Torozmel vagy Thorozmely (szlovákul Torozlín), Nyitra vármegyei helység, majd prédium volt a középkorban. Ma Komját része, 1982 óta természetvédelmi terület. Innen eredhetett a fiágon kihalt Thorozmel-család.
Története
1113-ban a 2. zobori oklevélben insula Trusmer alakban (?) maradt fenn első említése, mely szerint a Nyitra-mentében feküdt e birtok.Vö.Knauz Nándor 1863: Az esztergomi főegyháznak okmánytára I. Esztergom (Magyar Sion kny.), 6-7 No. 5 Insula Trusmar 1274-ben Truzmer, 1304-ben Torozmel,RDSI I, 140 No. 279; Maslíková, Ľ. 2013: Cestná sieť, mýtne stanice a trhové miesta na území Nitrianskej župy v stredoveku. Disszertáció, Bratislava, 75; 1304 átiratban 1367: DLDF 58579 1361-ben Trozmel alakban említik. 1367-ben Turuzmul-i Petheu leányainak, Erzsébetnek (Gyos-i Holich Mihály özvegye) és Katalinnak (Gyurch-i Ablanch felesége) kérésére bevallotta nekik és gyermekeiknek, hogy amikor leányát, Ilonát feleségül adta fogadott fiához, Holich-i Mihályhoz átengedte nekik Turuzmil birtokból az őt megillető részt, melynek visszaszerzésére az említett Mihály 32 nehéz márka (10 pensas) összeget fordított.DLDF 5617.
1411-ben Thorozmel felébe a nyitrai káptalan az Emőkei családból származó lánytestvéreket iktatnak be.DLDF 58852; Mályusz Elemér 1993: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412). Budapest, 275 No. 1012. 1416-ban Demetrius de Thorozmel-t,Nagy Imre – Deák Farkas – Nagy Gyula 1879: Hazai oklevéltár 1234-1536. Budapest, 361-363 No. 315. majd 1417-ben ismét őt említik.Nagy Imre – Deák Farkas – Nagy Gyula 1879: Hazai oklevéltár 1234-1536. Budapest, 370 No. 320. 1424-ben Emőkei Miklós thorozmeli jobbágyát megverték és egyéb hatalmaskodásokat tettek Forgách Miklós özvegyének familiárisai.DLDF 59003; ZsO XI, 508 No. 1275. 1426-ban Demetrius de Thorozmel-t, mint szolgabírót említik.DLDF 75634; Kammerer Ernő 1895: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára VIII. Budapest, 304 No. 192. 1431-ben Rechen-i Dénes fia János, saját és családtagjai nevében 50 forintért elzálogosítja torozmeli egynegyed birtokrészüket puszta malomhellyel a Nyitra folyón Torozmel-i Demeter özvegyének és családtagjainak.DLDF 75641 1450-ben Diósy Lőrinc fia János pereskedett Rátonyi Mátyással és Ethey Jánossal, amiért azok az ő torozméli egész birtokrészét elfoglalták.DLDF 49198. 1465-ben pedig Thorozmel-i Demeter leányát, Suran-i Miklós özvegyét említik.DLDF 95584 1479-ben Thorozmel poss. említik,DLDF 59660 1480-ban Komyathy possessióban lakos jobbágyaikat a panaszosok Nyitra megyei Thorozmel possessiójára küldték.DLDF 59668 1481-ben Anasztázia, Swran-i László özvegye a maga és Ryochen-i János fia András nevében eltiltja Mátyás királyt Thorozmel, Czygel, Eghazasrechen, Naghsaagh possessiokon, Deghfelde prediumon levő birtokrészek, Naghsaagh possessio promontóriumán levő két régi szőlőben levő részek eladományozásától.DLDF 75680
1501-ben Rechen-i János fia András anyját és leánytestvérét a Nyitra megyei Rechen, Saagh, Czygeel, Thorozmel possessiókban lévő birtokrészekből kifizette.DLDF 75712 A középkor végén az esztergomi káptalan számadásaiban is szerepel.Solymosi 2002 1525-ben Kapolnazewlews-i Mátyás felesége Anna asszony (Thorozmel-i Miklós lányának Zsófiának lánya) örök áron eladta Thorozmely András Thorozmely praediumban lévő prediális részét gímesi Forgách Zsigmondnak, Lászlónak és Sebestyénnek 40 magyar arany forintért.DLDF 60101 1526-ban Saag-i István Thorozmel nevű birtokát 16 magyar forintért elzálogosította gymesi Forgách Miklósnak és Zsigmondnak.DLDF 60108
Egykor előfordult itt a mocsári teknős.Juhásová, Miriama 2008: Biotické pomery. In: Komjatice 1256–2006. p. 22–23.
Thorozmel-család A Thorozmel-család levéltára beolvadt a Réchény családéba, majd végül az a Metternich-Sándor család levéltárába került, mely 1937-ben kerülhetett a Magyar Országos Levéltárba. A fennmaradt középkori iratok többsége a Forgách család levéltárából származik és az ő birtokügyeiket érinti.
Jegyzetek
Források Kenyhercz Róbert 2013: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. Debrecen, 179 No. 1452. Cifra, Štefan – Vrabcová, Viera 2008 (zost.): Komjatice 1256 – 2006 - Vedecko-popularizačná monografia obce. Komjatice – Bratislava. Komjatice. Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest. Györffy György 1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 478. Kniezsa István 1949/2003: A zobori apátság 1111. és 1113. évi oklevele. In: Helynév- és családnévvizsgálatok. Budapest, 185–254. (Magyar Népnyelv) Ján Stanislav 1944: K južnej a východnej hranici slovenského osídlenia v stredoveku. Bratislava, 36. Dedek Crescens Lajos: Nyitravármegye története. In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai - Nyitra vármegye.
További információk Rudolf Krajčovič 2005: Živé kroniky slovenských dejín skryté v názvoch obcí a miest. p. 94 Ján Stanislav 1948: Slovenský Juh v Stredoveku s mapami. Turčiansky Svätý Martin, 544 DLDF 59292
Kategória:Szlovákia megszűnt települései