bélyegkép|260px|Völgyhíd építése bélyegkép|260px|Műholdas telefon használat közben A technológia (Görög: τεχνολογια < τεχνη "mesterség" + λογος "tan" + toldalék ια) az ember által készített olyan célszerű, az egyéni (emberi) képességeit megnövelő eszközökről (például gépek, anyagok és eljárások) valamint azok alkalmazásáról,http://www.encyclopedia./searchresults.aspx?q=technologycom szóló ismeretek összefoglaló neve, amelyek segítségével az emberiség egyre többet tud megismerni, megváltoztatni, megőrizni stb. az őt körülvevő világból. Magukat a technológiai eszközöket, amelyek az embernek az élet különböző területein jelentkező problémáinak megoldását segítik, egyszerű szinten szerszámnak, fejlettebb szinten technikának nevezzük. A technika a mérnöki tudomány eredményeire támaszkodó, azt megtestesítő ismeret vagy szaktudás, a nyelvhasználat következetlenségei folytán viszont az egyes szakterületek elnevezése is sokszor technika és nem technológia (például haditechnika, filmtechnika, hangtechnika, űrtechnika, fogtechnika stb.).
Technikája annak van, akinek vagy aminek a megoldásai elég bonyolultak, pontosak vagy "műszakiak", egyéniek és/vagy eszközigényesek ahhoz, hogy elválasszuk attól a személytől vagy eszköztől, amely azt működteti vagy használja. (Ha nem választjuk el az emberi testtől, akkor a neve testtechnika, amelynek legfőbb "művészi" produkciója a performance. L.Johann Lothar Schröder: Bevezetés. A performance, valamint más rokon kifejezések A műszaki jelleget a mérés, a méretadatok használata adja meg, szemben az ezt nélkülöző "művészi", vagyis kötetlen, méretlen megoldásokkal. A mérés szorosan összefügg a tevékenységgel, ahogy a mérnök szó is mutatja, míg az angolban a gép (engine) gyártásának megoldása volt az ismeretkör integráló azonosítója, innen az engineering, gépészet, illetve minden "műszaki, mérésen alapuló technológiai beavatkozás, többnyire szabványos, szabványosított, azaz megismételhető, mással összekapcsolható és utánozható produkció.
A technológiának, mint ismeret- vagy tudásbázisnak legfontosabb része a know-how, azaz pusztán azoknak az ismereteknek a leírása, amelyek rendszerint valamilyen műszaki probléma új, vagy újszerű megoldását adják, ezért jelentős anyagi értéket képviselnek és áruként adhatók-vehetők. A know-how tehát egy üzlet, pénzszerző tevékenység kritikus kincse, szellemi, nem megfogható (intangibilis) vagyon, vagyoni értékű jog, amelynek védelméhez komoly érdeke fűződik a jogtulajdonosnak. Innen a technológiai ismeretek, információk bizalmas, védett jellege, szemben az általános, már közismertnek vagy általánosnak (generic) számító, egyéb műszaki tudományokkal (például mechanika, hőgéptan stb.).
Az anyagtechnológiák általános leírása A technológia fogalma a hétköznapi életben rokon a gyártással, az elkészítéssel. Jól illusztrálja a helyzetet az, hogy ha valakinek ízlik egy sütemény, elkéri a receptjét. A recept a tennivalók sorrendjét és a szükséges anyagokat is tartalmazza. A technológia tehát az elkészítés sorrendje.
Összetettebb folyamatban is a lépések, a műveletek sorrendje jól átláthatóvá teszi a technológia leírását. Minden technológiához szükségesek: (1) átalakítandó anyag, (2) átalakító eszközök és (3) az átalakítás energiája és információ-szükséglete. A hagyományos anyagtechnológiáknál (kenyérsütés, ruhavarrás) az ember kapcsolta össze az eszközöket egymás utáni használatával, és az ember volt az energiaforrás és információforrás is. Ezért egy egyszerű technológia leírásban a főszereplő az anyag, az eszközök és a művelet típusa (például őrlés).Bérczi Sz., Cech V., Hegyi S. Anyagtechnológia II. Egyetemi jegyzet. J4-92. 86. old. Janus Pannonius Tud. Egyetem Kiadója, Pécs, 1992
A technológia ilyen leírásánál a fizikából származó alapelvet egyik használhatjuk föl: a kényszerpályán történő mozgás leírásának elvét. Ebben a megfogalmazásban a technológiai folyamat főszereplője: az anyag. Ipari üzemben végzett műveletek sorára is fönnáll ennek a modellnek a használhatósága: az anyag egy kényszerpályán halad végig. Ezt a kényszerpályát az anyag átalakítására szolgáló gépek jelentik (régebben ez eszközök sorozata volt). A gépek egyúttal a műveletek sorrendjére is fölbontják a gyártási folyamatot.
Az egyes gépeken elszenvedett állapotváltozások sorozata (a műveletek sora) szintén jellemzi a technológiai folyamatot. Mindhárom folyamat-jellemző: a műveletek, az anyagi állapotok és a gépek sorozata külön-külön is képet ad a gyártási folyamatról, de párhuzamosan történő együttes szerepeltetésük teszi lehetővé azt, hogy minőségi és mennyiségi leírást adjunk a technológiákról. Technológiai ágazatok Acélgyártás Agrárkultúra Automatizálás Ballisztika Bányászat Biotechnológia Bazaltgyapot-gyártás Cukorgyártás Elektronika Fényképészet Filmtechnika Földművelés Fémdetektálás Fémtechnológia Gépgyártás technológia Gumigyártás Hangtechnika Informatika Katonai tudomány Kémiai technológiaVajta L. Szebényi I. Czencz M. (1989): Általános kémiai technológia (egyetemi tankönyv). Tankönyvkiadó, Budapest KőolajtechnológiaPéchy László: Kőolajtechnológia, Egyetemi jegyzet VVE, 1985. 2 (Google keresés) KonyhatechnikaLásd a Wikikönyvekben a Szakácskönyv/Alapok/Technika szócikket. Könnyűfém-kohászat Kohászat Méztermelés Műszaki egyetemek Menedzsment Nanotechnológia Nukleáris technológia Nyomdatechnika Porcelángyártás Pajzs technológia Rádiótechnika Számítástechnika Téglagyártás Technikatörténet Telekommunikáció Termelés Üveggyártás Video- és mozitechnológia
Irodalom Bérczi Sz. (1985): Anyagtechnológia I. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest (J3-1333) Dudás I. (2000): Gépgyártástechnológia I., Egyetemi tankönyv. Miskolci Egyetemi Kiadó, Hodúr C. (1995): Élelmiszer-ipari eljárások és berendezések. egyetemi tankönyv. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Bérczi Sz., Cech V., Hegyi S. (1992): Anyagtechnológia II. Egyetemi jegyzet. J4-92. 86. old. Janus Pannonius Tud. Egyetem Kiadója, Pécs. Bérczi Sz., Cech V., Hegyi S., Sz. Fabriczy A., Schiller I. (1995): Fölkészülés a Technológiai Korszakváltásra I. Technológiák (kísérleti tankönyv, szerk. Bérczi Sz.) Keraban K., Budapest ( ö, )
Jegyzetek
További információk Rádiótechnika.lap.hu – linkgyűjtemény Mechanikai technológiák; szerk. Fledrich Gellért et al.; Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar, Gödöllő, 2017 Növényi biotechnológia. Egyetemi jegyzet; szerk. Lukács Noémi; SZIE Kertészettudományi Kar Növényélettan és Növényi Biokémia Tanszék–SZIE Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Budapest, 2018 Sallai Gyula: Az okosváros-koncepció és az internettechnológia; Dialóg Campus, Budapest, 2019 (Okosváros-technológiák) Környezeti és technika-technológia szakmódszertan. Módszertannal a fenntarthatóságért. Egyetemi tankönyv közismereti tanár és mérnöktanár szakos hallgatók, oktatók, gyakorló pedagógusok számára; szerk. Lükő István; Műszaki, Piliscsév–Budapest, 2020 Tim Higgins: Tesla. Elon Musk és az évszázad fogadása; ford. Szieberth Ádám; Central Könyvek, Budapest, 2021 Bereczki Zoltán: Magasépítés a középkorban: a gótika templomtornyai; DE Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék, Debrecen, 2021 Sigrid Bratlie–Hallvard Kvale: A jövő embere. A biotechnológiai forradalom és annak hozadéka az emberiség számára''; ford. Petrikovics Edit; Typotex, Budapest, 2022