Az időspirál (Спираль времени) Georgij Szergejevics Martinov 1966-ban megjelent tudományos-fantasztikus regénye. Magyarországon a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (Budapest) és a Kárpáti Kiadó (Uzsgorod) közös gondozásában jelent meg 1973-ban példányban.
Történet
Karelin professzor hipotézisét és annak matematikai bizonyítását, az időutazás elméleti lehetőségét, kétkedve fogadja a tudós társadalom. Hamarosan azonban egy egyiptomi régészeti feltárás során olyan leletre bukkannak egy szarkofágban, ami alátámasztja Karelin felvetését. Dair kézirata idegen lények atlantiszi látogatásáról szól, akik időgép segítségével közlekednek térben és időben egyaránt. Az időspirálrólAz idő nem egyenes vonalban terjed, hanem spirálisan. Az időgép a nulla térben közlekedik. szóló előadás után Kotov irodalomtörténész egy másik kéziratra hívja fel Karelin figyelmét. A XIII. századból származó dokumentum megdöbbentő egyezéseket mutat a 12 ezer éves ókori történettel. A további kutatás során egy régi mongol kurgán feltáráskor találnak egy „vastuskót”, egy hatalmas fémhengert, amiről feltételezik, hogy a földönkívüliek időgépe lehet. A henger ismeretlen, és mindennek ellenálló fémből készült. Az időgép környéke fokozatosan településsé alakul, a Jövevények Városa nevet kapja. 65 évvel később egy nagyszabású óceán alatti projekt megvalósítása közben rátalálnak Atlantiszra. A régészeti feltárások során egy titokzatos fekete gömb is előkerül, ami kapcsolatba hozható az idegenekkel. 130 évvel a történet kezdetéhez képest egy másik fémhengert is találnak a tenger alatt. Azt is vizsgálat alá veszik, és ennek következtében az emberiség saját készítésű időgéppel kapcsolatba lép idegen civilizációkkal. Kim az időutazók pontos megjelenését is kiszámítja, a megjósolt napon megnyílik a fémhenger.
Szereplők Nyikolaj Tyihonovics Karelin, matematikus, amatőr régész Vaszilij Kicsov, régész Szafjanov, egyiptológus Konsztantyin Kotov, irodalomtörténész 65 évvel később Igor Gorelik, régész Alekszandra Kozlova, régész Vlagyimir Szuhanov, oceanografus mérnök Vlagyimir Dmitrevszkij, oceanografus 130 évvel később Kim, kibernetikus mérnök Szveta, Kim felesége Erik, Kim munkatársa Ella, Erik húga Tillak, fiziológus Atlantisziak Gezza, alpap Den, főpap Reni, Gezza tejtestvére, rabszolga Lana, Bora lánya Roz és Bora, uralkodók Dob, fekete rabszolga Moa, szabad atlantiszi Dair, balzsamozó Ta-Kem országából A középkorban Szubudaj-nojonA nojon herceget jelent. Gemibek, a nagy kagán osztagparancsnoka Dzselal, Gemibek unokaöccse Tohucsár Rasid, uléma, Dzsingisz kán követe Dzsogataj, nuker-parancsnok Cseszláv és családja Boriszlava, a felesége Lada, az idősebb lánya Ljubava, a fiatalabb lánya
Magyarul
Az időspirál. Fantasztikus regény; ford. Sárközy Gyula, ill. Kondor Lajos; röv. kiad.; Móra, Bp., 1973
Képregény A Fülesben 1977-ben (29–46. számokban) jelent meg a mű képregény-változata Zórád Ernő feldolgozásában 36 oldalban. A Közgazdasági és Jogi Kiadó 1984-ben adta ki a 46 oldalas változatot.
Jegyzetek
Források Georgij Martinov: Az időspirál (Móra Könyvkiadó / Kárpáti, Budapest – Uzsgorod, 1973, fordította: Sárközy Gyula) A kötet adatlapja Moly.hu
További információk Georgij Martinov – Zórád Ernő: Az időspirál
Kategória:20. századi orosz regények Kategória:1966 regényei Kategória:Orosz sci-fi regények