Események Január január 1. Az aktív keresők száma 5,1 millió hazánkban. A munkások és alkalmazottak átlagbére 3100 Ft. 2,3 millió tévé- és 2,5 millió rádió-előfizetőt tartanak nyilván. Magyarországon életbe lép az új KRESZ. január 5. – A magyar kormány átlagosan 33%-os központi árszínvonal-emelése nyomán a cukor átlagosan 50%-kal, a mész és a bükk-fűrészáru 40, a tégla 26, a cement 24,4, a motorolaj 11%-kal drágul. január 6. – Ünnepélyesen átadják rendeltetésének a rajkai közös magyar-csehszlovák határállomást. január 10. – Fokozódó hevességgel, aknavetők és rakéták bevetésével folytatódnak a polgárháborús harcok a libanoni fővárosban. január 10. – Ecuador-ban több napos sztrájk és tüntetéssorozat után Lara elnök háromtagú tábornoki csoportnak adja át a hatalmat. január 20. – Moszkvába érkezik Kissinger amerikai külügyminiszter. Előbb Gromikóval, majd 21-én Brezsnyevvel is tárgyal világpolitikai kérdésekről és a SALT-ról. január 21–22. – Az Atomtervező Csoport hamburgi ülésén a NATO-tagországok védelmi miniszterei megvitatják a szovjet hadászati nukleáris képesség folyamatos növekedését, és áttekintik a SALT-megállapodás útján való stabilizáció kilátásait. január 30. A Szocialista Magyarországért Érdemrend nevű kitüntetés bevezetése. A Mecseki Szénbányák Vállalat szászvári bányaüzemében egy gázkitörés négy halálos áldozatot követel.
Február február 2. – Megalakul a Független Európai Programcsoport (IEPG). február 7. – Hua Kuo-feng lesz a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke. február 12. – VI. Pál pápa Lékai Lászlót esztergomi érsekké nevezi ki. február 13. Átadják a Testvériség gázvezeték első és második szakaszát Leninvárosban. Nigériában katonai puccsot hiúsítanak meg, melynek során Mohammed elnök életét veszti; az új államfő Obasanjo tábornok lesz. február 20. – A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezet tagállamainak utolsó közös hadgyakorlata. (A szervezet egy évvel később hivatalosan feloszlatta magát.) február 23. – Fegyveresek hatolnak be Kanada bejrúti nagykövetségére, és az ott tartózkodó 30 embert túszul ejtve elfoglalják az épületet. február 24. – Moszkvában megkezdődik az SZKP XXV. kongresszusa. február 27. – Kikiáltják a Szaharai Arab Köztársaságot a Polisario Front által elfoglalt nyugat-szaharai területen.
Március március 3. – Súlyos összecsapásokba torkollnak a hetek óta tartó sztrájkok és tüntetések Spanyolországban. március 7. – Katonai lázadás robban ki Libanonban, a magukat Libanoni Arab Hadseregnek nevező felkelők sorra foglalják el a katonai objektumokat. március 9. – Súlyos szerencsétlenség Dél-Tirolban: a cavalesei téli üdülőhelyen a sífelvonó drótkötele elszakad, és a kabin a mélybe a zuhan, 42 ember veszti életét. március 15. – Egyiptom felmondja a szovjet-egyiptomi barátsági és együttműködési szerződést. március 16. – Harold Wilson brit miniszterelnök váratlanul bejelenti lemondási szándékát, de elutasítja új választások kiírását. március 18. – Az új honvédelmi törvény a sorkatonai szolgálatot 24 hónapban állapítja meg, és 50-ről 55 évre emelik a hadkötelezettség korhatárát. március 20. – A vörös khmerek hatalomra jutása Kambodzsában. március 24. – Vértelen államcsínnyel megdöntik Isabel Perón argentin elnök hatalmát. A háromtagú junta vezetőjét, Jorge Rafael Videla tábornokot 29-én államfővé nyilvánítják. március 30. – Heves palesztin tüntetések a Jordán folyó nyugati partvidékének városaiban és a Gázai övezetben az arab földek kisajátítása és az izraeli megszállás ellen. március 31. – Felavatják a Dabasi Nyomdát, amely azzal a céllal létesült, hogy a tankönyvek, jegyzetek, szakkönyvek előállításának helyzetén javítson.
Április április 3. A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház megnyitása (2007. január 31-én, közel 31 év működés után végleg bezárták). A portugál alkotmányozó nemzetgyűlés jóváhagyja az ország új alkotmányát. április 5. – Harold Wilson lemondása után a londoni parlament alsóházában a munkáspárti frakció James Callaghant választja miniszterelnökké. április 7. – Teng Hsziao-ping kínai politikust megfosztják minden pártbeli, állami és katonai tisztségétől. április 11. – Forgalomba kerül az Apple cég első gépe, az Apple I. április 12–16. – Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XV. kongresszusa több gazdasági eredményről adhat számot, miközben a társadalmat a fogyasztói szemlélet eluralkodása jellemzi. április 13. – Üzemzavar következtében 80 percre megszűnik az áramszolgáltatás csaknem egész Bajorországban és Ausztriában. április 27. – VI. Pál pápa bíborossá nevezi ki Lékai László esztergomi érseket. április 28. – Budapesten kezd tárgyalást Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. április 29. – Napfogyatkozás Északnyugat-Afrikától a Földközi-tengeren és Dél-Törökországon át a Himalája térségéig. Magyarországon részleges a fogyatkozás.
Május május 6. – Erős földrengés rázza meg Olaszország északkeleti részét, Udine és Tarvisio térségét. május 6. – Jogerősen kimondott halálos ítélete alapján kivégzik Horváth Géza őrmestert, az 1975. február 22-i gyékényesi lövöldözés elkövetőjét. május 9. – Ulrike Meinhof, a nyugatnémet Baader-Meinhof-terroristacsoport és a belőle alakult Vörös Hadsereg Frakció egyik alapítója, a Stuttgart-Stammheimi börtönben öngyilkosságot követ el. május 11. – Befejeződik a KISZ IX. kongresszusa; ismét Maróthy Lászlót választják a KISZ KB első titkárává. május 20–21. – Az Észak-atlanti Tanács oslói ülésén a külügyminiszterek áttekintik a kelet–nyugati kapcsolatokat, az EBEÉ záróokmánya végrehajtásában történt előrelépést, továbbá megvitatják a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentés (MBFR) kilátásait. május 22. – „Állítsátok meg a fegyverkezést!” – jelszóval az NSZK történetének legnagyobb háborúellenes tüntetésére kerül sor Bonnban. május 25. – A posta – miután másfél éve a fővárosi lágymányosi telefonközpontban elsőként bevezette – újabb öt városban (Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok, Hódmezővásárhely, Cegléd) indítja el az időmérést, minden megkezdett 3 perc után 1 Ft-ot számláznak.
Június június 13. – Hivatalos látogatásra Franciaországba érkezik Lázár György miniszterelnök. június 16. Véres zavargások robbannak ki Johannesburg feketék lakta elővárosában, Sowetóban. Libanonban meggyilkolják Francis Meloy amerikai nagykövetet. június 21. – Az arabközi békefenntartó erők (szíriai, líbiai zöldsisakosok) első kontingense megérkezik Libanonba; feladatuk a bejrúti repülőtér működésének biztosítása. június 26. – Átadják a kanadai Torontóban az 553,3 m magas CN Towert június 26–27. – A világ hét legfejlettebb ipari országának vezetői kétnapos csúcstalálkozót tartanak San Juanban.
Július július – Az óbudai Flórián Üzletközpont megnyitása. július 2. – Észak- és Dél-Vietnám egyesítésével és Hanoi fővárossal megalakul a Vietnámi Szocialista Köztársaság. július 4. Izraeli kommandósok kiszabadítanak palesztin terroristák és ugandai katonák által fogvatartott izraelieket az afrikai Entebbében. Az Amerikai Egyesült Államok kétszázadik évfordulója. július 10. – Az észak-olaszországi Seveso környékén súlyos környezeti katasztrófa történik, amikor mérges gáz kerül a levegőbe egy vegyi gyárból. július 15. – A Demokrata Párt New Yorkban ülésező elnök- és alelnökjelölő konvencióján közfelkiáltással Jimmy Cartert választják elnökjelöltnek. július 17. – Montrealban II. Erzsébet királynő megnyitja a XXI. nyári olimpiai játékokat. július 22. – Dr. Orbán László kulturális miniszter nyugállományba vonulása után tisztségét addigi helyettese, Pozsgay Imre veszi át. július 28. – 7,5-es erősségű földrengés Kínában, Hopej tartomány keleti részén, Pekingben és Tiencsinben is észlelik. július 30. – János Károly spanyol király részleges amnesztiát hirdet a politikai okokból bebörtönzött személyeknek.
Augusztus augusztus. – Megkezdődik a BMW 6-os sorozatának (E24) gyártása. augusztus 2–12. – Nicolae Ceaușescu román államfő – delegáció élén – a Szovjetunióba látogat. augusztus 10. – Összeütközik egy 4-es és egy 6-os villamos a Lenin körúton, 10 utas súlyos, 25-en könnyű sérüléseket szenved. augusztus 11. – Négy ember életét veszti, amikor terroristák támadják meg az EL-Al izraeli légitársaság utasait az isztambuli nemzetközi repülőtéren. augusztus 15. – A Magyar Televízió először közvetít Formula–1-es versenyt. augusztus 16–22. – Az el nem kötelezett országok colombói értekezlete. augusztus 18. – Oskar Brüsewitz német lelkész az NDK egyházi politikája miatt tiltakozásul nyilvánosan felgyújtja magát a zeitzi Szent Mihály-templom előtt. (Sérüléseibe augusztus 22-én belehal) augusztus 26. – Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozója a Krím félszigeten. augusztus 29. – Mohácson történelmi emlékhelyet avatnak a mohácsi csata 450. évfordulóján. augusztus 30. – Elfogadták Molise zászlaját.
Szeptember szeptember 1. Tovább szigorítják a szeszes italok árusítását szabályozó 1972-es rendeletet. (A munkahelyeken munkaidő előtt és alatt tilos alkoholt árusítani Magyarországon.) Jugoszláviában új vámtörvény lép életbe a külkereskedelem ösztönzésére. szeptember 9. – Meghal Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt elnöke. szeptember 17. – A Halászbástya alatti Schulek Frigyes-lépcső közelében holtan találnak egy 8 éves kislányt, aki gyilkosság áldozata lett. (A tettest hamarosan elfogják és 1977-ben halálra ítélik.) szeptember 21. – New Yorkban megnyílik az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka. (Megvitatják a dél-afrikai és a közel-keleti helyzetet, a leszerelés és a terrorizmus kérdéseit.) szeptember 23. Négynapos leszerelési világkonferencia kezdődik Helsinkiben; 90 országból több mint 500-an vesznek részt. Beiktatják hivatalába Szárkisz libanoni köztársasági elnököt.
Október október 6. Kínában a Mao elnök utódlásáért folyó harcban államcsínykísérlet vádjával letartóztatják a „négyek bandáját”, amelynek egyik tagja Mao özvegye. 1968 óta a legnagyobb munkásmegmozdulások zajlanak Franciaországban, az országos sztrájkban 6 millió munkavállaló vesz részt. október 22–23. – Választások Csehszlovákia képviselő-testületeibe. október 25. – A libanoni helyzet megvitatására Kairóban összeül az arab államok vezetőinek konferenciája, melyen Arafat is részt vesz. Felhívnak a tűzszünet megtartására és megerősítik, hogy 30 ezer főnyi arabközi békefenntartót vezényelnek Libanonba.
November november 2. Súlyos gázrobbanás Szolnokon: a Tóth Ferenc utcai háromemeletes lakóházban 24 lakás romba dől, 13 ember veszti életét. Jimmy Cartert választják az USA 39. elnökévé. November 4 Dorogi hanglemezgyár megnyitása ami 1995-ben csődbe ment. Létrejön a Magyar hanglemezgyártó vállalat (MHV) november 10. – Az arabközi „zöldsisakos” biztonsági erők ellenállás nélkül elfoglalják állásaikat Libanonban; bevonulnak Bejrútba, helyreáll a közlekedés a Bejrút-Damaszkusz útvonalon. november 11. – Csehszlovákiában hivatalba lép az ismét Lubomír Štrougal vezette új szövetségi kormány. november 18. – A spanyol parlament jóváhagyja a demokráciába való átmenetről, a demokrácia megteremtéséről szóló törvényjavaslatot. november 18. – Aláírják az első magyar-török hosszú lejáratú gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési megállapodást Budapesten. november 18. – Magyarországon adókedvezményt kapnak a kisiparosok. november 25. – Jugoszláviában törvényt fogadnak el a „Társult Munkáról”. november 26. – A Microsoft név bejegyzett védjeggyé válik.
December december 1. – Az MSZMP Központi Bizottságának ülése beismeri, hogy a gazdaság nem teljesítette az 1976. évi célkitűzéseket. december 4. – A Közép-afrikai Császárság kikiáltása. december 6–8. – Kádár János látogatása Ausztriában. december 10. – A norvég parlament Nobel-díj bizottsága 1976-ban nem adja ki a Nobel-békedíjat. Stockholmban az irodalmi díjat az amerikai Saul Bellow-nak ítélik oda. december 19. – 70. születésnapja alkalmából Lenin-renddel és a Szovjetunió Hőse Arany Csillagával tüntetik ki Brezsnyevet. december 19–22. – Lázár György miniszterelnök Romániába látogat.