Patai András (Szécsény, Nógrád vármegye, 1697. november 28. – Nagyszombat, 1755. március 15.) Jézus-társasági áldozópap és tanár.
Élete
1717-ben lépett a rendbe s felszentelése után Kolozsvárott bölcseletet tanított és az ottani kollégiumban, 1738-39-ben Nagyváradon, 1739. október 1-jétől 1742. november 18-ig ismét Kolozsvárott, valamint 1745-tól 1748-ig Nagyszombatban, 1749. augusztus 10-től 1750-ig Kolozsvárott és 1754-ben Besztercebányán volt rektor. 1755-ben húnyt el, miután mint tanító 8, mint hitszónok 2, s mint kormányzó 20 évig szolgált.
Munkái
Oliva verae pacis, seu Theologia Catholica indefferentem et alium quemvis errantem ad unicam fidem salvificam et veram cum Romana Christi Ecclesia pacem manuducens. Claudiopoli, 1731 Historia Thaumaturgae Virginis Claudiopolitanae. Ugyanott, 1737 (többször lenyomatott) Virágokat szedő mennyei kertész az az: a dicsőségesen feltámadott és kertész-képében öltözött Ur Jézus Krisztus virágokat szede... 1744. Szent György hava 14. Uo. (Csatári Nagy János György és Csatári Nagy Ferencz Károly tanulók halála felett) Gróf Haller Katalin, gróf Csáky Zsigmond özvegye élete. Uo. 1752 (gyászbeszéd)
Források
Kategória:Magyar jezsuita szerzetesek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1697-ben született személyek Kategória:1755-ben elhunyt személyek