Donji Grahovljani falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 33, közúton 46 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Kravarina-patak mentén fekszik.
Története Grahovljani területe már ősidők óta lakott volt, hiszen határában a „Staro groblje” nevű helyen az erdőben ókori temető maradványai találhatók több mint 200 sírral. A sírok kelet-nyugati tájolásúak és sírkövek helyett felül háromszögletű köveket helyeztek rájuk. A sírok hovatartozása máig vitatott
Grahovljani település első írásos említése 1698-ban „Grahovlany” alakban 15 portával a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Ide Boszniából pravoszláv vlachok érkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Grahovliani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grahovlyani” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 216. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grahovlyani” néven összesen 82 házzal, 596 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829. Az egységes Grahovljani településnek 1857-ben 600, 1910-ben 937 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1948-tól Donji Grahovljani már különálló településként szerepel. 1991-ben lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában 1991. december 20. és 27. között foglalta vissza. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. 2011-ben 33 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 600 570 501 649 888 937 942 1.175 419 421 414 371 267 188 44 33 (1931-ig Grahovljani részeként, a későbbi Srednji és Gornji Grahovljani lakosságával együtt. 1948-tól önálló településként.)
Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomátÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-389. 1746-ban építették. Egyhajós épület félköríves szentéllyel és a főhomlokzatból emelkedő harangtoronnyal. A templom kőből és téglából épült a település kiemelkedő helyén. A hajó baldachinos famennyezettel fedett, fából ácsolt nyeregtetővel, melyet cseréppel fedtek be. A harangtornyot piramis alakú tető és fémlemez borítja. Az apszis szintén fémlemezzel van bevonva. Belül egy nagy ikonosztáz található rokokó faragványokkal, hat ikonsorral. Az ablakok íves áthidalókkal vannak ellátva. A templom 1991-ben a délszláv háború során súlyosan megrongálódott. A parókiához Dereza és Grahovljani falvak tartoznak.
Jegyzetek
Források Pakrác város hivatalos honlapja Pakrác turisztikai irodájának honlapja Pakrác kulturális emlékei Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. Pakrác város rendezési terve Filip Hodak: Historijsko-geografski razvoj Pakraca - diplomamunka Zágráb, 2017
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései