1895

Események Határozott dátumú események január 5. – Alfred Dreyfust – az előző év decemberében hozott hadbírósági ítélettel összhangban – a Marsmezőn lévő Ecole Militaire udvarán, nyilvánosan lefokozzák. január 15. – Wekerle Sándor miniszterelnök lemondása után megalakul a Bánffy-kormány.Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 84. oldal, január 28. – Zichy Nándor gróf vezetésével megalakul a Katolikus Néppárt. február 21. – Alfred Dreyfus – a St. Nazaire fedélzetén – megkezdi hosszú hajóútját deportálása helyszíne, a guyanai Ördög-sziget felé. május 25. – Egy angol bíróság Oscar Wilde-ot bűnösnek találja többrendbeli fajtalankodás vádjában és a maximálisan kiróható, kétévnyi kényszermunkára ítéli. (1897 májusában szabadult.)Naptárlapok. Meggondolatlan perlekedés In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. V. évfolyam, 5. szám, 12. oldal – 2015. május május 29.-október 21. – Tajvan japán megszállása június 11. – Az angolok elfoglalják Togót. június 21. – Megnyílik a Kieli-csatorna. Szeptember 28. – Átadják a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között. október 1. Örményellenes pogrom Konstantinápolyban. Magyarországon bevezetik az állami anyakönyvezést. december 14. – Budapesten a Magyar Békeegyesület megalapítása.

Határozatlan dátumú események az év folyamán – Egyesítik Esztergom, Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező településeket. Vaszary Kolos prímás 50 ezer koronás adományából megkezdik a Vaszary Kolos Kórház építését. Japán és Kína háborúja. Ivanóczy Ferenc létrehozza a Szlovén Néppártot.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1895-ben 1895 a filmművészetben február 13. – A Lumière testvérek Párizsban szabadalmaztatják a kinematográfot. A készülék lehetővé teszi élőképek bemutatását nagyobb közönség előtt. március 19. – Louis Lumière leforgatja első filmjét, amely a lyoni Lumière gyár munkásainak munka befejezését ábrázolja. Ezt mutatja be március 22-én Párizsban a Nemzeti Iparpártoló Társaságnak. november 11. – Filoteo Albertini olasz feltaláló szabadalmaztatja kinetografónak nevezett, mozgóképet bemutató készülékét. december 28. Lumiére-testvérek első nyilvános mozielőadása Párizsban a Grand Caféban.

1895 az irodalomban Megjelenik Komjáthy Jenő az A homályból című verseskötete.

1895 a zenében november 5. – Kölnben bemutatják Richard Strauss „Till Eulenspiegel” c. művét. 1895 a tudományban november 8. – Wilhelm Conrad Röntgen felfedezi a később róla elnevezett röntgensugarat. november 27. – Alfred Nobel végrendelete; a Nobel-díj megalapítása Guglielmo Marconi megalkotja a rádiót. Ferdinand von Zeppelin szabadalmat kap léghajó terveire.

1895 a vasúti közlekedésben Átadják az Óbuda–Esztergom vasútvonalat. május 21. – Megnyílik a Baranyaszentlőrinc (ma Szentlőrinc) és Sellye közötti vasútvonal. december 31. – Megindul a forgalom a Dombóvár–Lepsény-vasútvonalon.

1895 a sportban december 19. – A világ nemzeti olimpiai bizottságai közül ötödikként, Berzeviczy Albert elnökletével megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság A budapesti Műkorcsolya Európa-bajnokságon Földváry Tibor megszerzi a magyar sport első Európa-bajnoki címét 1895 a jogalkotásban

Születések január 1. – John Edgar Hoover, az FBI egyik igazgatója († 1972) január 8. Zsolt Béla író, polgári radikális újságíró († 1949) Nyireő Andor magyar ügyvéd, szélsőjobboldali országgyűlési képviselő († 1958) január 13. – Piukovich József magyar gazdasági felügyelő, főszolgabíró, országgyűlési képviselő († ?) január 17. – Mécs László költő († 1978) február 6. – Dési Huber István grafikus és festőművész († 1944) február 10. – Habsburg–Tescheni Vilmos Ferenc József főherceg († 1948) február 12. – Ivaszaki Takizó japán üzletember († 1965) február 23. – Csanády György költő, újságíró, rádiórendező († 1952) február 26. – Lakatos István zenetörténész († 1989) február 28. – Marcel Pagnol francia író, filmrendező († 1974) március 2. – Almár György építész, iparművész, festő, grafikus († 1974) március 20. – Dudich Endre Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus († 1971) március 22. – Illés Béla író, újságíró († 1974) március 23. – Gustav Bayer olimpiai ezüstérmes norvég tornász († 1977) március 26. – Kövér János földbirtokos, országgyűlési képviselő († 1960) április 8. – vitéz gróf Hunyady Ferenc földbirtokos, író, sportvezető, országgyűlési képviselő († 1966) április 21. – Somogyváry Gyula író († 1953) május 2. – Wilm Hosenfeld, aki megmentette a lengyel zongorista és zeneszerző Władysław Szpilman életét, amikor Varsó már romokban hevert († 1952) május 4. – Vályi Lajos magyar ügyvéd, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő († 1940) május 9. – Lucian Blaga román író, költő, filozófus († 1961) június 2. – Radó Tibor matematikus († 1965) június 4. – Dino Grandi fasiszta külügyminiszter, diplomata († 1988) június 8. – Torkos Béla magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († 1971) július 4. – R. Vozáry Aladár kárpátaljai magyar újságíró, lapszerkesztő, nemzetiségi politikus, magyarországi kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő († 1959) július 6. – Brandt Jakab magyarországi német kisbirtokos, országgyűlési képviselő († ?) július 12. – Jaromír Korčák cseh geográfus, demográfus és statisztikus († 1989) július 20. – Moholy-Nagy László magyar fotográfus, konstruktivista festő, designer, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője († 1946) július 22. – Pavel Oszipovics Szuhoj szovjet mérnök, repülőgép-tervező († 1975) augusztus 1. – Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja († 1967) augusztus 13. – Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó († 1948) augusztus 22. – Vásárhelyi András magyar földbirtokos, országgyűlési képviselő († 1981) augusztus 22. – Almásy László Afrika-kutató († 1951) augusztus 30. – Zsák Károly labdarúgó, kapus († 1944) szeptember 17. – Várady László magyar gyógyszerész, jogász, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő († 1974) október 7. – Ferdinand Čatloš szlovák katonatiszt, vezérkari főnök († 1972) október 8. – Juan Domingo Perón argentin katonatiszt, politikus († 1974) október 8. – I. Zogu albán király († 1961) október 10. – Lin Jü-tang kínai író, akinek eredeti művei és az általa készített klasszikus kínai szövegfordítások nagyon népszerűek lettek nyugaton († 1976) október 15. – Faragó Ede magyar népművelő, cserkészvezető, országgyűlési képviselő († 1973) október 16. – Kalamár József magyar munkásmozgalmi politikus, csepeli városvezető († 1956) október 21. – Hunyadi Buzás Endre magyar főügyész, országgyűlési képviselő († 1972) november 4. – Olcsai-Kiss Zoltán Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, érdemes művész († 1981) november 5. – Walter Gieseking francia zongoraművész, karmester († 1956) november 9. – Uray Tivadar Kossuth-díjas magyar színész († 1962) november 10. – Öveges József Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár († 1979) november 10. – John Knudsen Northrop amerikai repülőgéptervező (Northrop Air) († 1981) november 13. – Bernáth Aurél Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar festő († 1982) november 15. – Olga Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő († 1918) november 16. – Paul Hindemith német zeneszerző († 1963) november 25. – Anasztasz Ivanovics Mikojan, (er. Anasztasz Hovhanneszi Mikojan), örmény születésű bolsevik forradalmár, szovjet politikus, az SZKP PB tagja, miniszterelnök-helyettes, államfő († 1978) december 10. – Török Sophie, született Tanner Ilona író, költő, Babits Mihály felesége († 1955) december 14. – VI. György angol uralkodó († 1952) december 24. – Noel Streatfeild brit írónő († 1986)

Halálozások január 26. – Komjáthy Jenő költő (* 1858) január – Gvangul N, Zauditu etióp császárnő idősebb lánya (* 1891) február 7. – Friedrich Ferenc vívómester (* 1816) február 18.. – Habsburg–Tescheni Albert főherceg osztrák főherceg, Teschen második hercege, tábornagy, eredményes katonai vezető, főhadparancsnok, nagybirtokos, nagyiparos (* 1817) május 19. – José Martí kubai író, költő, szabadságharcos (* 1853) június 29. – Thomas Henry Huxley angol biológus (* 1825) augusztus 5. – Kovács Ferenc politikus, az MTA tagja, Hódmezővásárhely korabeli közéletének jeles alakja (* 1823) augusztus 5. – Rozsnyay Mátyás gyógyszerész, kémikus. Ő honosította meg Magyarországon a kőolaj szakaszos lepárlását (* 1833) szeptember 28. – Veres Pálné (sz. Beniczky Hermin), a magyar nőnevelésügy harcosa, az első Nőképző Egylet alapítója (* 1815). október 12. – Szarvas Gábor nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője (* 1832) november 27. – ifj. Alexandre Dumas francia regényíró, Id. Alexandre Dumas fia (* 1824) november 27. – Ludwig Reissenberger erdélyi szász történész (* 1819) december 13. – Jedlik Ányos természettudós, bencés szerzetes, a dinamó és a szódavíz feltalálója (* 1800) december 17. – Irinyi János, a gyufa feltalálója (* 1817)

Jegyzetek

Források

Kategória:19. század