Események Január január 1. Hatályba lép a római szerződés, ezzel megalakul az Európai Gazdasági Közösség. A hadilevéltár és múzeum egyesülésével megalakul a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. január 24. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) módosítja az előző évi döntését, és Rákosi Mátyást meghatározatlan időre száműzi. január 28. – Megkezdi működését a Münnich-kormány., 113. oldal január 31. – Föld körüli pályára áll az első amerikai műhold, az Explorer–1.
Február február 1. – Egyiptom és Szíria politikai uniójaként kikiáltják az Egyesült Arab Köztársaságot, melynek államfője Gamal Abden-Nasszer. (Az unió 1961-ig állt fenn, amikor is Szíria egy katonai puccsot követően függetlennek nyilvánította magát Egyiptomtól.) február 6. – A British European Airways 609-es számú járata a München-Riem reptéren végzetes kimenetelű balesetet szenvedett. február 26.–28. – Lengyelországban megtartja I. nemzetközi kongresszusát a Parasztifjúság Egyesülete.
Március március 1. – A Magyar Televízió megkezdi rendszeres adásait. március 20. – Dombóváron megalakul az ország első vízközműtársulata. március 23. – Parlamenti választások Jugoszláviában. (A népfront jelöltjei kapják a szavazatok 96,7%-át.) március 25. – A Bundestag elhatározza, hogy a Bundeswehrt atomrakétákkal szereli fel; a robbanófejek az Amerikai Egyesült Államoknál maradnak. március 26–29. – ?egtartja első ülését a NATO Tudományos Bizottsága. március 27. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elfogadja Nyikolaj Bulganyin lemondását és Nyikita Hruscsovot nevezi ki miniszterelnöké.
Április április 1. – A csehszlovák kormány memorandumban tiltakozik a nyugatnémet hadsereg nukleáris fegyverekkel való felszerelése ellen. április 2–3. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága ülésén döntés születik a szocializmus építésének „történelmileg rövid idő” alatti befejezéséről. április 15–17. – A NATO tagállamok védelmi miniszterei megerősítik a NATO hadászatvédelmi jellegét. április 17. – I. Baldvin belga király hivatalosan is megnyitja az Expo '58 világkiállítást, más néven Expo 1958-at Brüsszelben, amelynek az Atomium jelzi a középpontját. április 22–26. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) VII. kongresszusa Ljubljanában új pártprogramot fogad el, amelyet Moszkva és szövetségesei revizionistaként élesen elítélnek.
Május május 23. – A Kínai Kommunista Párt (KKP) Politikai Bizottsága megszavazza a „nagy ugrás” programot. május 24. – A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének moszkvai ülése. Bejelentik a szovjet csapatok kivonását Romániából és a Varsói Szerződés területén állomásozó fegyveres erők létszámának csökkentését.
Június június 16. – Nagy Imre korábbi miniszterelnök és társai kivégzése. június 18–21. – Prágában a CSKP XI. kongresszusán a Novotný-vezetés irányvonalát tükröző határozatok értelmében a szocializmus építését már csak be kell fejezni. (A kongresszus ismét Antonín Novotný-t választja első titkárrá.) június 19–23. – Az RMP Központi Vezetősége – a párt ülésén – veterán kommunistákat zárnak ki, mivel azt követelik, hogy a párt első titkára adjon számot a vezetés hibáiról.
Július július 1. – Viliam Široký csehszlovák kormányfő Konrad Adenauer nyugatnémet kancellárhoz intézett levelében a diplomáciai kapcsolatok felvételét javasolja. július 5. – Andrew Kauffman és Peter Schoening hegymászók elsőként másszák meg a Gesherbrum I csúcsot. július 26. – Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Romániából. II. Erzsébet brit királynő walesi herceggé nyilvánítja III. Károly brit király-t.
Augusztus augusztus 29. – Népi kommunák alakításának kezdete Kínában, a nagy ugrás terv részeként.
Szeptember szeptember 1. – A Szoboszlay-per elítéltjeinek kivégzése Aradon. szeptember 19. – Kairóban megalakul az Algériai Köztársasági Ideiglenes Kormánya szeptember 28. – Franciaországban népszavazás erősíti meg a kormány által kidolgozott új alkotmányt, amely kiszélesíti az államfő jogosítványait, és a végrehajtó hatalomnak kedvez a törvényhozó hatalom ellenében. Lásd még: Ötödik Köztársaság (Franciaország).
Október október 1. – Megalakul az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. október 2. – Guinea függetlenné válik. október 16. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja a második ötéves tervről szóló törvényt. október 27. – Walter Ulbricht egy beszédében Berlin egészét az NDK felségterületének nevezi. október 28. – A konklávé pápává választja Angelo Giuseppe Roncalli velencei pátriárkát, XXIII. János néven.
November november 16. – A magyarországi parlamenti és tanácsi választásokon csak a Népfront állíthat jelöltet. november 17. – A hírhedt Olga Duncan-gyilkosság, az évszázad bűnügyének kikiáltott eset Kalifornia államban. november 27. – A Szovjetunió jegyzéket („Berlin-ultimátum”) küld az amerikai, brit és francia kormánynak, amelyben követeli Nyugat-Berlin demilitaizált szabad várossá történő átalakítását. november 28. – Az Egyesült Államok felbocsátja az első teljes hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát.
December december 1. – Stockholmban megnyílik a Centralstationt a T-Centralennel összekötő alagút. december 2. – Kivégzik az érmihályfalvi csoport perében halálra ítélt Sass Kálmánt és Hollós Istvánt. december 20. – Lengyelországban a szejm törvényt fogad el a munkás-önigazgatásról. december 21. – Franciaországban az V. köztársaság elnökévé Charles de Gaullet választják.
Határozatlan dátumú események február – Az első sztrájk Jugoszláviában 1945 óta. (4 ezer bányász béremelést követel.) az év folyamán A Német Demokratikus Köztársaságban megszüntetik az élelmiszerjegyeket. Két évtizedes hányódás után tavasszal felavatják Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király kőszobrát Zuglóban. Az ekkor már régóta romos Zádor-vár műemléki besorolást kap.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1958-ban 1958 a filmművészetben 1958 az irodalomban december 10. – Borisz Paszternak köszönetet mond az irodalmi Nobel-díjjal való kitüntetéséért, de elutasítja az átvételt. Ennek ellenére kizárják a szovjet írószövetségből. Megjelenik Jan Otčenášek cseh prózaíró Romeo, Julie a tma (Rómeó, Júlia és a sötétség) című műve. Megjelenik Rudolf Jašík szlovák író Námestie svätej Alžbety (Szent Erzsébet tere) című regénye. 1958 a jogalkotásban 1958 a légi közlekedésben február 6. – A müncheni repülőtéri katasztrófa. 1958 a sportban 1958 a tudományban 1958 a vasúti közlekedésben 1958 a zenében John Lennon megalakítja a The Quarrymen együttest Elvis Presley: Don't The Coasters: Yakety Yak Frank Sinatra: Come Fly with Me / Frank Sinatra Sings for Only the Lonely The Champs: Tequila The Silhouettes: Get a Job David Seville: The Witch Doctor Sheb Wooley: The Purple People Eater Conway Twitty: It's Only Make Believe The Everly Brothers: All I Have to Do Is Dream The Elegants: Little Star Danny & The Juniors: At the Hop Chuck Berry:Johnny B. Goode
Születések január 7. – Balog Zoltán magyar református lelkész, politikus, miniszter január 11. – Vicki Peterson amerikai zenész, énekes január 20. Lorenzo Lamas amerikai színész Zámbó Jimmy énekes († 2001) január 21. – Gergely Róbert magyar énekes, színész február 7. – Tereh István magyar menedzser, producer (Solaris, Első Emelet, Step, Napoleon Boulevard) február 22. – Szerednyey Béla, Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező március 1. Szervét Tibor Jászai Mari-díjas magyar színész, színházi rendező Nik Kershaw angol énekes-dalszerző március 2. – Györgydeák György képzőművész († 2008) március 3. – Miranda Richardson angol színésznő március 8. – Gary Numan brit énekes március 10. – Sharon Stone amerikai színésznő március 14. – II. Albert monacói herceg március 20. Holly Hunter amerikai színésznő Hirtling István, Jászai Mari-díjas magyar színész március 21. – Gary Oldman angol színész április 3. – Alec Baldwin amerikai színész április 21. – Andie MacDowell amerikai színésznő április 29. – Michelle Pfeiffer amerikai színésznő május 9. – Gyukics Gábor költő, műfordító, a Szépírók Társasága és a József Attila Társaság tagja május 19. – Bubik István Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2004) május 23. – Thomas Reiter német űrhajós, pilóta, a Német Légierő ezredese május 28. – Fehér Anna, magyar színésznő május 29. – Annette Bening, amerikai színésznő május 30. – Marie Fredriksson svéd énekesnő a Roxette együttes énekesnője († 2019) június 7. – Prince, amerikai énekes († 2016) június 12. – Meredith Brooks amerikai énekesnő-dalszerző, gitáros június 14. – Eric Heiden olimpiai bajnok amerikai gyorskorcsolyázó június 17. – Méhes Marietta magyar énekesnő, színésznő július 2. – Friderikusz Sándor újságíró, szerkesztő-műsorvezető július 8. – Kevin Bacon amerikai színész július 11. – Hugo Sánchez mexikói labdarúgó július 16. Michael Flatley ír táncos Ramona Neubert keletnémet atléta július 26. – Kopasz Tamás festőművész július 30. – Kate Bush, brit énekesnő augusztus 7. – Bruce Dickinson, brit énekes, Iron Maiden énekese augusztus 10. – Michael Dokes amerikai profi ökölvívó, világbajnok († 2012) augusztus 14. – Ungár Klára, politikus augusztus 16. – Madonna, amerikai énekesnő, színésznő augusztus 17. – Belinda Carlisle amerikai énekesnő, dalszerző augusztus 24. – Steve Guttenberg, amerikai színész augusztus 25. – Tim Burton, amerikai filmrendező augusztus 29. – Michael Jackson amerikai énekes, táncos, zenész. (†2009) augusztus 30. – Csiffáry Gabriella főlevéltáros, szerkesztő szeptember 2. – Korsós Bálint magyar-történelem szakos tanár, a Pápai Református Gimnázium igazgatója szeptember 10. – Chris Columbus, amerikai filmrendező szeptember 11. – Scott Patterson, amerikai színész szeptember 22. – Andrea Bocelli, olasz tenorista október 2. – Simorjay Emese színművésznő október 20. – Viggo Mortensen, amerikai színész október 20. – Mark King, angol zenész, a Level 42 frontembere október 27. – Simon Le Bon, angol zenész, a Duran Duran frontembere november 11. – Kulka János színész, a Nemzet Színésze november 16. – Szooronbaj Dzseenbekov kirgiz politikus, államfő november 22. – Jamie Lee Curtis amerikai színésznő december 11. – Nikki Sixx amerikai basszusgitáros, dalszövegíró, zenei producer, valamint divattervező, fényképész és író december 14. – Nyertes Zsuzsa magyar színésznő
Halálozások január 7. – Petru Groza román államfő (* 1884) január 9. – Brusznyai Árpád, középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja (* 1924) január 28. – Helbing Ferenc, magyar grafikus és festő (* 1870) február 5. – Nagy Antal magyar műbútorasztalos, cégvezető, felsőházi tag (* 1880) március 3. – Roszner István magyar huszártiszt, földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1896) március 28. – Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész (* 1886) április 24. – Szilágyi József magyar politikus (* 1917) június 16. – Nagy Imre politikus, miniszterelnök (* 1896) június 16. – Gimes Miklós politikus. (* 1917) június 16. – Maléter Pál korábbi hadügyminiszter. (* 1917) július 4. – Nyireő Andor magyar ügyvéd, szélsőjobboldali országgyűlési képviselő (* 1895) július 10. - Borisz Sztyepanovics Vinogradov, orosz zoológus, anatómus, paleontológus, ökológus és természettudós, aki a rágcsálók tanulmányozásában szerzett hírnevet (* 1891) augusztus 14. – Tilli Endre olimpiai bronzérmes, világbajnok tőrvívó (* 1922) augusztus 22. – Roger Martin du Gard Nobel-díjas francia író (* 1881) augusztus 27. – Ernest Lawrence (* 1901) szeptember 1. – Szoboszlay Aladár római katolikus lelkész (Aradon kivégezték) (* 1925) szeptember 10. – Gsell János vegyész, orvos (* 1883) szeptember 29. – Szobonya Zoltán az 1956-os forradalomban a jánoshalmi forradalmi megmozdulások egyik vezetője, a forradalom mártírja (* 1909) október 10. – 82 éves korában meghal XII. Piusz pápa (* 1876)