Az igazságügyi alkalmazott egy jogi gyűjtőfogalom. Az igazságügy területén olyan, különböző képzettséget igénylő munkaköröket fog össze, ahol a szolgálati jogviszony alanya egyrészről az igazságügyi szerv, másrészről az igazságügyi alkalmazott.1997. évi LXVIII. törvény 2. § (1) bek. Az igazságügyi alkalmazottak munkavégzését szolgálat teljesítésnek nevezik, munkaviszonyukat pedig szolgálati jogviszonynak (akárcsak a bíráknál).
Jogállásukat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) szabályozza. E szolgálati jogviszonyra más jogszabály rendelkezéseit kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha azt az Iasz elrendeli.
Igazságügyi alkalmazottak
Igazságügyi alkalmazottak a törvény alapján a következők: a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár, b) a technikus, c) az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt, d) a tisztviselő, e) az írnok, valamint f) a fizikai dolgozó.1997. évi LXVIII. törvény 2. § (2) bek.
A bírósági fogalmazó
A bírósági fogalmazó egy jogi végzettséget igénylő foglalkozás. A bírósági fogalmazó igazságügyi alkalmazott.1997. évi LXVIII. törvény 2. § (2) bek. a. pontja
A jogvégzett bírósági fogalmazó a jogi gyakorlat ismereteit sajátítja el, ezáltal válik alkalmassá a bírósági tevékenységre. Szakvizsgáinak letétele után bírósági titkár lehet, illetve újabb gyakorlat és újabb szakvizsga után bírói kinevezést kaphat.http://www.epalya.hu/munka/feor_megjelenit.php?feor=3511
A bírósági fogalmazó nem lehet tagja pártnak, és nem folytathat politikai tevékenységet.
Joggyakorlata A bíróságokon fogalmazók működnek, a bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében.1997. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bek. A bírósági fogalmazó részére a joggyakorlat keretében biztosítani kell, hogy minden bírósági szinten és ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, az ügyfelek fogadásán részt vegyen. A fogalmazó önálló hatáskörét törvény állapítja meg.1997. évi LXVIII. törvény 3. § (2) bek. A joggyakorlat ideje 3 év.1997. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bek. A bírósági fogalmazó kinevezésének feltétele a magyar állampolgárság, a büntetlen előélet, továbbá az egyetemi jogi végzettség.
A bírósági titkár A bírósági titkár egy jogi szakvizsgát igénylő foglalkozás. A bírósági titkár igazságügyi alkalmazott.
A szakvizsgázott bírósági titkár a jogi gyakorlat ismereteit sajátítja el, ezáltal válik alkalmassá a bírósági tevékenységre. Újabb egy év gyakorlat után bírói kinevezést kaphat.
A bírósági titkár valamennyi (polgári, büntető, közigazgatási vagy munkaügyi) ügyszakban eljárhat. Feladatainak a részét képezi a bírák munkájának segítése,a melyet a bírói hivatásra való felkészülés keretében végez. Ennek érdekében a bírósági titkárt az általa választott ügyszakban ítélkező bíró mellé osztják be és a bíró utasításának megfelelően, a bíró irányítása és felügyelete mellett jár el.
A bírósági titkár nem lehet tagja pártnak, és nem folytathat politikai tevékenységet.
A bírósági titkári kinevezés előfeltételei cselekvőképesség, magyar állampolgárság, jogi egyetemi diploma és jogi szakvizsga, érvényes pályaalkalmassági vizsgálat és érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvány.
A bírósági titkár kinevezése határozatlan időre vagy legfeljebb 5 évig tartó határozott időre szólhat.
Jegyzetek
Források 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról (Iasz.) birosag.hu projektjeink.birosag.hu
Kapcsolódó szócikkek Ügyészségi fogalmazó Jogász
További információk Ügyészségi fogalmazói pályázati kiírás 7/2009. (IV. 8.) IRM rendelet A bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet, valamint a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról és ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet módosításáról
Kategória:Foglalkozások