Báró Kochmeister Frigyes (Sopron, 1816. november 22. – Budapest, 1907. szeptember 11.) az 1864-ben megalakított Pesti Áru- és Értéktőzsde első elnöke. 220px|bélyegkép|Sírja az Új köztemetőben (16/14-1-12/13) Ifjúkora Korán árvaságra jutott. A helyi iskolák elvégzése után a bécsi polytechnikumon folytatta tanulmányait. Tanulmányai után Pesten, Török Frigyes droguista üzletében nyert alkalmazást. Kereskedelmi elfoglaltsága mellett a pesti egyetemen vegyészeti előadásokat hallgatott. Látókörét tovább szélesítette, amikor 1841-ben bejárta Európát, megfordult többek között Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Angliában.
Üzleti tevékenysége Egyesítve az otthonról hozott gyógyszerészet iránti érdeklődését, valamint kereskedelmi tapasztalatát és Európa-szerte kiépített kapcsolatait, 1842-ben Budapesten gyógyáru-nagykereskedést és terményáruüzletet nyitott. E kis boltból később híres nagykereskedés lett, amely hosszú ideig meghatározó szereplője volt az ország gyógyszerellátásának. Ezt követően gyógyszerkészítő laboratóriumot hozott létre, majd megszervezte a gyarmatáru-kereskedelmet.
A Budapesti Áru- és Értéktőzsde elnökeként Kochmeister Frigyes 1864-ben részt vett a Budapesti Áru- és Értéktőzsde megalapításában, melynek első elnökévé választották – e tisztségét több mint 30 évig, egészen 1900-ig töltötte be. A magyar tőzsde leghosszabb ideig regnáló elnöke, Kochmeister Frigyes a legendák szerint igencsak népszerű volt a korabeli alkuszok körében. A Pesti Áru- és Értéktőzsde megnyitásakor kitért a tőzsdék nemzetközi jelentőségére is, valamint beszédében felkérte a gazdákat, gyárosokat, iparosokat, alkuszokat, hogy „iparkodjanak a tőzsdének rendes és szorgalmas látogatása és üzleteiknek lehetőleg a tőzsdén való kötése által intézményünknek egészséges és erőteljes életet biztosítani”.
Társadalmi szerepvállalása Kochmeister Frigyes pályafutását a tőzsde elnöksége mellett is igen aktív társadalmi szerepvállalás jellemezte. Számos szervezet, társaság létrehozásában segédkezett, és közülük sokban töltött be tekintélyes pozíciókat. 1859-ben megválasztották a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé, és egyike volt a Kereskedelmi Akadémia, a Lloyd-társaság és a pesti gabonatársaság alapítóinak is. Részt vett a Magyar Általános Hitelbank 1867-es megalapításában és annak vezetésében egyaránt. 1874-ben az országos protestáns árvaház elnökévé választották, miután az általa adományozott 80 ezer forintból építették fel a társaság épületét. Kochmeister Frigyest osztrák és magyar bárói ranggal is kitüntették. Budapesten, 1907-ben halt meg.
Az ekkor „Rákóczi-út melletti temetőnek” nevezettGyászjelentése Kerepesi úti temetőben kísérték utolsó útjára, s a felesége, Hornbostel Karolina 1895. évi halála utánHornbostel Karolina gyászjelentése 1897-re elkészült, Strobl Alajos-féle domborművel díszített családi sírban helyezték örök nyugalomra. 1953-ban a temetőrész felszámolása során a család hamvait az Új köztemetőben emelt obeliszk formájú síremlékbe temették át. A Strobl síremlék a Fiumei úti sírkertben maradt s Márkus József sírjára került át.Tóth Vilmos: Külvárosi panteon. Budapest (folyóirat), (38. évfolyam), 2015. 11. szám
Kochmeister-díj A Kochmeister-díjat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2004-ben alapította. Az ösztöndíjpályázatot a magyarországi gazdasági, pénzügyi képzést folytató egyetemek és főiskolák azon 35 év alatti, magyar és külföldi diákjai számára hirdeti meg a BÉT évről évre, akik a magyar felsőoktatásban nappali, esti és levelező tagozatos egyetemistaként, főiskolásként vesznek részt, illetve PhD, MBA vagy másoddiplomás hallgatók. A pályázaton részt vehetnek külföldi egyetemeken, főiskolákon tanuló magyar diákok is, mind egyénileg, mind 1-3 fős csoportokban. Az ösztöndíj célja, hogy anyagi támogatással segítse a tőkepiac egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését szem előtt tartó hallgatók tanulmányát. A pályázat nyertesei számára egyszeri pénzbeli támogatást, ösztöndíjat nyújt a BÉT .
Jegyzetek
Források Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői(1887) Gyógyszerészi Értesítő, 1907. 733. Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, Budapest, III. kötet, 1001-1002. Országgyűlési Almanach 1901-1906, A Pesti Lloyd-Társulat Könyvnyomdája, Budapest 1901, szerk: Sturm Albert Vasárnapi Újság, 46. szám. 1877. XXIV. évfolyam. 726.
Kategória:1816-ban született személyek Kategória:1907-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar gyógyszerészek Kategória:Magyar kereskedők Kategória:Tőzsde Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek Kategória:Újratemetett magyarok Kategória:Magyar bankárok