Katinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 52, közúton 62 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 15, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi részén, a Krivaja és Puklica-patakok összefolyásánál fekszik.
Története A térség középkori településeit 1542-ben pusztította el a török és csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Katinacz” néven Korenica településrészeként találjuk.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Katinacz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 540. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Katinacz” néven 29 házzal 240 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 131, 1910-ben 345 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 9%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb kézen volt. 1991 novemberében az Orkan-91 hadművelet első szakaszában foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagyrészt elmenekült, helyükre koszovói horvátok érkeztek. A falunak 2011-ben 115 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 131 0 216 248 309 345 326 344 268 243 266 230 174 156 166 115 (1869-ben lakosságát Potočanihoz számították.)
Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomának elődje Puklicán épült a 18. század közepén. Ez valószínűleg egy fatemplom volt. A mai katnicai templom 1868-ban épült. Ikonosztázát Evtimije Subotić festette. A templomot 1978/79-ben felújították. A délszláv háború idején ismeretlenek behatoltak a templomba és kilenc ikont tönkretettek.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Daruvár turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve Wolfline.eoldal.hu: Horvatországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései