Horváth József (Hodrusbánya, 1840. január 28.Hodrusbányai r.k. keresztelési anyakönyv, 1840. év. – 1910 után) tanító.
Életútja
Szegény bányász szülők gyermeke, apja Chorvath Mihály, anyja Hatkey Katalin. Nyomorral küzdve tanult a selmeci gimnáziumban. 1859-ben a besztercebányai tanítóképzőbe iratkozott be; félév múlva meglátogatta a szepesváraljai püspöki tanítóképzőt. 1860-ban a kassai tanítóképzőbe ment és a város ösztöndíját elnyervén elvégezhette tanulmányait. Szlovák és német tannyelvű tanítói képesítvényt 1861-ben Kassán nyert; de 1866-ban újból vizsgálatra jelentkezvén, szlovák, német és magyar tannyelvű népiskolákra szóló oklevelet kapott. Mint segédtanító működött Geszthelyen, Magyarszirákon és Sáriban; ahonnét 1863-ban Pilisszántóra hívták meg kántortanítónak. 1866-ban megválasztatott Szentesen a Donátpusztai iskolához; 1870-ben meghívták Csáktornyára leánytanítónak; 1872-től Aradon tanított, ahol 1889-ben szívbaja miatt nyugdíjazták és ezután Rézbányán élt. Az 1910-es években Ópáloson lakott.
Társadalmi, nevelés-oktatástani, mezőgazdasági s bölcseleti cikkeket írt következő lapokba: Szegedi Hiradó, Független Polgár, Tanítóbarát, Somogy, Zalai Tanközlöny, Népnevelők Lapja, Alföld, Arad és Vidéke, Aradi Közlöny, Alföldi Ujság, Arader Zeitung, Slovenské Noviny, Népkertésze, Zala-Somogyi Közlöny, Aradvidéki Tanítóegylet Értesítője, Általános Tanügyi Közlöny, Magyar Állam és Selmeczi Hiradó.
Munkái
Földrajz, népiskolák számára. Arad. 1874. Az agyvelő és a szellem. Arad, 1879. (Dr. Piderit T. Gehirn u. Geist c. művének szabad fordítása.) Magyar Nyelvgyakorló. Bpest, 1880. Tanulmányok a nőemancipatio köréből. Arad, 1881. A népiskola mint közjólét előmozdítója. Arad, 1886. Az osztály- és a váltakozó rendszer megbirálása. Arad, 1888. Modern Magyarország vagyis a honi munkástársadalom szabad iskolája. Ópálos, ny. Liptószentmiklós, 1913. (1/3. füzet, félbemaradt)
Mint a tiszavidéki aradállomási vasúti tisztviselők magyar nyelv tanitója időközönként adott ki ezek használatára kőnyomltos német-magyar nyelvgyakorlókat.
Szerkesztette az Alföldi Figyelőnek 1872. július 1. és 8. két számát Szentesen; Graszel János aradi tanítóval megalapította az Iskolakert c. lapot, melyet két évig (1887-88) szerkesztett Aradon.
Kéziratban
Földrajz népiskolák számára, két rész; Az emberi gondolkodás élettana (Jessen után ford.); Irányeszmék a népiskola reformálására; Mondattan népiskolák számára; Dolgozatok a népnevelés köréből; Legegyszerűbb és legbiztosabb tanmódja az írvaolvasásnak; Népnevelési jellemrajzok (Dröse után); Házi gyermekneveléstan (Kübler után); A népneveléstudomány elemei, négy kötet.
Jegyzetek
Források
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. XIV. kötet, 419. hasáb
További információk
Lakatos Ottó, Arad Története. Arad, 1881. III. 57. lap
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1840-ben született személyek Kategória:Hodrushámoriak Kategória:A 20. században elhunyt személyek