Az Aladár férfinév germán eredetű, és valószínűleg a német Aldarik vagy Aldemar nevek magyaros változata. Jelentése a germán nyelvi elemekből érthető meg: az adal vagy alda ’tapasztalt, öreg’, míg a ric ’hatalmas, híres’ jelentéssel bír. Az Aladár név, hasonlóan sok más régi magyar személynévhez, a középkor végére fokozatosan kikerült a használatból. Újbóli népszerűségét a 19. századi nemzeti romantika időszakának köszönheti, amikor a magyar történelem és kultúra iránti érdeklődés hatására számos hagyományos névvel együtt ismét előtérbe került.
A magyar mondavilágban A név a magyar kultúrában a hun mondakör révén vált ismertté. A monda szerint Aladár Attila hun király és Ildikó (Krimhilda), egy germán hercegnő fia volt. Attila halála után Aladár és testvére, Csaba között hatalmi harc alakult ki. A konfliktus állítólag Óbuda környékén zajlott, ahol Aladár német szövetségesei segítségével legyőzte Csaba seregét, de a csatában ő maga is életét vesztette.
Gyakorisága __NOTOC__ Az Aladár név a kevésbé gyakori nevek közé tartozik. Az 1967-es adatok alapján mindössze 24 fiú kapta ezt a nevet, míg az 1983 és 1987 közötti időszakban 81 esetben választották. A 21. századra a név népszerűsége tovább csökkent, és 2000-ben már nem szerepelt a tíznél több alkalommal adott nevek között. 2006-ban az összesített statisztikák szerint a 99. helyen állt, és ekkor 2341 férfi viselte első keresztnévként, további 541-en pedig második névként. A 2020-as években a név nem került be a 100 leggyakrabban választott férfinév közé.
Híres Aladárok
Juhász Aladár (1856–1922) zongoraművész és zeneszerző. Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) festő és iparművész, a gödöllői művésztelep alapítója. Kovách Aladár (1866–1922) sebészorvos, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület egyik alapítója és orvosa. Székely Aladár, Bleyer (1870–1940) fényképész. Egyedi portrékat készített a XX. század eleji magyar művészeti élet kiemelkedő egyéniségeiről. Schöpflin Aladár (1872–1950) kritikus, irodalomtörténész, író, műfordító. Rácz Aladár (1886–1958) cimbalomművész, a cimbalomjáték első művészi képviselője. Komlós Aladár (1892–1980) irodalomtörténész, író, költő. Komjáthy Aladár (1894–1963) költő és természettudós. Buzágh Aladár (1895–1962) vegyészmérnök. Zsélyi Aladár (1883–1914) gépészmérnök és repülőgép-tervező. Majorossy Aladár (1908–1983) zeneszerző és karmester. Gerevich Aladár (1910–1991) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző. Laklóth Aladár (1960–) magyar színész, a Soproni Petőfi Színház örökös tagja.
Névnapok február 20. március 11. április 18. április 20. május 26. június 29.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar keresztnevek (A, Á) Kategória:Férfikeresztnevek (A, Á) Kategória:Germán eredetű magyar férfikeresztnevek