Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Békés megyében közel százhúszezer polgár, a szavazásra jogosultak jóval kevesebb mint a fele ment el szavazni. A szavazók tizenkét szervezet jelöltjei közül választhattak.

Első helyen a szocialisták végeztek, tizennégy közgyűlési helyet szerezve meg. A kisgazdák kilenc, a szabaddemokraták hat helyhez jutottak. A középmezőnyben a KDNP és az MDF közös listája szerepelt négy elnyert mandátummal, mögöttük a Munkáspárt és a fiatal demokraták következtek, három illetve két képviselői székkel. Bejutott még a Nagycsaládosok Országos Szövetsége és a megyei polgármesterek egy-egy megbízottja is.

A közgyűlés elnökévé a hivatalban lévő Simon Imrét, az MSZP kistelepülési listavezetőjét választották.

A választás rendszere A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást. A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd:

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek +Választókerületi beosztás A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek. TelepülésLakóVálasztó-polgárA kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.MegyeiképviselőKistelepülések10 ezer lakóig6622Középvárosok10 ezer lakó fölött818Közgyűlésiválasztókerületek7440Megyei jogú városBékéscsaba1()– Összesen75()40

Békés megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 22, a középvárosiban pedig 18 képviselőt választhattak meg. Békéscsaba, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 62 községének és nagyközségének, illetve tizenkét városának polgárai választhatták meg.Az előző választás óta eggyel nőtt a települések száma. 1993-ban Csabaszabadi vált ki Békéscsabából. Ugyanebben az évben kapott városi rangot Tótkomlós. A városok közül azonban csak nyolcban éltek tízezernél többen, így csak ez a nyolc tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 271 ezer volt. A polgárok szűk egyötöde lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg 45%-uk tízezer fősnél népesebb városokban élt.

A legkevesebb választópolgár a keleti államhatár mentén fekvő Újszalonta (129) községben élt, míg a legtöbb Orosháza városában lakott ().

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerintTelepülésméret(lakók száma)TelepülésVálasztó­jogosultMegjegyzésKistelepülési választókerület1 – 13001796153,55%legkisebb község: Újszalonta1301 – 30002715,37%3001 – 5000910,08%5001 – 1325,30%város: Mezőhegyes, Battonya, Tótkomlós (1993), Mezőkovácsháza6654,30%Középvárosi választókerület – 626,01%Szeghalom, Sarkad, Mezőberény,Gyomaendrőd, Szarvas, Békés fölött219,70%Gyula, Orosháza845,70%Összesen74100%

Előzmények 1990/91, az első közgyűlés 1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az önkormányzati rendszer átalakulását követően az első közgyűlés alakuló ülésére december 28-án került sor. Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztásához kétharmados többségre volt szükség. A parázs vitákkal tarkított ülésen végül nem sikerült elnököt választani.A december 28-ai ülésen az első fordulóban dr. Jeszenszky Géza (Gyula, FKGP) 19-et, Murányi Miklós (az előző tanácselnök) pedig 29-et kapott. A második szavazási fordulóban 20-29 lett az eredménye. Bővebben lásd: A második ülést január 14-ére hívták össze. Ezen is csak hosszas egyeztetések után sikerült zöldágra vergődni a megye vezetését illetően. A közgyűlés elnökévé végül Simon Imrét (MSZP, Békéscsaba) választották, az általános főállású elnökhelyettesi posztra Jeszenszky Géza (FKgP, Gyula, névrokona az Antall-kormány MDF-es külügyminiszterének), társadalmi megbízatású helyetteseknek pedig Cservenák Pál (FKgP, Mezőberény), Kincses Sándor (SZDSZ, Szeghalom) és Szilágyi Menyhért (független, Csorvás) nyerte el a képviselők bizalmát.Január 14-én az újabb forduló következett Jeszenszky és Murányi között, ez 22-28-as eredményt hozott. Murányi Miklós ezek után visszalépett. Egyeztető bizottsági ülés következett, aminek eredményeként a jelölt-lista: elnök: dr. Simon Imre (MSZP, Békéscsaba); főállású általános elnökhelyettes dr. Jeszenszky Géza (Gyula, FKgP); társadalmi elnökhelyettesek Cservenák Pál (FKgP, Mezőberény), dr. Kincses Sándor (SZDSZ, Szeghalom) és Szilágyi Menyhért (független, Csorvás). Simon Imrét 100%-os támogatást kapott, míg 98%-ot szerzett Cservenák és Szilágyi. Jeszenszky és Kincses viszont csak második nekifutásra kapta meg a szükséges kétharmadot.

Simon Imre földrajztudós, 1970 óta MSZMP tag. Az 1990-es tavaszi országgyűlés választásokon az MSZP jelöltje, de mandátumot nem szerez. Az őszi önkormányzati választásokon Békéscsabán választják képviselővé a szocialisták színeiben. A megyei közgyűlési elnökké választása után a békéscsabai képviselőségéről lemond.

Jelöltállítás

Tizenkettő szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 11, a középvárosiban 7 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 260 volt (159+101).

A listák döntő részét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. Nyolc országos párt mellett három társadalmi és egy nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Békés megyei kistelepülési választókerületben ez 735, a középvárosiban 619 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

+ A választásokon részt vevő szervezetekA választások hivatalos jelöltjei: Kistelepülési választókerületSzervezetKözépvárosi választókerület#.A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.lista nevetípusajelöl­tekszámanevejellegehatóköre#.lista nevetípusajelöl­tekszámatársadalmi és nemzetiségi szervezetek2.Cs.apácai Gazdakörönálló5Csanádapácai Gazdakörhelyi 4.Cigány­lakosokönálló5Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületemegye 8.Polgármesterekönálló10Kistelepülések Polgármestereinek Békés Megyei Egyesületemegye 3.NOEönálló3Nagycsaládosok Országos Egyesületeországos2.NOEönálló5országos pártok10.MSZDPönálló15Magyarországi Szociáldemokrata Pártpártországos5.Munkáspártönálló13Munkáspártpártországos5.Munkáspártönálló1111.Fideszönálló10Fiatal Demokraták Szövetségepártországos1.Fideszönálló107.SZDSZönálló20Szabad Demokraták Szövetségepártországos3.SZDSZönálló169.KDNP-MDFközös22Kereszténydemokrata Néppártpártországos7.KDNP-MDFközös19Magyar Demokrata Fórumpártországos6.FKGPönálló23Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártpártországos6.FKGPönálló191.MSZPönálló33Magyar Szocialista Pártpártországos4.MSZPönálló2111 lista15912 szervezet7 lista101

Jelöltek + ListavezetőkKistelepülésiválasztókerületListaKözépvárosiválasztókerületZsigmond KárolyCigánylakosokDomokos TiborCs.apácai GazdakörKecskeméti JánosFideszDomokos LászlóSetény JánosFKGPdr. Kepenyes JánosPápai ZoltánKDNP-MDFMarkó Istvándr. Simon ImreMSZPVarga ZoltánÁgoston SándorMSZDPDobróka JánosMunkáspártBánhegyi JózsefVári FerencNOEDankó PálSzabó MiklósPolgármesterekNagy BélaSZDSZPelcsinszki Boleszláv

A kistelepülési választókerület jelöltjei(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)

A középvárosi választókerület jelöltjei(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)

Kampány

A szavazás menete A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel +A részvétel összesített adataiA jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.jogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosult Szavazó43,39%érvényes szavazólap40,47%93,27%érvénytelen és hiányzó78982,92%6,73%Távolmaradó56,61%szavazó 43,4%távolmaradó 56,6%

érvényes 93,3% Hét polgár közül három ment el szavazni

A 271 ezer szavazásra jogosult polgárból 117 ezer vett részt a választásokon (43%). Közülük közel nyolcezren szavaztak érvénytelenül (6,7%).

Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően a kistelepüléseken a polgárok majdnem fele ment el szavazni, míg a középvárosi kerületben ez az arány 40% alatt maradt. A részvétel épp a két legkisebb településen, Újszalontán és Magyardombegyházon volt a legmagasabb (82-82%), a legalacsonyabb pedig Battonyán (30%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mindkét választókerületben magas volt (7,1%-6,1%).

Részvételi adatok választókerületi bontásbanKistelepülési választókerületKözépvárosi választókerületjogosultakarányábanszavazókarányábanjogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosultSzavazó48,37%37,48%érvényes szavazólap44,92%92,88%35,19%93,88%érvénytelen / hiányzó50593,44%7,12%28392,30%6,12%Távolmaradó51,63%62,52%

Részvételi adatok településméret szerintLakók számaTelepülésVálasztó-jogosultSzavazóRészvételLegnagyobb/legkisebbrészvétel Kistelepülési választókerület1 – 1300179619595761,93%Magyardombegyház 82,20%Bucsa 32,36%1301 – 30002756,26%3001 – 5000947,15%Csanádapáca 54,62%Battonya 30,34%5001 – 1342,15%6648,37% Középvárosi választókerület – 640,42%Mezőberény 47,75%Gyula 32,78% fölött233,61%837,48% Összesen7443,39%

Eredmények + Összesített eredményekListaÉrvényes szavazatKüszöbKépviselőMSZP32,46%1435,0%FKGP20,05%922,5%SZDSZ14,87%615,0%KDNP-MDF9,71%410,0%Munkáspárt74066,76%37,5%Fidesz59925,47%25,0%NOE47104,30%12,5%Polgármesterek39073,57%12,5%Cs.apácai Gazdakör13011,19%0MSZDP10840,99%0Cigánylakosok6750,62%0Összesen40

A választásokat az országos pártok uralták, két képviselői hely kivételével az összes megyeházi széket ők szerezték meg.