Lengyel János (Beregszász, 1973. június 20.–) Állampolgársága: magyar, ukrán, egykor szovjet. Foglalkozása: újságíró, író, szerkesztő, történész, humoralista.

Élete A legtöbb kárpátaljai írótól eltérően, nem versekkel kezdte, ma is inkább prózát ír. Iskolás évei alatt több cikket írt az intézmény újságjába. Első újságcikkei 1987-től jelentek meg a Kárpáti Igaz Szó, a Vörös Zászló és a Kárpátontúli Ifjúság című lapokban. 1989-ben már szépirodalmi műveket is publikált. A Vörös Zászló szerkesztőségében dolgozott Füzesi Magda, aki a lap irodalmi mellékletét is szerkesztette. Lengyel János tőle kapta az első szakmai kritikákat. A lap másik munkatársa, Balogh Irén segédkezett, hogy minél nagyobb tapasztalatra tegyen szert az újságírás terén.

1990-ben érettségizett, a magyar tannyelvű 4. számú Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában. Az utolsó pillanatban, családi okok miatt visszalépett az Ungvári egyetemre való felvételitől. Akkor még nem volt lehetőség a Magyarországon való továbbtanulásra, ezért ez hosszú időre elnapolódott. 2011-ben szerzett történész diplomát az ELTE BTK-n.

1990 nyarától 1994 tavaszáig a beregszászi Május 1 Bútorgyárban dolgozott, mint bútorcsomagoló, betanított asztalos, majd kőműves. Közben bedolgozott a Beregszászon kiadott, rövidéletű Szivárvány című lapnál, de cikkei jelentek meg a Beregi Hírlapban is. Néhány évig magyarországi zenei fanzine-okban publikált. A Szivárványt Tóth Károly szerkesztette, de a lapnál dolgozott Balogh Miklós és Rácz Zsuzsanna is. Miután a bútorgyár a csőd szélére sodródott, őt is elbocsájtották. Több hónapig volt munka nélkül, ekkor számos közvetítő céggel készült hol Kazahsztánba, hol Oroszországba, hol az Északi-tengeren lévő dán fúrótoronyra dolgozni. Végül 1994 végén Százhalombattára került, ahol a Dunamenti Erőmű bővítésén vett részt, de többek között dolgozott a MOL Finomítóban, a Magyar Villamos Műveknél, Budapesten a Külügyminisztérium felújításán, Mártélyon, Makovecz Imre építész hétvégi házának építésén stb. Százhalombattán találkozott Tar Bélával, aki akkor Kárpátalján már ismert költőnek számított.

2002-ben csatlakozott a Kósa Csaba vezette Magyar Újságírók Közösségéhez.

Alapítója tagja a 2005-ben Balatonföldváron alakult Kárpátaljai Írók Költők Művészek Magyarországi Alkotó Közösségének, 2013-as átalakulása után néhány hónapig a már Kárpátaljai Irodalmárok Művészek Alkotó Közössége névre hallgató szervezet titkára volt.

2007-ben belépett az Unitárius Alkotók Társaságába, a szervezet Partium című folyóiratának állandó szerzője. 2008 és 2019 között tagja volt a Független Újságírók Szövetségének, mai elnevezése Kárpát-medencei Újságírók Közössége. A Kárpátalja című hetilap Versajánló rovatának vezetője. A Kárpátinfo és a Kárpátalja.ma lapok külső munkatársa.

2020 óta a Magyar Múzsa című kulturális folyóirat szerkesztője. 2023 óta az Art'húr Irodalmi Kávéház című internetes kulturális oldal szerkesztő-rovatvezetője. Az Irodalmi Kincsek Tára című internetes irodalmi oldal szerkesztője.

Állandó szerzője a Budapesten székelő Kárpátaljai Szövetség Kárpátaljai Hírmondó című negyedéves folyóiratának, az egri Agria, a Partium és az Újnautilusz folyóiratoknak. Ezek mellett írásai jelentek meg a Bárka, a Magyar Napló, az Újhegyvidék, a Tárogató, a Kláris, az Irodalom Visszavág, a Havi Szemle, a Zempléni Múzsa, a Várad, a Kamélon.online, az Irodalmi Jelen, a Szózat, az Árkád, a Szövetirodalom, a Búvópatak, az Együtt stb. irodalmi és közéleti folyóiratokban.

Zsurnalisztaként publikált: Blikk, Vörös Zászló (Kárpátalja), Tárogató (Kárpátalja), Mentor, Szabad Föld, Magyar Nemzet, Új Idők, Budai Polgár, Jó Napot (Kárpátalja), Szivárvány (Kárpátalja), Százhalombattai Hírtükör, Ukrajnai Magyar Krónika (Kárpátalja), Naplopó (Kárpátalja), Nemzetőr, Kárpáti Igaz Szó, Nemzeti Hírmondó, Comitatus, EuroAstra, Beregszász.

Sok helyen, számos kulturális eseményen lépett fel, rendszeresen részt vesz a kárpátaljai irodalmi táborban és irodalmi karavánokon. A KIMAK titkáraként, havi rendszerességgel, évekig szervezett kulturális műsorokat. Önálló műsorával eddig többször fellépett Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában és Németországban, mígnem 45 éves korára megvolt az első önálló irodalmi estje a Beregszászi Járási Könyvtárban, Varga Éva igazgató jóvoltából.

2018 óta vezeti párjával, Katzler Hilda költővel, A Magyar Múzsával a nagyvilágban! című kezdeményezést, amely keretében tizenöt országba jutottak el. 2026-ban lett öt éves a Mitracsek Presszó! című kulturális rendezvénysorozat, amit ő vezet.

Saját bevallása szerint ritkán ír verseket, ennek ellenére, több költeményét megzenésítette az Osztováta zenekar, a Credo verséneklő együttes, a Viháncos Duó és Baráth G-Man Ferenc, beregszászi rapper. 2017-ben új utakra lépett, amikor szerepelt G Man két videóklipjében, amiket Budapesten forgattak.

Önmagáról és róla

"Leendő történészként előszeretettel nyúl ellentmondásos történelmünk ilyen-olyan figuráihoz, a volt Szovjetunióban megélt élményeit az akkori "nagyok" kifigurázásában jeleníti meg." /Koszták István/

"Ön vele született. Jól fejlett íráskészséggel rendelkezik. Olyannyira, hogy a művei képesek megérinteni olvasójukat – és azt hiszem, hogy ez nagyon fontos, talán a legfontosabb." /Nagy Zoltán Mihály/

"Számomra az írás több, mint a sorjázó gondolatoknak betűk, szavak és mondatok formájában történő rögzítése a papíron: kísérlet a menekülésre önmagam és az elmúlás elől."

"...Szülőföldje Lengyel Jánosnak, aki egy magyarországi munkásszálláson, az egésznapos fizikai munka után egy csendes zugot keres és írja, írogatja a maga mondatait a kárpátaljai magyarság harmadik évezred elejei történetéhez..." /Tábori Kálmán/

„1990 óta publikálok rendszeresen, akkor még főleg kárpátaljai kiadványokban, interjúkat is jóval előbb készítettem már, mielőtt 2009-ben a Független Újságírók Szövetségének tagja lettem. Mint korábban említettem, főként prózát írok: tanulmányt, esszét, karcolatot, humoreszket, pamfletet, beszámolót, interjút, riportot, elbeszélést, novellát, aforizmát stb. Igaz, hogy már legalább egy tucat irodalmi folyóiratban és egyéb kiadványokban jelentek meg verseim. E téren az eddigi legjelentősebb elismerésem, hogy 2014-ben két művemet beválogatták Az év versei című antológiába, továbbá felkerültek a hasonló névre hallgató cd-re is.” /Lengyel János/

„A valóság szaga (2006) már látható fejlődést mutat: a finom iróniával sikerül érdekessé tenni a kissé kopott realisztikus leírásokat, továbbá említést érdemelnek a különféle nyelvi játékok is. A Fallal az arcnak (2008) viszont sokkal egységesebb írói törekvést tár elénk. A vendégmunkási létet bemutató, általában csattanóra kiélezett rövid történetek magukban hordoznak egyfajta – a társadalomból való kivetettséggel társuló – szemtelenséget, amely közel hozza Lengyel János prózavilágát Tersánszky Kakuk Marci-történeteihez. Aforizmakötetében (Lyukkal bélelt zsebem avagy hogyan írjunk angolokat? Aforizmák, 2009) a nyelvvel való játék kerül előtérbe.” /Csordás László, irodalomkritikus/

„Mindig is elfogult voltam Lengyel Jánosnak a Magyarországon dolgozó kárpátaljai vendégmunkások életkörülményeit vizsgáló írásait illetően. Meg vagyok győződve arról, hogy nála jobban senki nem tudja feltérképezni ezt a társadalmi réteget, hiszen egy évtizeden át a maga bőrén tapasztalta mindazt, amit papírra vetett például „A valóság szaga”, című, 2006-ban az Intermix Kiadó gondozásában megjelent kötetében, vagy az „Fallal az arcnak” (Intermix Kiadó, 2008.) című gyűjteményben megjelent írásaiban.” /Füzesi Magda/

Részletek írásaiból

„Lassan belefáradtam minduntalan megmagyarázni, hogy nem vagyok ukrán. Magyar vagyok, és nem beköltöztem Ukrajnába, hanem Ukrajna jött el hozzánk, vendégségbe. És ott is maradt. Végleg. Mulatságos volt látni az arcokat, amikor a szüntelen ukránozásra rávágtam, hogy én nem ukrán vagyok, hanem Lengyel. A legtöbben a meglepődés után, egy sajátos logikát követve, megkérdezték.

- Most akkor nem magyar vagy?”

Kárpátaljáról jöttem. 2003. Könyv.

„Tömegsport:

A szex olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá, de kevesen művelik profi szinten.

De azért jó elfocizgatni alkalom adtán, ha nem is igazolt játékosként, csak úgy, a magunk örömére.”

Lyukkal bélelt zsebem, avagy Hogyan írjunk angolokat? 2009. Könyv.

„Kárpátaljára sokadszorra borult rá a sötétség, s mind behunyta szemét, aki ilyenkor álmodja életét. Létét a párnák mélyébe rejtve forgatják független játékfilmjüket. S ki nyer, ki nem, előbbi mindig valakinek a fia, mert a téma az utcán hever, agyonverték narkós bandatagok, kései hívei Souvennak, ki nyalásig imádta Napóleont. Kishaza lakói, kiket megszállva tart Leprózia, egymásra zúdítják sirámaikat, a legtöbb könnyet mégis önmagukért ejtik.”

Mitracsek úr visszatér. 2019. Könyv.

Cipő

A sarokba dobva,

Magányos dohogva

Lábadozik a cipő.

Elnyűtt bőrét fájdalom

Erezte, s szenvedte,

Mit rátestált az idő.

A sarokba dobva

Magába szagolva

Várja, míg lába kinő

Díjak

2006-ban elnyerte az Együtt Prózai Nívó-díját.

2007. Együtt nívó-díj tanulmány-esszé kategória. 2012. A Nemzeti Újságírásért díj bronz-keresztje.

Nyertes pályázatok

2011-ben A sátán fattya című írása A Kaméleononline irodalmi portál pályázatán, az Újságírás kategóriában a legjobb 12 pályamű közé került. 2011-ben a Tanítványi Láncolat Irodalmi Klub internetes irodalmi portál Hangos könyv pályázatán A költő és az álköltő című próza a nyertesek között végzett. 2011-ben az ELTE Kosztolányi Dezső pályázatán az Édes Anna című novella helyezést ért el. 2012-ben a Cipő című verse elnyerte a Magyar Napló, A hónap verse címét. 2013-ban a Cédrus Alapítvány Weöres Sándor egyszavas vers pályázatán a nyertesek között végzett. 2014-ben, két versét beválogatták Az év versei 2014 című antológiába.

Önálló kötetei

Kárpátaljáról jöttem. Antológia Kiadó. Lakitelek, 2003. A valóság szaga. Kisprózai vegyestál verskörettel, kárpátaljai módra. Illusztrációk: Magurszky Norbert. Felelős szerkesztő: Nagy Zoltán Mihály. Kárpátaljai Magyar Könyvek 142. Intermix Kiadó. Ungvár–Budapest, 2006. Fallal az arcnak. Szociográfia. Intermix Kiadó. Ungvár–Budapest, 2008. „Korhely” Lengyel János: Lyukkal bélelt zsebem, avagy Hogyan írjunk angolokat? Aforizmák. Budapest, 2009. Halott ember karácsonya. Interjúkötet. Előszó: Urbán Magdolna. Fedélterv: Lengyel János. Lektorálta és szerkesztette: Nagy Zoltán Mihály. Kárpátaljai Magyar Könyvek 195. Intermix Kiadó. Ungvár–Budapest, 2009. Mitracsek úr elfuserált életének hiteles története. (Lengy)el-beszélések. Előszó: Bertha Zoltán. Fedélterv és belső illusztrációk: Kis Judit. Felelős szerkesztő: Nagy Zoltán Mihály. Kárpátaljai Magyar Könyvek 218. Intermix Kiadó. Ungvár–Budapest, 2012. elektronikus változata a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapján olvasható: www.kmmi.org.ua Időbe töltve. Esszék, tanulmányok, elbeszélések. Bercsényi Miklós Alapítvány. Nagykanizsa, 2013. Arc-poetikák. Beszélgetni jó. Interjúk. Intermix Kiadó. Ungvár–Budapest, 2015. Mitracsek úr visszatér. Regény. Intermix Kiadó. Ungvár–Budapest, 2019. Egy nap Velencében. Prózai válogatás. Bíró Family Kiadó, Budapest, 2023. Elgyönyört élet. Versek. AB ART Kiadó, Budapest, 2023. Jenciklopédia. Humoros kézisóvár. AB ART Kiadó, 2025.

Antológiákban

Nyitott kapuk. Hegyaljai Alkotók Közössége. Tokaj, 2003 Új vetés. Kárpátaljai fiatal alkotók antológiája. Intermix Kiadó. Ungvár, 2007. Viszontlátás. Versek és novellák az Együtt folyóirat hét évfolyamának (2002-2008) lapszámaiból. Nagy Zoltán Mihály összeállításában. Intermix Kiadó. Ungvár–Budapest, 2009. Arcok és énekek. Verses antológia – 2011. Szerkesztette: Madár János. Rím Könyvkiadó. Budapest, 2011. Hangadó. Hangos könyv. Szerkesztette: Szinay Balázs. Felolvassa: Bakonyi Orsolya. 2011. július. Esszék: A költő és az álköltő Arcok és énekek. Verses antológia – 2012. Szerkesztette: Madár János. Rím Könyvkiadó. Budapest, 2012. Arcok és énekek. Verses antológia – 2013. Szerkesztette: Madár János. Rím Könyvkiadó. Budapest, 2013.