1867

Események Határozott dátumú események

január 23. – Az olasz királyi dekrétum értelmében hivatalosan feloszlatják az Olaszországban szolgálatot teljesítő magyar légiót. február 17. – I. Ferenc József császár és király Id. gróf Andrássy Gyulát kéri fel kormányalakításra. február 20. – Hivatalba lép az Andrássy-kormány. március 30. – Az Amerikai Egyesült Államok 7,2 millió dollárért megvásárolja Alaszkát az Orosz Birodalomtól. április 1. – Szingapúr a Brit Birodalom koronagyarmata lesz. május 28. – A Magyarország című kormánypárti lap e napi számában megjelenik Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott – a történelemben Cassandra-levélként ismert – nyílt levele. május 29. – A magyar országgyűlés megszavazza az 1867. évi XII. törvénycikket a kiegyezésről, mely szerint a két ország élén közös uralkodó áll (I. Ferenc József magyar király és osztrák császár). (A külügy, a hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek közösek. Vám- és kereskedelmi unió Ausztriával. Létrejön az Osztrák–Magyar Monarchia.) június 8. – Megkoronázzák I. Ferenc József királyt és Erzsébet királynét a Budavári Nagyboldogasszony templomban.) június 19. – Queretaróban kivégzik I. Miksa mexikói császárt. július 1. – A brit birodalmon belül Új-Skócia, Új-Brunswick és Kanada tartomány (utóbbiból a mai Ontario és Quebec lett) egyesüléséből létrejön Kanada Domínium, a későbbi független ország elődje. július 28. – Az Osztrák–Magyar Monarchia hivatalos megalakulása, amikor Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya aláírásával szentesíti a Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság között létrejött kiegyezés törvényeit és rendelkezéseit. november 9. – Japánban visszaállítják a császárság hatalmát, megszűnik a sógunátus (Meidzsi-restauráció). december 27. – Magyarországon az 1867. évi XVII. törvénycikk kimondja az izraeliták egyenjogúságát.

Határozatlan dátumú események az év folyamán – József Károly Lajos főherceg a Margit-szigeten megfúratja Zsigmondy Vilmossal az első termálvizes kutat. Németországban először észlelik a filoxérát.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1867-ben 1867 az irodalomban 1867 a jogalkotásban 1867 a tudományban Az első írógép elkészítése. november 25. – Alfred Nobel szabadalmaztatja a dinamitot. Werner von Siemens elkészíti a dinamót. A vasbeton alkalmazása az építkezésben. Megindul a távíróforgalom Budapest és Bécs között. 1867 a vasúti közlekedésben

Születések január 2. – Kertész Kálmán zoológus, entomológus, az MTA tagja († 1922) január 11. – Edward Bradford Titchener angol pszichológus, akinek nevét saját pszichológiai irányzata, a strukturalizmus tette híressé († 1927) február 5. – Baranski Gyula ügyvéd, gyorsíró, politikus († 1953) február 27. – Irving Fisher amerikai közgazdász († 1947) március 25. – Arturo Toscanini olasz-amerikai karmester († 1957) április 29. – Fényes Adolf festőművész († 1945) május 6. – Iványi-Grünwald Béla festő († 1940) május 13. – Dávid Béla költő († 1891) május 26. – Jakabházy Zsigmond farmakológus, orvos, az MTA tagja († 1945) június 4. – Carl Gustaf Emil von Mannerheim finn marsall, politikus, hadvezér a II. világháború idején († 1951) június 8. – Frank Lloyd Wright amerikai építész († 1959) június 28. – Luigi Pirandello olasz drámaíró, novellista († 1936) július 29. – Berthold Oppenheim rabbi († 1942) augusztus 14. – John Galsworthy Nobel-díjas angol író († 1933) augusztus 25. – Márk Lajos festőművész († 1942) szeptember 17. – Konek Frigyes kémikus, vegyészmérnök, az MTA tagja († 1945) október 10. – Bellosics Bálint magyar etnográfus és pedagógus († 1916) november 4. – Kapoli Antal Kossuth-díjas magyar faragó pásztor, a népművészet mestere († 1957) november 7. – Marie Curie fizikai és kémiai Nobel-díjas lengyel származású francia fizikus († 1934) november 30. – Vaszary János festő († 1937) december 1. – Vernon Lyman Kellogg amerikai entomológus, fejlődésbiológus és tudományos adminisztrátor († 1937) december 5. – Józef Piłsudski lengyel államférfi, katona, a második Lengyel Köztársaság első államfője († 1935) december 5. – Antti Amatus Aarne finn mesekutató († 1925)

Halálozások február 4. – Csajak János, evangélikus lelkész, költő (* 1830) február 10. – Pákh Albert ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója (* 1823) február 19. – István nádor, (* 1817) március 6. – Hild József, építész (* 1789) április 16. – Deczky Károly, gimnáziumi tanuló, költő (* 1848) június 23. – Armand Trousseau francia orvos, belgyógyász (* 1801) szeptember 27. – Auguste Perdonnet francia vasútépítő mérnök (* 1801) október 15. – Balogh Sámuel, református lelkész, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (* 1796) október 23. – Franz Bopp, német nyelvész, az összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapítója (* 1791) november 16. – Benedek Lajos, magyar esperes (* 1799) november 19. – Dósa Elek, jogi doktor, akadémiai jogtanár, a képviselőház alelnöke, az MTA tiszteleti tagja, költő (*;1803) december 11. – Bérczy Károly, író (* 1821) december 15. – Ganz Ábrahám vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője (* 1814) december 16. – Jacques Triger francia geológus (* 1801) december 22. – Jean-Victor Poncelet, francia matematikus, mérnök-tábornok (* 1788) december 23. – Bethlen Gergely, honvéd ezredes, az olasz királyi hadsereg tábornoka (* 1810 vagy 1812) december 26. – Kossics József, magyar-szlovén író, költő, néprajztudós, római katolikus pap (* 1788)

Jegyzetek

Kategória:19. század