1989

Események Január január 1. Magyarországon bevezetik a munkanélküli-segélyt. Jugoszláviában életbe lép az új vállalati törvény, amely gyakorlatilag hatályon kívül helyezi a társult munkáról szóló 1976-os törvényt. január 7. – A rákkal való több hónapi küzdelem után meghal Hirohito japán császár, az ország új uralkodója Akihito lesz. (Akihito 2019 tavaszán mond le a trónról fia, Naruhito javára.) január 7–11. – Párizsban 149 ország részvételével nemzetközi konferenciát tartanak a vegyi fegyverekről. január 9. – Újjáalakul a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. január 10. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyilatkozata, miszerint heteken belül megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról, de „folytatjuk részvételünket a Varsói Szerződés szervezetében”. január 11. – Ljubljanában megtartja alakuló gyűlését a Szlovén Demokrata Szövetség. (Deklarálja, hogy nem kielégítő Szlovénia helyzete Jugoszlávián belül, s Jugoszláviában megsértik az alapvető emberi és politikai jogokat.) január 15–19. – Prága központjában spontán tömegtüntetések Jan Palach halálának 20. évfordulóján. (A csehszlovák rendőrség – január 18-a kivételével – minden esetben brutálisan szétveri a tüntetőket, sokat őrizetbe vesznek, köztük – január 16-án – Václav Havelt is.) január 18. Észtországban hivatalos nyelvvé nyilvánítják a nemzeti nyelvet. Mihail Gorbacsov további részleteket közöl a szovjet fegyveres erőkben tervezett csökkentésekről, amelyekre az ENSZ-ben – 1988. december 7-én – mondott beszédében utalt. Bejelenti, hogy a szovjet védelmi kiadásokat 14,2%-kal, a fegyverek és katonai felszerelések gyártását 19,5%-kal fogják csökkenteni. bélyegkép|200px|jobbra|George Bush leteszi hivatali esküjét január 20. – Hivatalba lép az Egyesült Államok – előző év novemberben megválasztott – 41. elnöke, George H. W. Bush. január 22. – Ettől az évtől A magyar kultúra napja, annak tiszteletére, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnuszt. január 24. – Az Amerikai Egyesült Államokban (USA) kivégzik Theodore Robert Bundyt („Ted Bundy”-t). január 25. – Elkészül az „ideiglenesen hazánkban állomásozó” szovjet Déli Hadseregcsoport kivonásának ütemterve. (A terv szerint az év első felében hazaindul Veszprémből egy szovjet harckocsihadosztály és egy kiképző harckocsiezred. Júliustól decemberig távozik egy szovjet deszant-rohamzászlóalj és a tököli repülőtérről egy vadászrepülő ezred. 1990-ben egy szovjet vegyvédelmi zászlóaljat és a szolnoki katonai tiszti iskola állományát indítják hazafelé.) január 26. – A csehszlovákiai szellemi élet 692 reprezentánsa tiltakozást juttat el Ladislav Adamec miniszterelnökhöz Václav Havel bebörtönzése ellen, követelve az ország vezetése és a társadalom közti nyílt párbeszéd megkezdését. január 28. – Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, államminiszter népfelkelésnek nevezte az 1956-os forradalmat a Reggeli Krónikának (Magyar Rádió, Orosz József) adott interjúban.

Február február 4. – Megalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. február 5. – A szovjet hadsereg végleg elhagyja Afganisztánt. február 6. A lengyel vezetés kerekasztal-beszélgetést kezd az ellenzékkel. A berlini falnál a határőrök lelőnek egy szökni próbáló fiatalembert. február 11. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága jóváhagyja a többpárti politikai rendszerbe történő „fokozatos és folyamatos” átmenetet. február 14. – Komeini ajatollah, Irán vallási vezetője a teheráni rádióban bejelenti, hogy fatvád ad ki Salman Rushdie indiai származású brit író megölésére. (A vallási határozat felszólította a világ muszlimjait, hogy végezzenek vele, mert A sátáni versek című regényével megsértette az iszlámot és Mohamed prófétát.) február 15. – Afganisztánból a szovjet 40. hadsereg valamennyi egységét kivonják. február 17. − Robbantás a budapesti 2-es metrón; személyi sérülés nem történt, a tettes ismeretlen maradt. február 21. – Václav Havelt „rendbontásért” és „lázításért” 9 havi börtönbüntetésre ítélik. február 26. – Ungváron megalakul a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). (Elnökévé Fodó Sándort választották.) február 27. – Az albán tiltakozások miatt – mert 21-étől a tervezett új szerb alkotmány ellen sztrájkolnak – rendkívüli állapotot vezetnek be Koszovóban. február 28. – Az Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) indítványozza az elektromos jelzőrendszer (EJR) megszüntetését.

Március bélyegkép|200px|jobbra|1989. március 15., Petőfi tér –A transzparens felirata: „Rendőrállam helyett jogállamot!” bélyegkép|200px|jobbra|Az Exxon Valdez olajszállító hajó március 1. – Negyven magyarországi település városi rangra emelkedik. március 2. Az Európai Unió tagállamai megállapodnak, hogy a század végéig beszüntetik a CFC-k előállítását. A jugoszláv hatóságok letartóztatják a koszovói albán vezetőket. március 6. – Az EBEÉ külügyminisztereinek találkozója Bécsben. Az értekezleten megkezdődnek az új tárgyalások a NATO és a Varsói Szerződés 23 országa között az európai hagyományos fegyveres erőkről (CFE), továbbá az EBEÉ 35 országának képviselője között a bizalom- és biztonságnövelő intézkedésekről. március 10. – A vajdasági parlament elfogadja a szerbiai alkotmány módosítását. március 11. – A BBC rádióban beolvassák a Román Kommunista Párt hat korábbi vezető személyiségének Nicolae Ceausescu elnökhöz intézett nyílt levelét. március 15. – A Nemzeti Múzeumnál tartott hivatalos ünnepség mellett 31 szervezet hívására, először ünneplik szabadon Magyarországon a szabadságharc évfordulóját. március 16. – Jugoszláviában Ante Marković alakít kormányt. március 22. – Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulása. március 23. – A tankokkal körülvett koszovói törvényhozás megszavazza a szerb alkotmánymódosítást. március 24. Alaszka partjainál zátonyra fut az Exxon Valdez olajszállító hajó és 40 000 tonna nyersolaj ömlik az óceánba. Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és az NSZK között. március 27. – Megtartják a Szovjetunió új Népi Küldöttek Kongresszusába történő választást, ahol több jelöltet állítanak; a választások számos választókerületben a hivatalos párt-jelöltek vereségével zárul. március 28. – Életbe lép Szerbia új alkotmánya, amely gyakorlatilag megszünteti a tartományi (vajdasági és koszovói) autonómiát. (Véres incidensek Koszovóban.)

Április április 4. Magyarország felszabadításának napja utoljára számít állami ünnepnek. Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülésen emlékezik meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete aláírásának 40. évfordulójáról. április 5. – Varsóban megállapodást ír alá a kormány az ellenzékkel arról, hogy intézkedéseket léptetnek érvénybe a Lengyelországban megvalósítandó politikai reform érdekében, amely kiterjed a szabad választásokra és a betiltott szakszervezeti mozgalomra, a Szolidaritás elismerésére. április 12. – A berlini falt őrő határőröket arra utasítják, hogy ne használjanak lőfegyvert a határsértések megakadályozásra; erről a nyilvánosság nem kap hírt. április 17. – Ismét bejegyzik a Szolidaritás Független Szakszervezetet. április 22. – Feloszlik a KISZ. április 25. – Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.

Május május 2. – A magyar–osztrák határon megkezdődik a műszaki zárrendszer, a „vasfüggöny” felszedése, noha erről a formális kormánydöntés csak május 18-án születik meg. május 5. – Észtország után a lett parlament is hivatalossá nyilvánította a nemzeti nyelvet. május 7. – Debrecenben MDF-kezdeményezésre lakossági fórumon követelik a szovjet katonai repülőtér bezárását. május 8. – A szlovén ellenzék májusi deklarációja. május 12. – George Bush amerikai elnök javasolja az Open Skies rendszer bevezetését. május 13. – A Németh-kormány azonnali hatállyal leállíttatja a nagymarosi vízi erőmű építését. május 15. 30 év után újra szovjet államfő, Mihail Gorbacsov látogat Pekingbe, a szovjet-kínai kapcsolat javítására. Janez Drnovšek váltja Raif Dizdarevićot a jugoszláv államelnöki székben. május 16. – Az MSZMP PB napirendjére tűzi, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete következő ülésén vessék fel a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonásának kérdését. május 16. – Botrány tör ki a magyarországi matematika érettségik ügyében, mivel kiderül, hogy a feladatsor már a vizsga napja előtt kiszivárgott a diákokhoz; a kiszivárgás kisebb mértékben más tantárgyakat is érint. Glatz Ferenc miniszter végül bejelenti, hogy az összes matematika érettségi eredményt érvénytelenítik, helyette az érettségi jegy az érintettek számára a negyedik év végi matematika osztályzat lesz. május 17. – A nagyarányú hazai és nemzetközi tiltakozás eredményeként a csehszlovák hatóságok Václav Havelt feltételesen szabadlábra helyezik. május 19. – Megalakul a Magyar Helsinki Bizottság. május 19. – Sárbogárdról és Debrecenből hazaindítják a szovjet alakulatokat, de mindkét laktanyába a Nyugat-Dunántúlról telepítenek át szovjet katonákat. május 22. – Elkezdődik a Calypso Rádió adása. május 25. – A Népképviselők Gyűlése a Szovjetunió első – és egyben utolsó – elnökévé Mihail Gorbacsovot választja. május 28. – Lezárul a szovjet szárazföldi erők 1989-re bejelentett magyarországi csapatcsökkentése. (Egy hónap alatt szovjet katona, közel 300 harckocsi, 150 páncélos harcjármű, valamint a bejelentett szárazföldi tüzérségi technika 90%-a hagyta el az országot.) május 29–30. – Az Észak-atlanti Tanács csúcstalálkozója Brüsszelben. május 31. – George Bush amerikai elnök az NSZK-ban tett látogatása alatt javasolja a szabad választásokat és a pluralizmus bevezetését Kelet-Európában, valamint a berlini fal lebontását.

Június bélyegkép|200px|jobbra|Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több százezer fő részvételével (június 16.) június 4. – Peking központjában, a Tienanmen téren zajló diáktüntetés véres leverése. Lengyelországban megtartják a parlamenti választások első fordulóját, amelyben az országgyűlés egy harmadát választották szabadon. A 261 választókerületből 252-ben a Szolidaritás végzett az élen. június 13. – Bonnban Mihail Gorbacsov szovjet államfő és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár politikai nyilatkozatot ír alá, melyben megerősítik, hogy minden állam szabadon dönthet politikai és társadalmi rendszeréről. június 15. – A Fidesz kezdeményezésére 200 fő a szovjet csapatok kivonását követeli a szovjet nagykövetség előtt. június 16. – A kivégzett Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós ünnepélyes újratemetése. (Orbán Viktor, a Fidesz választmányi tagja gyászbeszédében a szovjet csapatok azonnali kivonását követeli.) június 17. – Megtartja alakuló közgyűlését a Horvát Demokrata Közösség. június 18. – Lengyelországban a parlamenti választások második fordulójában a Szolidaritás Állampolgári Bizottság elnyeri a szejmben a rendelkezésére álló összes helyet, a szenátusban pedig 100-ból 99-et. (Az egyetlen kivétel a piłai jelölt volt, akinek a választási plakátján feledékenységből nem szerepelt a róla és Walesáról készült közös fénykép.) június 19. – Genfben újrakezdik a START tárgyalásokat. június 23. – A Fidesz szervezésében fiatalok jelképesen elfoglalják a szovjet csapatok távozásával megüresedett szombathelyi laktanyát. június 26. – Balesetet szenved egy Echo-2 típusú szovjet atom-tengeralattjáró a norvég Medve-szigetektől 350 km-re délre. június 27. – Horn Gyula külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock átvágják Sopronnál a határ drótkerítését, a vasfüggönyt. június 29. – Csehszlovákiában Několik vět (Néhány mondat) címmel nyilvánosságra hozzák a Charta ’77 által kezdeményezett, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását és demokratikus társadalmi rendet követelő petíciót, melyet már ekkor 1 800-an írtak alá. (Számuk október végéig eléri a negyvenezret.)

Július július 6. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében rehabilitálta az 1956-os forradalom után meghurcoltakat.