Csaplár Benedek (eredeti nevén Csaplár Gáspár) (Dunaszerdahely, 1821. január 3. – Budapest, 1906. augusztus 19.Csaplár Benedek gyászjelentése, OSZK - Gyászjelentés gyűjtemény online piarista tanár, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, „a magyar folklórnak egyik legelső, nem eléggé ismert munkása”; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 200px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben a Piarista rend sírboltjában (Bal oldali falsírboltok, 155) Pályája Csaplár Ignác és Dobos Erzsébet fia. Iskoláit az Érsekújvárban, Pozsonyban, valamint három évig Nagyszombatban a Benedek-rendiek gimnáziumában folytatta; itt ismerkedett meg Reguly Antallal, akivel húsz évvel később a magyar mitológia kérdésében újra fölvette a kapcsolatot. 1836-ban belépett a piarista rendbe és a Gáspár helyett felvette a Benedek nevet; ekkor már írt latin elégiákat és a német irodalommal is megismerkedett. Tanított Privigyén, Podolinban és Besztercén, közben elsajátította a francia nyelvet. 1841–1843-ban Kolozsvárott a bölcsészetre járt, utána Nyitrán teológiát tanult, közben a magyar irodalom tanulmányozásához fogott; a Dugonics Társaságban működött és Platón műveit fordítgatta. 1846-tól Kolozsvárott tanított. Ezután szüleihez költözött és a görög nyelv tanulásával foglalkozott.
1849. áprilistól Magyaróváron, majd Pozsonyszentgyörgyön tanítóskodott. 1851-ben itt ismerkedett meg Ipolyi Arnold zohori plébánossal, akinek Magyar mythológiájához jelentékeny anyaggal járult hozzá. Közös műemléki és néprajzi felderítőútjaikról a Vasárnapi Ujságban rendszeres beszámolók jelentek meg.
1851–52-ben Léván magyar és görög nyelvet és történelmet, 1852–53-ban Nyitrán görög, magyar és német nyelvet tanított. 1853–54-ben Szegedre került, ahol 14 évig a piarista gimnázium felsőbb osztályaiban oktatott. Itt tanítványait is bevonta a néphagyományok, népmesék gyűjtésébe. Szeged történetének megírására buzdított, ő maga az egyház és tanügy történetét kutatta. 1854-ben a nyári szünet két hónapját Bécsben töltötte. 1867-ben a tatai gimnázium igazgatója lett, majd elöljárói 1870-ben a pesti társházba rendelték, hogy a rend történeti adatait kutassa.
Az MTA 1886-ban levelező tagjai sorába, 1887-ben a vatikáni okirattár szerkesztő bizottsága is tagjává választotta; a Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányi és a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának is tagja volt.
1906. augusztus hó 13-án a 85 éves papot esti sétájáról hazatérőben egy gázgyári munkás megtámadta, és olyan súlyosan inzultálta, hogy augusztus 19-én belehalt sérüléseibe.„1906. augusztus hó 13-ikán, az esti órákban híre futott, hogy egy, napi sétájáról hazatérő 86 éves aggastyán papot egy a szociáldemokrata tanoktól megtévelyedett durva lelkű gázgyári munkás Budapest belvárosában nyilvános téren halálra inzultált, fájdalmas, mély keserűséggel telt el minden jobb érzésű ember, megdöbbenve a hallatlan, alávaló gaztett iszonyatosságán. A megtámadt aggastyán az inzultus következtében kevés nap múlva, augusztus 19-ikén kiszenvedett. Valósággal vértanúja lett papi hivatásának, mert az orvtámadás őt éppen papi minőségénél fogva érte.” Emlékbeszéd Csaplár Benedek levelező tag fölött Ortvay Tivadar rendes tagtól. In: Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, 13. kötet, 1908. 10. szám A Fiumei úti sírkert régi Piarista kriptájában nyugszik. Cikkei Történelmi, irodalomtörténeti, esztétikai, nevelésügyi más tárgyú cikkei különböző lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Pesti Napló (1851, 1853-59), Uj M. Muzeum (1852, 1859-60), Családi Lapok (1854), M. Nyelvészet (1855-56), M. Sajtó (1855-56, 1858-60), Szegedi gymnasium Évkönyve (1856, Önképzési irányzatok), Vasárnapi Ujság (1859, Ipolyi Arnold életrajza), Szegedi Hiradó (1861-62, 1864-65), Idők Tanúja (1862, 1864-67), Religio (1862, 1870), Szépirodalmi Figyelő (1862), Koszorú (1864), M. Sion (1863-64, 1867-68. 1873), M. Alföldi Képes Könyvtár (1864-65), Kath. Néplap (1865, Kiss Károly akad. tag életrajza), Szeged (1865-67), Tanodai Lapok (1867, 1870), Szegedi Néplap (1867), Egri Egyházmegyei Közlöny (1869), Egri Népkönyvtár (1863), M. Állam (1869, 1871, 289. Nevelési s oktatási fogyatkozásaink, 1872, 284: Az oktatásügy új phasisa, 1873. 9. Óvszerek a társadalom veszélyei ellen, 1877. 214. Schirkhuber Móricz életrajza, 1890, 246-49. 253. 270. 287. Nefelejts szálak Simai Kristóf emlékére), Reform (1870), Népiskolai Lapok (Szatmár, 1870), Szabad Egyház (1871), M. Nyelvőr (1872), Századok (1874-75), Népiskola (Eger, 1875), Tájékoztató (1876), Figyelő (II-XXVI. 1877-89), a bécsi Gemeinde Zeitung (1889, Konarski Szaniszló élete), Kath. Egyházi Közlöny (1890).
Emlékezete 2016 emléktábla, Dunaszerdahely (Lebó Ferenc műve)dunstreda.sk Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ, Dunaszerdahely Csaplár Benedek Adattár Emlékév 2016 Dunaszerdahely Csaplár Benedek utca, Szeged Csaplár Benedek utca, Dunaszerdahely
Művei Platon munkái. Kolozsvár, 1845 (Bevezetésekkel és jegyzetekkel) Buzgó óhajtás nemzeti hagyományaink, különösen a tájszó-gyűjtés ügyében. Pest, 1858 (Különnyomat a P. Naplóból) Nefelejts koszorú Dugonics András siremlékére. Szeged, 1859 (Karcsai G. névvel. Különnyomat a Szegedi Hiradóból) 1859 Dugonics András emléke. Szegedi Hiradó Szeretet viszhangja Rohrer Antal szegedi gymnasiumi igazgató-tanár sirja fölött. uo, 1860 (C. B. G.-tól. Különny. a Szegedi Hiradóból) A nemzet nagy halottja (Széchenyi István) uo. 1860 (Karcsai G. Különny. a Szegedi Hiradóból) A nemzeti mivelődés alapja. uo, 1861 (Karcsanyéki G. névvel. Ism. Szépirodalmi Figyelőben Salamon F.) Egy év előtt és most (Széchenyi István kimultának évfordulóján. uo. 1861, Karcsanyéki G. Különnyomat a Szegedi Hiradóból) Emlékeztetés Dugonics András munkás pályájára. uo. 1861 (Karcsanyéki G. Különnyomat a Szegedi Hiradóból) Elmélkedés társadalmi viszonyaink fölött. uo. 1861 (Karcsanyéki G. Különny. a Szegedi Hiradóból. Ism. Korunk, 1862) Igénytelen eszmék társadalmi ügyeink körül. uo. 1862 (Karcsanyéki G. Különny. a Szegedi Hiradóból) A szegedi iparoslegényegylet I. évi Értesítvénye. uo. 1862 (Különny. a Szegedi Hiradóból) A magyarországi kegyes tanítórend történetének tervrajza. Pest, 1871 Jó tanácsok a nép szellemi s anyagi jóllétének előmozdítására. Közlik Székhalmi Szabó Mihály és E. A. G. Pest, 1872. (Szent-István-Társulat Házi Könyvtára V.) A korszellem. C. B. Vác, 1874 (Különny. a váczi gymnasium Értesítőjéből) Az idő intései. Bpest, 1874 (Elmélkedés társadalmi viszonyaink fölött, előadva a Szt-László-Társulat 1874. nov. 18. közgyűlésén) 1873-1875 Petőfi és Jókai szelleméről. Katholikus Hetilap Epistola ad Polonos historiae et literaturae polonicae peritos. uo, 1877 (Kőnyomat. Felhivás a Konarski Szaniszló élettörténetére vonatkozó adatok végett) Kegyeletes emlékezés a kegyes tanítórend nehány áldott emlékű boldogultjára. uo, 1879 (Különny. a M. Államból) Révai Miklós élete I-IV. kötet. uo. 1881-89 (Befejezetlen) Ányos Pál egyházi beszéde, melyet sz. Háromság ünnepén mondott 1783-ban Abán; az eredeti kéziratból átirva, sajtó alá rendezte és előszóval ellátva kiadta. uo, 1888 1891 Simai Kristóf pályája kezdetén. Irodalomtörténeti Közlemények A Horányi Elek tervezte "Hazafiúi Magyar Társaság". Bpest, 1899
Álnevei és jegyei az említetteken kivül: Árpádfi G., Füzesi, Edényi Márton, Etelközi A. G., Pusztaszeri J., Magánlaki A. G., Ürmös Dániel, Cs. B., K-i, K., 6+6. stb.
Levelezése Ipolyi Arnolddal az Ipolyi Gyűjteményben található.Prokopp Gyula 1979: A prímási levéltár Ipolyi-gyűjteménye. Levéltári Szemle 29/3, 596 (I/C 69-167)
Gyűjtései A part alatt, népdal
Jegyzetek
Források
Kovács Ágnes 1956: Ipolyi Arnold folklórgyűjteménye a Néprajzi Múzeum kéziratgyűjteményében. Néprajzi Értesítő 38. Csaplár (Gáspár) Benedek. Kegyeletes életrajzok. A Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Magyar Tartományfőnökség új levéltára. Közli Az én városom, Dunaszerdahely helytörténeti portál Benedek Katalin (szerk): A tengeri kisasszony. Ipolyi Arnold kéziratos folklórgyűjteménye egész Magyarországról (1846–1858), Budapest Magyar Zoltán – Varga Norbert 2018: Ortutay Gyula zoborvidéki folklórgyűjtése. Budapest, 17-18, 44. Domokos Mariann – Gulyás Judit 2018 (szerk.): Az Arany család mesegyűjteménye. Budapest, 586, 589, 594, 597, 643. Prónai Antal: Csaplár Benedek emlékezete; Szent István Társulat, Bp., 1907 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből) Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Csaplár Benedek lev. tag felett; Akadémia, Bp., 1908 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek) Nyers Lajos: Csaplár Benedek (1821–1906); Stephaneum Ny., Bp., 1943
További információk Nagy Attila 2023: 100 szerdahelyi történet. Dunaszerdahely, 51-52
Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar piarista szerzetesek Kategória:MTA-tagok Kategória:Dunaszerdahelyi katolikus papok Kategória:1821-ben született személyek Kategória:1906-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek