Az írásjel olyan jelek megnevezése, amelyek egy szöveg betűit, írásjegyeit egészítik ki. __NOTOC__ Értelmezése A szónak több különböző értelmezése van; a legszűkebbtől a tágabb felé haladva az alábbiak: Mindenekelőtt a központozási jeleket foglalja magába, amelyek a leírt mondat tagolását, hangsúlyát stb. jelzik.Az írásjel szócikke az MTA által kiadott Magyar értelmező kéziszótár 2009-es kiadásában: 1. Nyelvt Az írásjegyeket kiegészítő, ill. a leírt m tagolását, hangsúlyát stb. jelző elem (pl. az ékezet, a kérdőjel). 2. Írásban vmely szót v. szövegrészt helyettesítő jel (pl. §). 3. Közlésre szolgáló vésett, festett, írott jel. Ősi ~ek. | Írásjegy. – L. még: A szótár online kereshető változata (kereséshez ingyenes regisztráció szükséges, majd ki kell választani A magyar értelmező kéziszótárat) (Itt említendő a pont, vessző, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, pontosvessző, gondolatjel, zárójel, idézőjel és a három pont.) A kötőjel is ebbe a csoportba tartozik,Magyar értelmező kéziszótár (2009), 757. o. bár nem a mondat tagolását, hangsúlyozását befolyásolja, hanem helyesírási szerepet tölt be. (A szóköz hasonló szerepű, bár nem szokás az írásjelek közé sorolni; l. még folyamatos írás). Az írásjegyeket (grafémákat) kiegészítő jelek szintén ide tartoznak, így a diakritikus jelek (ékezetek, mellékjelek). Ide soroljuk továbbá azokat a jeleket, amelyek írásban valamely szót vagy szövegrészt helyettesítenek, például a paragrafusjel (§). A gyakrabban használt egyéb írásjelek között sorolja fel az konkrétan az összeadás +, kivonás −, szorzás · és osztás : jelét, az egyenlőségjelet, a százalékjelet, a vagylagosság, ill. a tört szám jelét, a „fordíts!” jelet, a jegyzet jeleként a csillagot és a lábjegyzetjelet (pl. ¹), az ismétlés jelét (″), a hiány jelét (’), a fok jelét, valamint az ismétlődés és a megfelelés jelét (~). A fentiek analógiája nyomán szintén ide sorolhatók az alábbiak is: aláhúzásjel, bekezdésjel, díszpont, háztető, és jel, fordított törtvonal, kereszt, kukac, számjel, virgula és hasonlók, ideértve a pénznemek jelét.
Végül írásjelnek nevezzük a közlésre szolgáló vésett, festett, írott jeleket is („ősi írásjelek”), sőt tágabb értelemben akár magukat az írásjegyeket is nevezhetjük írásjelnek.
Más jelek elkülönítése Nem tartoznak az írásjelek közé – bár szintén szöveget vagy szövegrészt helyettesíthetnek (vö. 4. pont) – az alábbiak: A betűkből álló rövidítések, így a mértékegységek jele (pl. kg), a fizikai mennyiségek jele (pl. v – sebesség), a vegyjelek (pl. Fe), a matematikai jelölések (pl. sin), az országnevek és országjelzések kódjai (pl. HU), az égtájak (pl. ÉK) és más rövidítések, vö. , a számjegyek, a formázókarakterek (pl. behúzás, tabuláció, félkövér szedés eleje és vége) és a vezérlőkarakterek (pl. soremelés), valamint a különböző jelképek, egyéb alakzatok.
Magukat a betűket sem nevezzük általában írásjeleknek, és jellemzően nem soroljuk ide a szótagokat, szavakat jelölő írásjegyeket (grafémákat) sem (például a kínai írás karaktereit).
Kapcsolódó szócikkek graféma (írásjegy) betű karakter (leütés) a Unicode-karakterek elhelyezkedése Magyar írásjelek
Jegyzetek
Források Az „írásjegy” szócikke a Sulinet Tudásbázisában. Részlet: „Az írásnak a hangjelölésre szolgáló legkisebb elemeit írásjegyeknek nevezzük (pl.: a, k, y) […] Az írásjegyek és írásjelek kombinációja alkotja mai írásunkat, amelynek szabályrendszere a helyesírás.” Írásjel (Kislexikon.hu) Az írásjel egy tágabb értelmezése (Magyar katolikus lexikon)
További információk
Keszler Borbála: Írásjeltan. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004