A Falak Kovács András 1968-ban bemutatott fekete-fehér filmdrámája.
A film forgatására rendkívül érdekes történelmi pillanatban került sor. Az 1968-as franciaországi diáklázadásokat megelőző hónapokban Párizsban, az új gazdasági mechanizmus bevezetése (1968. január 1.) majd a reformok megtorpanása, visszafogása előtt, pár hónappal a csehszlovákiai bevonulást megelőzően Budapesten.
A filmben mellékszereplőként feltűnik egy pillanatra Liska Tibor közgazdász és Jancsó Miklós filmrendező is.
Szereplők
Benkő Béla – Gábor Miklós Ambrus László – Latinovits Zoltán Erzsi, Benkő felesége – Bánki Zsuzsa Anna, Ambrus felesége – Szemes Mari Ferenczi Géza – Mensáros László Zsuzsa – Drahota Andrea Szamosi Endre – Ráday Imre Pierre Lendvai (Péter) – Philippe March (magyar hangja Velenczey István) Marie, Lendvai felesége – Bernadette Lafont Márta, Erzsi húga – Tóth Judit Főszerkesztő – Major Tamás Pál, újságiró – Iglódy István Bereczki – Benedek Árpád I. vendég – Avar István II. vendég – Tomanek Nándor III. vendég – Koltai János IV. vendég – Rutkai Ottó V. vendég – Liska Tibor Sisák Károly – Fonyó József A főszerkesztő titkárnője – Győri Ilona Király Jenő – Szabó László (szinkronhangjaː Tordy Géza) Benkő másik munkatársa – Pecsenke József Követségi alkalmazott – Szilágyi Tibor
További szereplők: Cserhalmi Anna, Erőss Tamás, Fonyó Emmi, Gurnik Ilona, Lóránd Hanna, Tallós Endre, Jancsó Miklós
A történet Benkő Béla műszaki igazgató két munkatársával IrakbanBenkő Akrát említi, de nyilván az iraki Akréról (Aqrah) lehet szó. tárgyalt. Sietnének haza, de Párizsban váratlanul néhány órás szabadidőhöz jutnak. Benkő a váratlan lehetőséget kihasználva felkeresi tíz éve nem látott, régi egyetemista barátját, aki '56-ban Franciaországban telepedett le. Lendvai bemutatja fiatal francia feleségét, de Benkő nem tud igazán feloldódni, mert értesítést kapott Budapestről, hogy barátja, beosztottja, Ambrus László mérnök beolvasott a vezérigazgatónak, és ezért komoly fegyelminek néz elébe, aminek akár fegyelmi úton való elbocsátás is lehet a következménye. Benkő a rendszer elkötelezett híve, a második világháború utáni első, tanult, képzett vezető réteg elismert tagja, de még neki is kellemetlenségeket okozhat barátja meggondolatlansága. Ennek ellenére ő barátja megmentésének lehetőségein töpreng.
Ambrus Pesten állásából felfüggesztve a fegyelmijével kapcsolatos döntésre vár. Találkozik néhány barátjával, kollégájával.
Zsuzsa, aki a vezérigazgatónak is régi, közeli munkatársa, barátja, próbál valamiféle közvetítő szerepet felvenni, és lebeszélni Ferenczit a fegyelmi megindításáról.
Ambrus felesége is, aki bár nem a vállalatnál dolgozik, próbál támogatást találni. De úgy érzékelik, hogy a levegő fagyossá vált körülöttük. Leginkább a már előzőleg is lazább kapcsolatban álló kollégák próbálnak minél nagyobb távolságot tartani.
Este Ambrus feleségével egy baráti társaságban vendégeskedik. A vendégek mindannyian vezető posztokat töltenek be a gazdasági élet különféle területein. Szóba kerülnek a kor, a gazdasági reformok, az új gazdasági mechanizmus fő társadalmi és gazdasági kérdései. Ambrus saját konfliktusainak gyökereit is ebben, a régi és az új szemléletű vezetés közötti szembenállásban látja.
Benkő végre hazaérkezik, és felkeresi Ambrust, aki magyarázatot próbál adni az igazgatóval szembeni heveskedésére. Benkő áttekinti a tőle kapott vállalati iratokat, és vállalja, hogy – a várható még hatalmasabb és immár így őt személy szerint is veszélyeztető botrány ellenére – a tények alapján Ambrus mellé állva szembehelyezkedjen a vezérigazgatóval.
A forgatási helyszínek A film párizsi utcai jeleneteit eredeti helyszíneken forgatták. Kivéve a követségi és a szállodai recepciónál illetve a szállodai szobában játszódó jeleneteket. A bár, ahol Jancsóval találkoznak a Chez Georges (a Boulevard du Montparnasse és Boulevard Saint Michel kereszteződése közelében).Kovács András: A szerencse fia. Lehetséges, hogy csaknem fél évszázad távolából Kovács emlékezete kicsit téved. A viszonylag ritka pincebáros Chez Georges 1952 óta a Canettes utcában a Boulevard Saint-Germain közelében áll (11 rue des Canettes). Feltűnik a Ferihegyi repülőtér régi, később 1-esnek nevezett terminálja. A budapesti felvételek közül külön érdekes az éjszakai Rákóczi út képe. Továbbá a Lánchíd pesti hídfőjének környéke a Gresham-palotával nappal.
Érdekességek A film abba a társadalmi és gazdasági változásokhoz, a reformok elindulásához fűződő reményeket, várakozásokat megjelenítő filmek ívébe illeszkedik, amelynek első, korai darabja a Megszállottak (Makk Károly, 1962), lezáró darabja pedig talán Kovács 1971-es Staféta című filmje. Ebbe az ívbe illeszkedik Kovács 1964-es Nehéz emberek című dokumentumfilmje és Bacsó 1971-es Kitörése is. Lendvai gazdag francia feleségének szavai, újsüttetű Mao ce Tung és Kína-szimpátiája megelőlegezték azt a szterotíp vélekedést, amely szerint az 1968-as események a párizsi úrifiúk, egyetemisták divatlázongása volt. S amely megjelenik az 1971-es Staféta című filmjében is. A jelképes címadó jelenetet, amelyet Benkő unszolására eljátszanak Lendvai feleségének a párizsi utcán, Kovács az 1949-es VIT-en látta.53 magyar film – Kovács András: a 12. és 18. perc körül Liska Tibor közgazdász szerepét eredetileg hivatásos színész játszotta volna, de nem tudták megfelelően beleélni magukat Liska lendületes, szenvedélyes stílusába, így végül Kovács András úgy döntött, vele mondatja el a szöveget. Liska ezt követően még két Bacsó Péter filmben is, az 1970-es Kitörés és az 1971-es Jelenidő című filmjében is szerepelt.
Díja A IV. Magyar Játékfilmszemle Fődíja, 1968
Dokumentumfilm Negyedik Játékfilmszemle Pécsett, 1968
Források
Kovács András: Falak - Ötlettől a filmig, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1968 Kovács Andrásː A szerencse fia: Epizódok egy filmrendező életéből, Kossuth Kiadó, Budapest, 2016, 53 magyar film – Kovács András: Hideg napok -- vendég: Kovács András
Jegyzetek
További információk
Kategória:1968 filmjei Kategória:Magyar filmdrámák Kategória:Magyar fekete-fehér filmek