Foltinyi János vagy Foltíny János (Jászkisér, 1837. január 5.-?) - szihalmi plébános, sümegi prépost, műkedvelő régész.
Életrajza 1837. január 5-én született Jász-Kiséren, polgári családból. Középiskoláit Jászberényben és Egerben végezte, majd egyházi pályára lépett. 1860-ban szentelték pappá. Felszentelése után két évig apátfalvi káplán volt, majd 13 évig volt szihalmi plébános.
Szihalmon töltött évei alatt történelemmel és különösen a régészettel foglalkozott. Gazdag régiséggyűjteményét később a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. 1875-ben került az alsóábráni plébániára, majd 1877-ben esperes lett. 1886 nyarán alsó-miskolcra került. 1888-ban sümegi préposttá nevezték ki. Közben munkája mellett élénk tevékenységet fejtett ki a társadalmi téren is, ő szervezte meg a miskolci nőegyletet.
Művei Költeményeket irt a Katolikus Néplapba (1865-1866.)
Értekezései a Századokban (1870. Ki indítványozta a m. tud. akadémia felállítását?, Csakugyan Bod Péter és nem Bessenyei 1871. Néhány hely a záztyi apátság alapító-leveléből s Anonymus kora és kiléte, A leleszi bizottság jelentése, a tört. társulat Leleszen tartott kiránduló gyűlése alkalmából, 1872. A szepesvár-mindszenti bizottság jelentése, a tört. társ. Szepesváralján tartott gyűlése alkalmából 1874. Adalékok a magyar képzőművészek sorozatához 1875. Szihalom község pecséte 1706-ból), az Egri Egyházmegyei Közlönyben (1872. A szihalmi uj főoltárkép és a keresztény művészet a festészetben 1874. A parochialis háztörténeti naplók jelentősége és haszna a történetirás mai állásával szemben. 1878. Indítvány Lonovics szülőházának emléktáblával leendő megjelölése ügyében. 1879. Kracker János Lukács halálának századik évfordulója. 1883. Válasz mikor élt Anonymus? feliratú birálat irójának), az Egerben (1879. Kracker János Lukács egyházi festő emlékezete, átvette a Képzőművészeti Szemle 1890.)
Értekezései a Délmagyarországi Tört. és Régészeti Értesítőben (1884. Zovty és Zázty), a Szabolcsi Szabadsajtóban (1885. 41. 42. sz. A zázty apátság, felvilágosító válasz)
Értekezései a Pesti Naplóban (1887. 331. sz. Az egri érsek alkotásai a népnevelés érdekében)
Értekezései a Népiskolai Tanügyben (1888. Eger főpásztora és a nevelésügy.)
Ezeken kívül több rendbeli levelezése jelent meg a Katolikus Néplapban, Idők Tanujában, Arch. Értesítőben, Egerben, P. Naplóban és az Egri Egyházmegyei Közlönyben névtelenül.
Művei A szihalmi Árpádvár vagy Földvárhalom ásatásának s az ott lelt tárgyaknak ismertetése. Pest, 1871. (Különnyomat a Századokból. Ism. Ipolyi Arnold, Pest.) A záztyi apátság XI. századi alapító oklevelének taglalata s ismeretlen helyének meghatározása. Kútfő-tanulmány az egri főegyházmegye történetéből, vonatkozással Anonymusra, Eger, 1882. (Ism. Századok). A besenyők sírhalmai Szihalom mellett és a magyar pogánykori leletek. Eger, 1887.) Az alsó-miskolci római katolikus hitközség egyházi elnökének évi jelentése. (Miskolc, 1888.)
Források
Kategória:Magyar katolikus esperesek Kategória:Magyar régészek Kategória:1837-ben született személyek