Schmidt Henrik (Pozsony, 1815. december 8. – 1870. május 3.) jogakadémiai tanár.
Életútja
Tanult 1840. április 6-tól a jénai egyetemen bölcseletet tanított; 1844. június 2-ától az evangélikus konzisztórium Nagyszebenben meghívta az ottani jogakadémiához tanárnak. 1848. június 29-én a szász nemzetség hat más társával együtt küldöttségül választotta meg a minisztériumhoz és István nádorhoz Pestre és Ferdinand királyhoz Bécsbe; miután az előbbeni küldöttek 1848. október 6-a után Bécsből visszatértek, Schmidt társaival együtt Olmützbe utazott, ahol Ferencz József király 1848. december 22-én a szász nemzetiség érdemeit dicsérő két oklevelét adta ki; mind a kettő az erdélyi szászoknak a birodalmi minisztérium közvetlen kormánya alá helyezéséről szólott. A szabadságharc lezajlása után visszatért Nagyszebenbe és az ottani jogakadémián folytatta előadásait. 1850. augusztus 21-én a császári és királyi Ferenc József-rend lovagkeresztjével jutalmaztatott meg. Az 1863-64. évi nagyszebeni tartományi gyűlésen, mint a nagysinki II. kerület kiküldöttje részt vett; azután kizárólag tanszékének szentelte magát; azonban adósságba merült és 1870. május 3-án öngyilkos lett.
1849. augusztus elején átvette a nagyszebeni Siebenbürger Bote politikai lap szerkesztését és ezt vezette 1850-ig, midőn a szász nemzetiség ismét Bécsbe küldte. 1861. január 3-án átvette a Hermannstädter Zeitung szerkesztését, melynek első évfolyama azon év október 31-ig terjed; a II. az egész 1862. évet betölti. 1863-tól a Hermannstädter Zeitung vereinigt mit dem Siebenbürger Bote címet vette fel és Schmidt a nagy osztrák birodalom szellemében 1865. szeptember 16-ig szerkesztette.
Munkái
Aus den Ruinen des Sachsenlandes in Siebenbürgen. Hermannstadt, 1849. (Költemények.) Unterhaltungen aus der Gegenwart. Periodische Schrift in zwanglosen Heften. Uo. (1848. május 8-tól kezdve.) Encyclopädischer Abriss der Cameralwissenschaft. Seinen Vorlesungen über Encyclopädie der Cameralwissenshaften zu Grunde gelegt. Uo. 1853. Das eilfte Hauptstück des allgemeinen osterreichischen Berggesetzes vom 23. Mai 1854. mit den dazu gehörigen Vollzugs-Vorschriften, Verordnungen, Erlässen, Kundmachungen, Berghauptmannschaftlichen Edikten und Formularien. Das Bergwerksabgabengesetz mit besonderer Rücksicht auf das Grossfürstenthum Siebenbürgen. Zusammengestellt von H. S. Uo. 1857. Die Bergbehörden der österreichischen Monarchie (ad §. 225. des allg. Berggesetzes). Zusammengestellt von H. S. Uo. 1859. Staat oder Nationalität? Eine österreichische Studie von Poinz. Leipzig, (1868.)
Források
További információk
Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., . Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002. Wurzbach, Constantin von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Wien, 1856-1891.
Kategória:Pozsonyiak Kategória:1815-ben született személyek Kategória:1870-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Öngyilkos személyek