A Csillagok háborúja (Star Wars) George Lucas filmrendező által alkotott, a Lucasfilm által gyártott amerikai filmfranchise. A filmek cselekménye „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” élő szereplők történetét meséli el. Eredetileg 6 részből álló filmsorozat volt (a korábbi filmsorozat 9 részessé vált és Skywalker-saga névre hallgat), de a Csillagok háborúja: Klónok háborúja filmfranchise-zá alakította át.
Az első filmet 1977-ben mutatták be a mozikban Csillagok háborúja címmel (1981-ben Egy új remény-re változott a címe), a film gyorsan a popkultúra megkerülhetetlen klasszikusává vált, amely számos más filmre és tudományos-fantasztikus műre volt hatással. Az első filmet két sikeres folytatás követte, az 1980-ban bemutatott A Birodalom visszavág, illetve az 1983-as A Jedi visszatér, ez a három film alkotja az eredeti Star Wars trilógiát. Az eredeti trilógiát 1999 és 2005 között egy előzmény trilógia követte, amely megosztó reakciókat váltott ki mind a rajongókból, mind a kritikusokból. 2015-ben A Jedi visszatér eseményei után játszódó újabb trilógia vette kezdetét Az ébredő Erő című epizóddal. Az első nyolc film több Oscar-díj jelölést is kapott, ám díjat csak az első két film nyert. A filmek hatalmas sikernek bizonyultak, az összes bemutatott film együttvéve 8,5 milliárd dollár bevételt termelt a mozik kasszáinál, ezzel a Star Wars második legjövedelmezőbb filmsorozat a Marvel Cinematic Universe filmjei mögött. Eddig két antológia film készült el, ezek a Zsivány Egyes (2016) és a Solo: Egy Star Wars-történet (2018).
Napjainkra a filmeken kívül könyvek, televíziós sorozatok, számítógépes és videójátékok, vidámparki látnivalók, vidámparkok, képregények együttesen birtokolják a Star Wars nevet, ezzel is hozzájárulva a filmek világának fejlődéséhez, bővüléséhez. A filmsorozat birtokolja a legsikeresebb filmes merchandising Guinness-rekordját. 2015-ben a Star Wars márka értékét 42 milliárd dollárra becsülték.
Áttekintés
A Csillagok háborúja (angolul: Star Wars) alaptörténetét kilenc mozifilm meséli el. Egy sor más film, animációs film, animációs sorozat, élőszereplős sorozat, könyv, képregény és videójáték mutatja be bővebben az eredeti filmek által létrehozott kitalált világot.
A filmek és a könyvek idegen világokban játszódnak, a fontosabb szereplők egy része – a mellékszereplőknek pedig nagy része – nem ember, hanem idegen fajokba tartozik – vagy éppenséggel droid –, a cselekmény mégis emberi jellegű. A történetben keverednek a racionális alapokon álló sci-fi elemek (forradalmi küzdelem egy elnyomó rendszer ellen, űrhajók, idegen bolygók és lények, a haditechnikai eszközök kiemelt szerepe), valamint a meseszerű, illetve mitikus vonások (emberfeletti hatalommal bíró harcos-tanító rendek, akik a világot összetartó, misztikus jellegű „Erőt” használják; a Jó és a Gonosz örök küzdelme, az egyéni ellenállás lehetősége a kísértő Gonosz ellen, a Legkisebb Fiú győzelme).
Számos kritikus – és a történet szerzőjének – véleménye szerint a sci-fi külsőségek ellenére a Csillagok háborúja valójában közelebb áll a fantasy, valamint a kalandfilm műfajához. Ettől nem függetlenül a filmsorozat sok vonatkozásban hasonlít a mítoszokhoz. George Lucas szerint az volt a szándéka, hogy egy modern mítoszt hozzon létre: nem a tudományos problémák és a Föld vagy az emberiség jövője izgatta, amikor a készítésbe fogott, hanem történeteket, kalandokat akart mesélni, olyasfajtákat, amikért fiatal korában maga is rajongott: westernek, kalandfilmek és kalandregények, képregények és a Flash Gordon című ponyva-sci-fi tévésorozat.
A „korszellemtől”, amelyben Lucas felnőtt, ez egyáltalán nem volt idegen: a hatvanas-hetvenes évektől kezdve megfigyelhető a természettudományos optimizmus hanyatlása, sőt a tudományellenesség (ez számos okra vezethető vissza, a legnyilvánvalóbb, de közel sem biztosan az egyetlen a hidegháborús korszak légköre, amelyben az emberiség két egymástól rettegve élő frakcióra oszolva a csúcstechnológiás atomfegyverek árnyékában élte életét, amelyek egyszerre garantálták a kétes békét a kölcsönös elrettentés jegyében, illetve a totális világpusztulást, ha az előbbi véletlenül mégse működne). A Csillagok háborújával Lucas nemcsak kilúgozta a sci-fi műfajból egyik lényegét, a természettudományok iránti érdeklődést, de tovább is ment: a legelsőként elkészített filmben, amit később Új reménynek címeztek, a gonosz birodalma által elkészített bolygópusztító szuperfegyver, a Halálcsillag képviseli a tudományos-technológiai fejlődés csúcsát, amelytől még a film leggonoszabb szereplője, Darth Vader is undorodik.
bélyegkép|180px|jobb|A Csillagok háborúja egyik legismertebb szereplője, Darth Vader alakja az A Birodalom visszavág című részből
Ilyesfajta elemekből építkezve dolgozta ki saját „űroperáját”. A filmsorozat szereplői, a helyszínek elnevezései és egyes épületek, tárgyak ennek megfelelően számtalan utalást tartalmaznak az emberiség történelmére, nagy alakjaira, filmjeire, mítoszaira.Anakintól Yodáig – Star Wars mi micsoda. A filmszéria mítoszi oldalának kidolgozásakor nagy hatással volt rá Joseph Campbell amerikai író-vallástörténész (Lucas eljárt élőben tartott előadásaira is, csak hogy személyesen találkozhasson vele), aki a különféle világvallások mögött egy egységes ősmítoszt tételezett fel. Lucas elhatározta, hogy filmjét részben ezekre az ősi mítoszokra építi, melyekből azokat az elemeket veszi át, amelyek feltehetően kultúra- és személyfüggetlenek, amelyek minden ember számára mondanak valamit, kortól, nemtől, kultúrától függetlenül. A félkész történettervet többször is elvitte Campbellnek, és kikérte a véleményét. A konzultációk nyomán Campbell egyszer félig tréfásan „a legjobb tanítványának” nevezte Lucast.Kevin Burns: Star Wars - az álmok birodalma. Dokumentumfilm (2004).
A Csillagok háborúja – már a neve is sugallja – egy afféle legenda, stílusa egy modern kori ősi mese, egy amerikai mítosz létrehozását célozza meg. A történet a valóságtól elrugaszkodott környezet ellenére nagyon is valós, az ember örök harcáról, alapvetően a jóról és a rosszról szól. Ezek miatt a Csillagok háborúja leginkább külsőségeiben tekinthető sci-finek; igazából sokkal inkább hasonlítható a fantasy alkotásokhoz (mint amilyen például A Gyűrűk Ura); ugyanis csupán inkább a valósághoz képest jövőnek tűnő mitikus környezetben játszódik, ahol a különleges, távoli földrészek helyét bolygórendszerek veszik át. Egyik alkotásban sem játszik fontos szerepet a fizikai valóság határainak betartása, legyen szó varázslatról, az Erő használatáról, vagy olyan eszközökről, mint a fénykard. Fő problémája – Lucas saját meghatározása szerintInterjú a felújított változat video-kiadásához mellékelve. – is a jó és rossz általános küzdelme, mint a mesékben és a fantasyban; nem pedig az emberiség jövője, vagy valamilyen tudományos probléma középpontba helyezése. A sci-fi elemeket felhasználó fantasy altípust science fantasy-nak nevezzük és ma már a Star Wars-t is ebbe a kategóriába soroljuk.
Sok Csillagok háborúja-rajongó a filmeket gyerekként látta, és az akkor forradalminak számító különleges effektusok, a filmek fantáziadús képi világa és cselekményvezetése mély nyomot hagytak bennük. A filmek számos eleme – így például R2-D2 vagy Csubakka alakja, a fénykard, vagy „Az Erő legyen velünk!” kifejezés, vagy a Darth Vader légzőrostélya által kiadott zaj – vált kultikus emblémává, nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte, így a magyar közönség számára is.Puzsér Róbert - Magyar Dávid: A hét mesterlövésze / Star Wars IV.: Egy új remény. Rádióműsor (feltöltve a YouTube-ra). Hiv. beill.: 2014-07-18.
Elhelyezés térben és időben Minden film és általában minden, a franchisehoz kapcsolódó mű elején megjelenik a következő sor: „Réges régen, egy messzi-messzi galaxisban…” (eredeti angol nyelven: „A long time ago in a galaxy far, far away….”) és ez az egyetlen sor, amely a valós világgal kapcsolatban elhangzik (nyilvánvaló itt az utalás a mesékre: „Réges régen, az óperenciás tengeren is túl…”). A megfogalmazás a mű „időtlenségére” is utal, univerzitására – örökérvényűségére, ahogyan az ősi mítoszoknak is mindig megvan a mai értelmezési lehetősége.
A szerteágazó művekben (film, képregény, videójáték) az „időtlenség” ellenére találhatók különböző utalások a földi idővonallal kapcsolatban, ami alapján megpróbálják kiszámolni a cselekmények időszámításunk szerinti idejét. A LucasArts egyik híres programja, a Behind the Magic a yavini csata előtti 5 milliárd évre teszi a Csillagok háborúja Galaxis keletkezését. Egy elemzés szerint viszont a Galaxis – feltételezve, hogy ugyanabban és nem egy párhuzamos univerzumban vagyunk – nem lehet idősebb 4,7 milliárd évesnél, figyelembe véve a galaxisok, és élőlények fejlődését a tudomány mai állása szerint.The Physics of When, Exactly, Star Wars Takes Place (wired.com, 2017. július 7.) A Star Wars Timetales a sorozat történéseit a mi korunktól mintegy 10 000 évvel későbbre teszi. Más utalások alapján, vannak akik a yavini csata idejét i. e. 1804-re teszik.A Chart That Explains How Long Ago Star Wars Actually Took Place (GIZMODO, 2012. március 6.)
Filmek és sorozatok bélyegkép|180px|George Lucas, a Csillagok háborújának atyja
A filmsorozat kezdődarabját, a Csillagok háborúját 1977. május 25-én mutatták be, majd ezt követően elkészült két folytatása, A Birodalom visszavág (1980. május 21.), majd A Jedi visszatér (1983. május 25.) is.
Az első rész bemutatásának huszadik évfordulójára 1997-ben a IV.–VI. epizódokat újra megjelentették (először a mozikban, utána VHS kazettán), Special Editions címen. Ekkor ugyanis a technika már lehetővé tette olyan speciális effektusok alkalmazását is, amelyek a filmek forgatásának idején még nem voltak lehetségesek. A film feljavításán kívül George Lucas néhány effektust digitálisan újra feldolgozott (digitális Jabba és egy kicsiny, de fontos javítás a Han Solo és Greedo közti harcot bemutató filmrészletben). Ezenkívül 2004. szeptember 21-én ismét megjelent az eredeti trilógiának egy újabb kiadása, amelyben szintén találhatunk néhány változtatást. A legjelentősebb és legvitatottabb változtatás az volt, amikor a Csillagok háborúja VI: A jedi visszatér című rész utolsó jelenetében Lucas lecserélte az Anakin Skywalkert játszó Sebastian Shaw alakját Hayden Christensenére.
1999-ben került mozikba a rajongók által várva-várt epizód a Star Wars I. rész – Baljós árnyak, mely az eredeti trilógia cselekménye előtt 32 évvel játszódik. Ezt követte további két folytatás, a Star Wars II. rész – A klónok támadása (2002) és a Star Wars III. rész – A Sith-ek bosszúja (2005).
2011-ben megjelent a hat film bluray kiadása, amely szintén tartalmazott kisebb módosításokat, a klasszikus és az előzménytrilógiában egyaránt (utóbbiban például az I. rész Yoda-bábfiguráját számítógépes grafikára cserélték).
2012-ben a Disney felvásárolta a Lucasfilmet, amely a sorozat jogaival rendelkezett, majd 2013 májusában Kathleen Kennedy, a Lucasfilm elnöke bejelentette, hogy a következő Star Wars-filmet – a sorozat hetedik részét, Az ébredő Erőt – 2014-ben kezdik forgatni J. J. Abrams irányításával (a VII. rész forgatókönyvét a rendező Lawrence Kasdan, valamint Michael Arndt írta), a filmet 2015 decemberében mutattak be a mozikban. A folytatás trilógia második részét a Rian Johnson által írt és rendezett Az utolsó Jediket 2017 decemberében mutatták be a mozik. A trilógia befejező epizódját, a Skywalker kora című filmet J. J. Abrams rendezte, 2019 decemberében került a mozikba.