Charles Simonyi (születési nevén Simonyi Károly) (Budapest, 1948. szeptember 10. –) szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója. Második magyarként kétszer is járt a világűrben.Hivatalosan amerikai színekben indult, de jelvényén megtalálható a magyar zászló is Ő volt a Nemzetközi Űrállomás eddigi ötödik és hetedik űrturista látogatója. Apja, Simonyi Károly akadémiai aranyérmes, Kossuth-díjas fizikus, az első magyar magfizikai részecskegyorsító megépítője, akinek munkásságát a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították. 2021-ben Péterffy és Soros után a világon a harmadik leggazdagabb magyar.
Életpályája
A programozó gimnazista A számítástechnikával először középiskolásként került kapcsolatba, amikor éjjeliőrként egy szovjet Ural–2 típusú elektroncsöves számítógép vezérlőtermére vigyázott. Az egyik mérnök megtanította a gép programozására, és az ifjú Károly 18 éves korában már fordítóprogramokat készített, sőt egyik programját egy állami vállalat meg is vásárolta. 1966-ban Dániába ment, ahol az első dán számítástechnikai cégnél, a Regnecentralen-nél dolgozott.
Egyetemi évek 1968-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol beiratkozott a Kaliforniai Egyetemre Berkeley-re. Olyan híres emberek tanultak itt, mint Gordon E. Moore (Moore-törvény), Gróf András (Andrew Grove, az Intel későbbi főnöke) és Andrew S. Tanenbaum, a MINIX megalkotója. 1972-ben főiskolai diplomát szerzett mérnöki matematikából, "Statisztika és matematika" szakirányon. Ezután a Stanford Egyetemen tanult tovább, és a Xerox PARC-nál dolgozott Alan Kay és Robert Metcalfe mellett. Butler Lawsonnal közösen kifejlesztette az első alakhű WYSIWYG szövegszerkesztőt, a „Bravo”-t Alto személyi számítógépre. 1977-ben doktorált számítástudományból, disszertációjában a metaprogramming nevű programfejlesztés-módszertannal foglalkozott, amely nagy méretű szoftverprojektek hatékonyságának növelésére szolgál.
Microsoft 1981-ben Metcalfe javaslatára megkereste Bill Gatest, aki munkát kínált neki a Microsoftnál. Azt javasolta neki, hogy hozzon létre egy alkalmazásfejlesztéssel foglalkozó részleget. Simonyi vezetésével fejlesztették ki a Microsoft később legjövedelmezőbb termékeit, a Wordöt és az Excelt, valamint az Excel elődjét, a Multiplant. Jelentős elméleti és gyakorlati eredményeket ért el az alkalmazások hordozhatóságát megkönnyítő ún. „virtuális gép” technológia területén is. Ezzel azonban megelőzte korát, mert az MS-DOS rohamos elterjedése miatt a programok hordozhatóságának jelentősége lecsökkent. Simonyi vezette be a Microsoftnál az objektumorientált programozást, amit a Xeroxnál tanult meg, és kifejlesztette a magyar jelölést a változók megnevezésére.
Simonyi a Microsoftnál dolgozott a cég legsikeresebb periódusában, a cég egyik vezető szoftverfejlesztője lett.
Karrierje során jelentős magánvagyonra tett szert. A Forbes magazin 2025-ös kimutatása szerint 7,2 milliárd dolláros (Soros Györgyével megegyező) vagyonával – Péterffy Tamást (57,3 milliárd dollár) követve, Udvarházy Ferenc Istvánt (4,4 milliárd dollár) megelőzve – Simonyi a második leggazdagabb magyar a világon.
Saját vállalat, majd újra a Microsoft 2002-ben elhagyta a Microsoftot, hogy üzlettársával, Gregor Kiczalesszel, a Brit Columbiai Egyetem professzorával megalapítsa az Intentional Software Corporationt. A vállalatot 2017-ben felvásárolta a Microsoft, Simonyi pedig visszatért a céghez, ahol Technical Fellow minőségben folytatta munkáját, mely cím a Microsoft legmagasabb szakmai rangjai közé tartozik. Olyan kiemelkedő műszaki szakemberek viselik, akik vezetői beosztás helyett elsősorban technológiai iránymutatással, kutatással és fejlesztéssel járulnak hozzá a vállalat működéséhez.
Filantróp tevékenység Milliárdos amerikaiként Simonyi Károly jelentős mecénási tevékenységet folytat, nagy összegű adományokkal támogat különböző művészeti, tudományos és közművelődési programokat. Professzori ösztöndíjat alapított az Oxfordi Egyetemen Charles Simonyi Professor of the Public Understanding of Science néven, majd 2004 januárjában 50 millió dollárral létrehozta a Charles Simonyi Művészeti és Tudományos Alapítvány-t.
Űrturista pályafutása Az 5. és a 7. űrturista Simonyi először 2007. április 7-étől 21-éig, másodszor 2009. március 26-ától április 8-áig járt a Nemzetközi Űrállomáson. Sorrendben egy személyben ő a világon az 5. számú és a 7. számú űrturista is. A négy magyar űrutazásból Farkas Bertalant követően és Kapu Tibort megelőzően két űrutazással vette ki a részét, a két űrhajós mellett ő űrturistaként.
Első útjára 2007. április 7-én közép-európai idő szerint 19 óra 31 perckor indult a Szojuz TMA–10 űrhajóval és 21-én a Szojuz TMA–9-cel tért vissza. A másodikra 2009. március 26-án 12 óra 49 perckor a Szojuz TMA–14-gyel indult és április 8-án a Szojuz TMA–13-mal tért vissza.
Az első repülésre való felkészülést 2006. szeptemberben kezdte el Csillagvárosban.Ex-Microsoft Billionaire Starts Space Tourism Training In Russia 2007-ben, a 12. „látogató expedíció” egyetlen résztvevőjeként, négyféle kutatómunkát is végzett az ISS fedélzetén, amint azt a Moszkva melletti Koroljovban lévő Repülésirányító Központ közölte:
Az IZOM című programban Simonyi a mélyen húzódó emberi izmok sorvadását vizsgálta a súlytalanság körülményei között, regisztrálva saját maga szubjektív deréktáji fájásérzetét a nap folyamán. A MINTA nevű kísérleti programban az ISS-en élő mikroorganizmusok fajtáit tanulmányozta, s egyben az űrrepülés körülményeihez való alkalmazkodásukat kutatta. A PILLE-ISS elnevezésű programban a saját magát érő kozmikus sugárterhelést mérte a magyar gyártmányú Pille dózismérővel. A Mátrix Z1 című programban az ISS fedélzetére különböző időpontokban eljuttatott videokamerák CCD mátrix érzékelőinek állapotát fürkészte, és kísérleti videófelvételeket készített a Földről. Űrrepülése közben amatőrrádiós kapcsolatot létesítettek vele a Puskás Tivadar Távközlési és Informatikai Technikumból és hat kiválasztott diák tehetett fel neki kérdéseket április 13-án hajnalban.Diákkapcsolat Charles Simonyival 2007. április 13., 00.15
https://euroastra.hu/wp-content/uploads/2007/04/sajtoanyag_20070413_0015.pdf 2007. április 21-én tért vissza a Szojuz TMA–9 űrhajóval, a tervekhez képest egy nappal később.
A 2009-es útján az ISS fedélzetéről március 29-én kapcsolatba lépett a Műegyetemi Rádióklubbal és az első magyar műholdat építő diákokkal. Az ember tragédiája egyik idézetével üzent minden magyarul beszélő embernek.Simonyi üzenete a magyarságnakOrigo.hu: "Sikeresen startolt a Simonyit szállító Szojuz-űrhajó"Index.hu "Charles Simonyi megérkezett az ISS-re"Origo.hu: "Simonyi dokkolt, landolt a Discovery"Origo.hu: "Hőlégballonról és sárkányrepülőről is rádióznak Simonyival"Index.hu "Újra beszéltek a magyar rádióamatőrök Simonyival"Index.hu:"Szerencsésen hazatért Charles Simonyi"Index.hu:"Lazább volt Simonyi második utazása"Magyar Hírlap Online: " Nem pislognak a csillagok, Simonyi ismét érzi a súlyát "Origo.hu: "Simonyi: Nem vakmerőség és nem is extrém sport az űrturizmus"
Az MI megítélése 2026-ban a Microsoftnál Technical Fellow minőségben folytatta munkájához végzett munkájához aktívan használta a Microsoft Copilotot. Túlzónak tartotta azokat az állításokat, amelyek szerint a programkód akár 80 százalékát már az MI írná: véleménye szerint az MI hasznos segédeszköz, de meglévő rendszerek fejlesztésekor nem helyettesítheti az emberi ellenőrzést és a pontosan megfogalmazott fejlesztői szándékot. Megítélése szerint az MI biztonsági kockázataival már jelenleg is foglalkozni kell, de korainak tartja, hogy a technológia még hiányos elméleti megértéséből konkrét fejlesztési tilalmakat vezessenek le: előbb pontosabban fel kell tárni a rendszerek működését és tényleges veszélyeit. A fejlesztések korlátozására irányuló törekvések mögött politikai és gazdasági érdekeket is látott. Álláspontja szerint a szabályozás nem válhat a versenytársak hátráltatásának eszközévé: a vállalatoknak piaci és technológiai versenyben kell felülmúlniuk egymást.
A nyílt forráskódú MI-modellek általános előnyeivel kapcsolatban kételyeit fejezte ki. Elismerte, hogy a nyitottság más technológiai területeken jelentős eredményeket hozott, de úgy vélte, ez nem jelenti azt, hogy az MI esetében is feltétlenül előnyös lenne; ugyanakkor hangsúlyozta, hogy álláspontját elsősorban korábbi tapasztalataira alapozza. Az MI fejlődését hosszú, lezárhatatlan folyamatnak tekinti, amelyet a kvantummechanika történetéhez hasonlít. Ahogyan a kvantummechanikára épülő eszközök megbízhatóan működnek annak ellenére, hogy az elmélet bizonyos kérdései továbbra is tisztázatlanok, az MI gyakorlati alkalmazása is gyorsan terjedhet a működés teljes megértése nélkül. Simonyi szerint az MI egyre több hétköznapi szoftverbe és eszközbe épül be, és fokozatosan átvesz majd olyan feladatokat is, mint a járművezetés. Hosszabb távon nem a technológia képességei jelenthetik a legnagyobb korlátot, hanem az, hogy az emberek mennyire képesek pontosan megfogalmazni szándékaikat és újabb igényeiket.
Kitüntetése A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2007) Győr-Moson-Sopron Megyéért Kék szalag kitüntető cím, Nemeskér, 2008. Neumann János Professzori cím, Budapest, 2026.
Jegyzetek
Források Charles in Space (Simonyi Károly blogja az űrutazásról) Intentional Software Company, az új cég John Brockmann: "Szándék-programozás" Beszélgetés Charles Simonyival Természet Világa, 2000, 2. különszám Referenszterem róla elnevezve a Seattle-i könyvtárban (forrás: diabemutató) Megvan a második magyar űrhajós (2006. április 4.) Charles Simonyi célja az ismeretszerzés (2006. április 5.) Rádiókapcsolat Charles Simonyival (2007. április 16.) Négyféle kutatás Charles Simonyi űrprogramjában, Népszabadság Online, 2007. április 8. „Tudtam, hogy mennem kell" – Népszabadság interjú, 2007. április 30. Űrrepülésem emlékképei – Természet Világa, 139. évfolyam, 6. szám, 2008. június
További információk Charles in Space (Simonyi Károly blogja az űrutazásról) Intentional Software Company, az új cég Simonyi magyar sajtótájékoztatója az ISC-ről 2002. szeptember 30-án az Akadémián az ISC-ről John Brockmann: "Szándék-programozás" Beszélgetés Charles Simonyival Természet Világa, 2000, 2. különszám Referenszterem róla elnevezve a Seattle-i könyvtárban (forrás: diabemutató) Megvan a második magyar űrhajós (2006. április 4.) Charles Simonyi célja az ismeretszerzés (2006. április 5.) Rádiókapcsolat Charles Simonyival (2007. április 16.) Négyféle kutatás Charles Simonyi űrprogramjában, Népszabadság Online, 2007. április 8. „Tudtam, hogy mennem kell" – Népszabadság interjú, 2007. április 30. Űrrepülésem emlékképei – Természet Világa, 139. évfolyam, 6. szám, 2008. június Simonyi Károly Szakkollégium FROM IDEAS TO REALITY – CHARLES SIMONYI TMA-10 2007 „THE ETERNAL FEMINIE DROWS US UPWORDS” – CHARLES SIMONYI TMA-14 2009 COЮЗ TMA-14 BARRATT ПАДAЛKA SIMONYI
Kategória:Amerikai üzletemberek Kategória:Magyar informatikusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Űrturisták Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Magyar űrhajósok Kategória:Amerikai űrhajósok Kategória:1948-ban született személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Amerikai milliárdosok Kategória:Amerikai filantrópok Kategória:A Magyar Érdemrend nagykeresztjének kitüntetettjei