280px|bélyegkép|Csillagászati óra, az óralapon a hónapok allegóriái, Prága A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal. Eredete a holdfázisok ciklikus váltakozásával hozható kapcsolatba; az ilyen hónapokat szinodikus hónapoknak nevezzük és nagyjából 29,53 nap hosszúak. Ásatásokon előkerült rovátkolt botokból a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek a Hold fázisai alapján számolták a napokat már a paleolit korban is. A szinodikus hónapok ma is számos naptár alapját képezik.
Csillagászati háttér 280px|bélyegkép|A telihold képe Aszófő mellett A Hold pályáján történő mozgása nehezen leírható, periódusideje sem állandó. Ráadásul sok kultúrában (főleg a zsidó és az iszlám naptárat használókban) a hónap kezdetét onnan számolják, amikor először jelenik meg a naplemente után az újhold keskeny sarlója a nyugati horizonton. Az észlelés dátuma és időpontja függ az észlelő pontos földrajzi hosszúságától és szélességétől, a légköri helyzettől, az észlelő látásának élességétől stb. Így tehát ezekben a naptárakban a hónapok kezdete és hosszúsága nem jelezhető pontosan előre. A zsidók nagy része napjainkban már előre kiszámolt naptárat használ, de a karaita zsidók ragaszkodnak a Hold tényleges megfigyeléséhez.
Sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő, ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (latin: sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap. Ez a fajta hónap a közel-keleti, indiai és kínai társadalmakban a következőképpen jelent meg: felosztották az égboltot 28 „holdállomásra”, egy jutott a Hold pályáján töltött minden napjára. Ezeket a csillagok által alkotott mintázat alapján különböztették meg (ez nem pontosan azonos a csillagképekkel).
Meg szokás határozni az égitestek helyzetét a tavaszponthoz képest. A precesszió (a Föld forgástengelyének lassú elmozdulása egy kúppalást mentén) miatt a tavaszpont elmozdul az ekliptika mentén. Így a Holdnak kevesebb időre van szüksége a tavaszponthoz való visszatéréshez, mint az állócsillagokhoz képest fix helyhez. Ezt a valamivel rövidebb periódust tropikus hónapnak nevezzük – analóg módon a tropikus évhez. A hónapnak ezt a fajtáját nem nagyon használják.
A Hold pályája ellipszis, melynek excentricitása és inklinációja ingadozik, nagytengelye pedig közel kilenc év alatt direkt irányban körbe fordul. A pálya Földhöz legközelebbi pontja a földközelpont (perigeum), legtávolabbi pontja a földtávolpont (apogeum), az ellipszis nagytengelyének végpontjai. Mivel az ellipszis forgási iránya azonos a Hold keringési irányával, ezért a Holdnak az ellipszis ugyanazon pontjáig eljutni több időre van szüksége. A perigeumtól perigeumig eltelő idő neve anomalisztikus hónap, átlagos hossza kicsivel több mint 27 1/2 nap.
A Hold pályája olyan síkban fekszik, ami az ekliptika síkjához képest enyhén megdöntött: inklinációja kb. 5 fokos. A síkok metszésvonala, a csomóvonal két pontot határoz meg az égbolton: a felszálló csomót és a leszálló csomót. A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő, amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz, megint csak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A Földről nézve a Nap az ekliptika mentén mozog, míg a Hold a saját pályasíkján. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal, ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.
A holdfázisokat az a jelenség okozza, hogy a Földről a Holdnak a Nap által megvilágított oldalát különböző szögekből látjuk, ahogy a Hold halad a pályáján. Így a látvány a Hold Naphoz viszonyított helyzetétől függ (a Földről nézve). Mivel a Föld a Nap körül kering, a Holdnak tobb időre van szüksége (egy sziderikus hónap, tehát egy teljes kör elvégzése után) hogy behozza a lemaradását és a Naphoz képest ugyanabba a pozícióba kerüljön. Ezt a hosszabb periódust nevezik szinodikus hónapnak (görög: syn hodos, = „az úttal”, úgymint a Hold utazik a Nappal). A Föld és a Hold pályájának perturbációja (pályaháborgás) miatt, az újholdak közötti tényleges idő (lunációs idő?) kb. 29,27 és 29,83 nap között van.
Alább olvasható egy lista a különböző csillagászati holdhónapokról.ELP2000-85, In: M. Chapront-Touzé, J. Chapront: Lunar Tables and Programs from 4000 B.C. to A.D. 8000, Willmann-Bell, Richmond VA, 1991, Ezek hossza nem állandó, ezért megadjuk a változás elsőrendű (lineáris) approximációját, 2000. január 1. 0:00-tól. A 2000 óta eltelt évek számát y-nal jelöltük.
megnevezés napok számasziderikus hónap: 27,321661547 + 0,000000001857·ytropikus hónap: 27,321582241 + 0,000000001506·yanomalisztikus hónap: 27,554549878 – 0,000000010390·ydrakonikus hónap: 27,212220817 + 0,000000003833·yszinodikus hónap: 29,530588853 + 0,000000002162·y
A Julianus-naptár és a Gergely-naptár hónapjai A Gergely-naptár az azt megelőző Julianus-naptárral megegyezően tizenkét hónapból áll:
sorszám megnevezés napok száma megjegyzés1 január 31 2 február 28/29 szökőévekben 29 napos (lásd még: február 30.)3 március 31 4 április 30 5 május 31 6 június 30 7 július 31 8 augusztus 31 9 szeptember 30 10 október 31 11 november 30 12 december 31
A hónapok hosszának a megjegyzésére egy lehetséges módszer, hogy az ember egymás mellé helyezi a két ökölbe szorított kezét, hogy a két mutatóujj érjen össze. Ekkor januárral kezdve a bal kéz kisujjának bütykétől jobbra haladva: bütyök, völgy, bütyök, völgy a hónapokkal együtt. A bütyök 31 napos hónapot jelent, a völgy rövid hónapot.
Másik módszer, hogy begyakoroljuk az „ÁP-JÚN-SZE-NO” szövegsort: a szótagokat kimondva, szótagonként az egyik ökölbe szorított kéz bütykeire a másik kéz mutatóujjával rákoppantunk. Így az ÁP(rilis)-JÚN(ius)-SZE(ptember)-NO(vember) sorozat könnyen megjegyezhető, és könnyen felidézhető. Ezek a 30 napos hónapok. Ha a keresett hónap neve a sorozatban nem szerepel, akkor 31 napos (kivéve a februárt).
Magyar hónapnevek (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) 1 I. január Boldogasszony hava télhó fergeteg hava medvetor hava zúzoros2 II. február böjtelő hava télutó jégbontó hava szarvastor hava enyheges3 III. március böjtmás hava tavaszelő kikelet hava bölénytor hava fák hava olvanos4 IV. április Szent György hava tavaszhó szelek hava báránytor hava rügyezés hava nyilonos5 V. május pünkösd hava tavaszutó ígéret hava borjútor hava virágzó élet hava zöldönös6 VI. június Szent Iván hava nyárelő Napisten hava gödölyetor hava eper hava termenes7 VII. július Szent Jakab hava nyárhó áldás hava tehéntor hava aratás hava halászonos8 VIII. augusztus Kisasszony hava nyárutó új kenyér hava Aranyasszony hava bőség hava hévenes9 IX. szeptember Szent Mihály hava őszelő Földanya hava tigris hava almaszüret hava gyümölcsönös10 X. október mindszent hava őszhó magvető hava halak hava begyűjtés hava mustonos11 XI. november Szent András hava őszutó enyészet hava disznótor hava gémberes12 XII. december karácsony hava télelő álom hava Istenfiak hava tárkányok hava fagyláros
Megjegyzés: 1: a hónapok mai hivatalos magyar neve, 2, 3: a régi magyar irodalomban és kalendáriumokban használt névváltozatok, 4: az Erdélyben használt régies elnevezések.Január – Boldogasszony hava – Télhó – fergeteg hava (Országos Széchényi Könyvtár, Jeles napok – minden hónapról tartalmaz összefoglalót)
A zsidó naptár hónapjai A zsidó naptár hónapjai holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza felváltva 29 vagy 30 nap (mivel a holdhónapok 29,5 naposak), az évnek megfelelően. A hónapok nevei babilóniai eredetűek:
héber névmagyar névangol név napok számamegjegyzésיסןniszánNisan 30איירijárIyar 29יוןszivánSivan 30תמוזtamuzTammuz 29אבávAb 30לולelulElul 29שריtisriTishrei 30שוןhesvánCheshvan29/30tréfásan nevezik marhesván-nak (מרחשון), Hesván úrnak isכסלוkiszlévKislev 29/30טבתtévétTevet 29שבטsvátShevat 30אדר ראשוןádár risonAdar I 30csak szökőévbenאדרádárAdar 29ádár neve rendes évbenאדר שניádár séniAdar II 29ádár neve szökőévben
Az iszlám naptár hónapjai Az iszlám naptárat leginkább vallási célokra használják, noha Szaúd-Arábiában és néhány más Perzsa-öböl menti országban hivatalos naptárként is funkcionál.
sorszám megnevezés röviden arab írással 1 Muharram al-Haram Muharram محرّم 2 Szafar صفر 3 Rabí al-Avval Rabí I ربيع الأول 4 Rabí al-Áhir vagy Rabí asz-SzáníRabí IIربيع الآخر أو ربيع الثاني 5 Dzsumáda l-úla Dzsumáda Iجمادى الأول 6 Dzsumáda l-Áhir vagy Dzsumáda sz-SzáníDzsumáda IIجمادى الآخر أو جمادى الثاني 7 Radzsab رجب 8 Saabán شعبان 9 Ramadán رمضان10 Savvál شوّال11 Dzú l-Kaada ذو القعدة12 Dzú l-Hiddzsat ذو الحجة
A perzsa naptár hónapjai A perzsa naptár hivatalos Iránban és Afganisztánban. Hónapjai egybeesnek az állatövi jegyekkel. sorszám megnevezés perzsa írással ideje állatövi jegy 1 farvardin فروردین március 21. – április 20. kos 2 ordibehesht اردیبهشت április 21. – május 21. bika 3 khordad خرداد május 22. – június 21. ikrek 4 tir تیر június 22. – július 22. rák 5 mordad مرداد július 23. – augusztus 22. oroszlán 6 shahrivar شهریور augusztus 23. – szeptember 22. szűz 7 mehr مهر szeptember 23. – október 22. mérleg 8 aban آبان október 23. – november 21. skorpió 9 azar آذر november 22. – december 21. nyilas10 dey دی december 22. – január 20. bak11 bahman بهمن január 21. – február 19. vízöntő12 esfand اسفند február 20. – március 20. halak
Jegyzetek
További információk Hónapok nevei különböző nyelveken (Omniglot.com)
Kategória:Időegységek