Gene Wilder (született Jerome Silberman) (Milwaukee, Wisconsin, 1933. június 11. – Stamford, Connecticut, 2016. augusztus 29.) Primetime Emmy-díjas amerikai színházi és filmszínész, rendező, forgatókönyvíró és író.
Színpadon kezdte pályafutását, 1967-ben debütált a Bonnie és Clyde című filmben. Első nagyobb szerepe Leopold Bloom volt 1967-ben a Producerek című filmben.
Ez a film a kezdete volt annak a termékeny együttműködésnek, ami közte és Mel Brooks író-rendező között kialakult. Ezek között volt az 1974-es Ifjú Frankenstein, aminek a forgatókönyvére mindketten Oscar-díj jelölést kaptak a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában.
Gene Wilder ismertté vált Willy Wonka megformálásával a Willy Wonka és a csokigyár (1971) című filmben,A Willy Wonka és a csokoládégyár nem tévesztendő össze a 2005-ös Charlie és a csokigyár című filmmel, ami ugyanazon az irodalmi művön alapszik és a Richard Pryorral együtt játszott filmekben, ezek: a Száguldás gyilkosságokkal (1976), Dutyi dili (1980), Vaklárma (1989) és a Folt a zsákját (1991) voltak. Wilder a filmjei közül többet maga írt és rendezett, ezek között volt például A piros ruhás nő (1984).
Feleségül vette Gilda Radner színésznőt, majd annak halála után (amit petefészek-rák okozott) aktív szerepet vállalt a rákmegelőzés propagálásában, és létrehozta a Gilda Radner petefészek-rák vizsgálati központot Los Angelesben, és egyik alapítója volt a Gilda's Club-nak.Allen Barra "A Funny Man Writes a Serious Historical Novel," American Heritage, April/May 2007.
Későbbi évei során figyelme az írás felé fordult, megírta visszaemlékezéseit, ami 2005-ben jelent meg Kiss Me Like A Stranger: My Search for Love and Art címmel.
Unokaöccse szerint a halálát Alzheimer-kór okozta.Meghalt Gene Wilder
Fiatalkora és tanulmányai Jerome Silberman néven született Milwaukeeban (Wisconsin állam, USA) 1933. június 11-én, William J. és Jeanne (Baer) Silberman fiaként. Apja orosz zsidó bevándorló volt, ahogy anyai nagyszülei is.
A „Gene Wilder” művésznevet 26 éves korában vette fel. Erről később ezt mondta: „Mindig is szerettem a »Gene« nevet, a Thomas Wolfe által teremtett figura, Eugene Gant miatt, aki a Look Homeward, Angel-ben (»Nézz vissza, angyal«) és az Of Time and the River (»Az időről és a folyóról«) című könyvekben szerepelt. Ezen felül nagy csodálója voltam Thornton Wildernek”Wilder, Gene: Kiss Me Like a Stranger: My Search for Love and Art, St. Martin's Press, 2005, Wilder már nyolcéves korában érdeklődni kezdett a színészkedés után, amikor anyja megbetegedett reumás lázzal, és az orvos azt mondta Gene-nek, hogy „próbálja megnevettetni”.Segal, David. "Gene Wilder: It Hurts to Laugh." The Washington Post. March 28, 2005. Hozzáférés ideje: March 15, 2008. Anyja, Jeanne Silberman úgy érezte, hogy fia nem tud eléggé kibontakozni Wisconsinban, ezért egy hollywoodi katonai magániskolába küldte, a Black-Foxe Military Institute-ba. Erről Gene azt írta, hogy terrorizálták és szexuálisan bántalmazták, elsősorban azért, mert ő volt az egyetlen zsidó.Wilder, 13. Rövid idő után abbahagyta az iskolát és visszament szülővárosába, ahol egyre jobban bekapcsolódott a helyi színházi életbe. Tizenöt éves korában lépett fel először fizető közönség előtt, mint Balthasar, Rómeó inasa Shakespeare „Rómeó és Júlia” című színdarabjában.Wilder, 17. Gene Wilder a Washington High School-ban végzett 1951-ben, Milwaukeeban.
Színpadi munkák és a hadsereg Wilder az Iowa-i egyetemen kommunikációt és színművészetet tanult, tagja volt az Alpha Epsilon Pi testvériségnek.Distinguished Alumni Winner: Gene Wilder . University of Iowa Alumni Association. Hozzáférés ideje: March 19, 2008 Miután 1955-ben végzett, Nagy-Britanniába ment, ahol Bristolban felvették a Bristol Old Vic Theatre School-ba. Hat hónap múlva (mivel vívással is foglalkozott) Wilder lett az első újonc, aki megnyerte a főiskolák közötti vívóversenyt.Wilder, 39. Mivel szerette volna elsajátítani a Stanislavski-módszert is, ezért visszatért az Egyesült Államokba, ahol a nővérével és annak családjával élt Queens-ben. Wilder ekkor beiratkozott a HB Studio-ba.Wilder, 40.
Wildert 1956. szeptember 10-én sorozták be a hadseregbe. Az újonckiképzés végével az egészségügyi alakulathoz került, és Fort Sam Houston-ba küldték kiképzésre. Itt lehetősége volt rá, hogy különböző pozíciók között válasszon. Az ő szempontja az volt, hogy a lehető legközelebb legyen New Yorkhoz, mert szeretett volna részt venni a HB Studio munkájában, ezért szakápoló lett a Valley Forge honvédségi kórház pszichiátriai és neurológiai osztályán, ami Phoenixville-ben volt (Pennsylvania).Wilder, 41–42. 1957 novemberében édesanyja meghalt petefészek-rákban. Egy évvel később leszerelt a hadseregtől és visszatért New Yorkba. A HB Studio ösztöndíja lehetővé tette számára, hogy teljes idejében hallgató legyen. Eleinte még munkanélküli biztosítást is kapott, majd olyan munkákat vállalt, mint limuzin-sofőr és vívó-oktató. Wilder első profi színpadi szerepe Cambridge-ben volt (Nagy-Britannia), ahol a másodtisztet játszotta Herbert Berghof rendezésében, a Twelfth Night-ban. Ugyanakkor vívás-koreográfiával is foglalkozott.Wilder, 50–51.
Három évnyi tanulmány után, amit Berghofnál és Uta Hagennál végzett a HB Studio-ban, Charles Grodin beszélt Wildernek Lee Strasberg színjátszási módszeréről. Grodin meggyőzte Wildert, hogy hagyja ott a HB Studiót, és tanuljon Strasberg magánosztályában. Néhány hónappal később Wildert elfogadta az Actors Studio. Mivel úgy érezte, hogy a „Jerry Silberman” név nem lesz megfelelő számára a művészvilágban, a „Gene Wilder” művésznevet választotta. A „Wilder” nevet Thornton Wilder író iránti tiszteletből választotta, a „Gene” pedig Thomas Wolfe első regényéből, a Look Homeward, Angel („Nézz vissza, angyal”) főszereplőjétől származik. Kisfiúként is tetszett neki a Gene név, mivel egyik távoli rokona a második világháborúban egy bombázógépen navigátor volt. „Jóképű volt és jól nézett ki a repülős bőrdzsekijében.”Shelden, Michael. "Why would they remake Willy Wonka?". The Daily Telegraph. Hozzáférés ideje: March 16, 2008.Wilder, 60. Az Actors Studio-hoz való csatlakozás után lassanként kezdték észrevenni az Off Broadway színpadain az olyan előadásoknak köszönhetően, mint Sir Arnold Wesker Roots című darabja, vagy Graham Greene The Complaisant Lover-je, amiért Wilder Clarence Derwent-díjat kapott „Legjobb színészi alakítás nem főszereplőnek” címen.
Mel Brooks filmek 1963-ban Wilder lett a főszereplője a Kurázsi mama és gyermekei című filmnek, amiben a másik főszereplő Anne Bancroft volt, aki Wildert bemutatta akkori barátjának, Mel Brooksnak."Larry King Live - Interview With Gene Wilder." CNN.com - Transcripts. Hozzáférés ideje: March 18, 2008 Néhány hónappal később Brooks megemlítette, hogy egy forgatókönyvön dolgozik, aminek a címe Springtime for Hitler, és ebben Leo Bloom szerepére Wilder volna a legalkalmasabb. Brooks kicsikart Wildertől egy ígéretet, hogy beszélni fog vele, mielőtt bármely Broadway vagy Off Broadway produkcióban hosszú távra elkötelezné magát. Az elkövetkezendő hónapokban Wilder az országot járta különféle színházi előadásokkal, részt vett a CBS által készített Az ügynök halála című produkcióban, és ekkor kapta meg első, kisebb filmszerepét Arthur Penn 1967-es Bonnie és Clyde című filmjében. Wilder három évig nem is hallott Brooksról, amikor egyszer felhívták azzal, hogy menjen olvasópróbára Zero Mostellel, aki a Springtime for Hitler főszereplője lesz. Mostel mellett Wilder lett a másik főszereplő az 1967-es Producerek című filmben (az eredeti címet erre változtatták).Wilder, 96.
A Producerek kultfilmmé vált a vígjátékok között,Oakes, Keily. "Getting The Producers to the West End." BBC News. November 9, 2004. Hozzáférés ideje: March 16, 2008.The Producers. at Music Theatre International.com. Hozzáférés ideje: March 16, 2008. Mel Brooks Oscar-díjat kapott „a legjobb eredeti forgatókönyv” kategóriában, Wildert pedig jelölték a „legjobb mellékszereplő” kategóriában. Ennek ellenére Mel Brooks első rendezése nem teljesített jól a kasszáknál, és nem minden kritikus fogadta jól: a New York Times kritikusa, Renata Adler a filmet így jellemezte: „főiskolás fekete humor”.Adler, Renata. "The Producers." The New York Times. March 19, 1968. Hozzáférés ideje: March 15, 2008.Wilder, 133.
1969-ben Wilder egy időre Párizsba költözött, miután elfogadta a Bud Yorkin által rendezett Csináljátok, de nélkülem! főszerepét (a vígjáték az 1789-es francia forradalom idején játszódik). Amikor a forgatás befejeződött, Wilder visszatért New Yorkba. Miután elolvasta a Quackser Fortune Has a Cousin in the Bronx forgatókönyvét, felhívta Sidney Glaziert, aki a Producerek producere volt. Mindketten keresni kezdték a legmegfelelőbb rendezőt a filmhez. Jean Renoir volt az első jelölt, de ő nem tudta volna elkészíteni a filmet egy éven belül, így a brit indiai rendezőt, Waris Husseint kérték fel.Wilder, 120–124.
Willy Wonka, az Ifjú Frankenstein és Richard Pryor 1971-ben Mel Stuart felajánlotta Wilder számára a Willy Wonka és a csokigyár címszerepét, ami Roald Dahl Charlie és a csokoládégyár regénye alapján készült. Wilder eleinte bizonytalan volt, majd elfogadta a főszerepet és rögtön egy ötlettel állt elő:
Amikor Stuart megkérdezte, hogy ez miért lenne jó, Wilder így válaszolt: „Mert innentől kezdve senki nem tudná, hogy hazudok vagy az igazat mondom.”
Mindhárom film, amit Wilder a Producerek után csinált, anyagi kudarc volt. A Csináljátok, de nélkülem! és az Akinek van egy unokatestvére Bronxban a nézők számára a Mel Brooks filmek silány másolatainak tűntek, a Willy Wonka és a csokigyár pedig sok szülő szerint túl durva volt ahhoz, hogy a gyerekek megértsék; a családos nézők elmaradtak. Amikor Woody Allen meghallotta, hogy a Willy Wonka anyagi csőd volt, felajánlott Wildernek egy szerepet az Amit tudni akarsz a szexről… című filmjében. Wilder elfogadta a szerepet. A film anyagilag sikeresnek bizonyult, egyedül az Egyesült Államokban 18 millió dollár bevételt ért el, mindössze 2 milliós költségvetéssel."Everything You Always Wanted to Know About Sex, but Were Afraid to Ask" - Box Office Mojo. Hozzáférés ideje: March 15, 2008.
thumb|Gene Wilder 1984-ben
Az Amit tudni akarsz a szexről... után Wilder egy forgatókönyvön kezdett dolgozni, aminek Az ifjú Frankenstein címet adta. Amikor megírt egy kétoldalas összefoglalót, felhívta Mel Brookst, aki azt mondta neki, hogy az ötlet jó, de egyébként kevés érdeklődést mutatott.Wilder, 140. Néhány hónappal később Wildert felhívta akkori ügynöke, Mike Medavoy, és megkérdezte, volna-e valami munka két új ügyfele, Peter Boyle és Marty Feldman számára. Wilder Feldmant akkoriban látta a tévében, és ez arra ösztönözte, hogy egy jelenetet írjon a számára, amiben a Transylvania állomáson Igor és Frederick első alkalommal találkoznak. A jelenet szinte változtatás nélkül belekerült a filmbe. Medavoynak tetszett az ötlet, és felhívta Brookst, hogy rendezze ő a filmet. Brooksot nem sikerült meggyőzni, de mivel az előző négy évben a korábbi két filmje bukás volt, ezért elfogadta az ajánlatot. Wildernek, mialatt Az ifjú Frankenstein forgatókönyvén dolgozott, a Fox filmstúdió felajánlotta, hogy Saint-Exupéry klasszikus könyvéből, A kis hercegből készülő zenés filmben vegyen részt. Mielőtt a forgatás megkezdődött volna Londonban, Wilder sürgős hívást kapott Brookstól (aki akkor a Fényes nyergeket forgatta), aki felajánlotta neki Waco Kid szerepét, miután Dan Dailey kilépett az utolsó pillanatban, és Gig Young túlságosan beteg volt a folytatáshoz. Wilder leforgatta a jeleneteit a Fényes nyergek számára, majd azonnal elutazott A kis herceg forgatására.