumok, a külsősök és a diákszövetségek versenyeznek több számban; a hetet a hintóverseny győztese nyeri meg. A címet az elmúlt évtizedben legtöbbször valamely kollégium nyerte el, a 2008-as évben pedig a dobogó mindhárom helyén valamely kollégium állt (a Waller–Wilmer/Davis–Stevens, a Scott/Coman és a Stimson–Regents csapatai).
College Hill és Greek Row