bélyegkép|262 px|Horvai István emléktáblája egykori lakhelyén. (Budapest, XIII. Tátra utca 12/a.) Horvai István (eredetileg Hoffmann István; Szeged, 1922. december 15. – Budapest, 2004. június 28.) kétszeres Kossuth-díjas magyar rendező, színházigazgató, tanár.
Élete Hoffmann László és Szigeti Ilona gyermekeként született. Édesapja a szegedi nyomda igazgatója volt, majd a zsidótörvények miatt szellemi munkanélküli.Elhunyt Horvai István (nol.hu, 2004.07.17) A gimnázium első öt osztályát a szegedi reálgimnáziumban végezte, a VI-VIII. osztályokat pedig a piarista gimnáziumban, ahol 1941-ben érettségizett.
Jól asztaliteniszezett, VI-os korában, 1939-ben megnyerte az iskola házi bajnokságát (párosban másodikok lettek), VII-es korában a szegedi KISOK versenyén második lett, és a VIII. osztályban is második volt a házi versenyen.
Az önképzőkör által kiírt pályázatokon dicséretet kapott a VI. osztályosként, 1939-ben írt Extra Hungariam non est vita témájú latin irodalmi dolgozata, valamint a VIII. osztályosként készített, Dugonics András matematikai munkáiról szóló műve.A kegyesrendiek vezetése alatt álló szegedi városi róm. kat. Dugonics András gimnázium évkönyve, 1938/1939, 101, 113; 1939/1940, 79, 87; 194/1941, 80. Osztálytársával, a későbbi színész, Rozsos Istvánnal együtt közreműködött, rendezői feladatokat látott el az önképzőköri előadásokban.Ablonczy László, A világítópróba abbamaradt: Beszélgetés Horvai Istvánnal, in Tiszatáj 1985:3, 97-112, 99.
1941–1944 között a szegedi Tanárképző Főiskola hallgatója volt, mellette Both Bélánál tanult rendezést. Első munkahelye a szegedi Fiatalok Kamaraszínháza volt 1945-ben. A Magyar Színház (1945–1947), majd a Nemzeti Színház következett (1947–1948). 1948–49-ben a leningrádi színházi intézet aspiránsa volt. 1949–50-ben az Úttörő Színház főrendezője, 1950–51-ben pedig igazgatója volt. 1951–1956 között a Madách Színház igazgatója volt. 1957–1960 között a Miskolci Nemzeti Színház rendezője volt. 1960–1962 között a Budapesti Operettszínház rendezője volt. 1962–1979 között volt a Vígszínház rendezője, 1979–1985 között az igazgatója is. 1971–1999 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt.
Rendezéseiben a Sztanyiszlavszkij-módszert alkalmazta.
Felesége Farkas Edit (1925–2012), akit "Dolly"-nak nevezett. Fiai, András és Mátyás. Menye Ábrahám Edit színésznő volt.
Rendezései A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.2012. július 6-i lekérdezés
Márkus György: Az Olympikon Shaw: Fekete papagáj; Az ördög cimborája Mészöly Dezső: Éva lánya Kállai István: Kötéltánc Molière: Tartuffe, Úrhatnám polgár Mikszáth Kálmán: A Körtvélyesi csíny Gyárfás Miklós: Hűség Hubay Miklós: István napja Móricz Zsigmond: Sári bíró Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok Trenyov: Ljubov Jarovaja, A Néva partján Osztrovszkij: Farkasok és bárányok; Jövedelmező állás Carlo Goldoni: Csetepaté Bakonyi Károly: Tatárjárás Sarkadi Imre: Út a tanyákról; Szeptember; Ház a város mellett, Oszlopos Simeon Csehov: Három nővér, Ványa bácsi, Ivanov, Platonov és Sirály, Cseresznyéskert, Lakodalom Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!; Koldusopera; avagy Bicska Maxi tündöklése és bukása Thurzó Gábor: Az ördög ügyvédje, Záróra, Hátsó ajtó Molnár Ferenc: Az ördög Mesterházi Lajos: Az ártatlanság kora Gyurkovics-Tolsztoj: Kreutzer-szonáta Dunai Ferenc: A nadrág, Az asszony és pártfogói Arthur Miller: Közjáték Vichyben, Pillantás a hídról Dürrenmatt: Fizikusok Tennessee Williams: Macska a forró tetőn Gogol: Egy őrült naplója Eörsi: Széchenyi és az árnyak O'Neill: Eljő a jeges, Utazás az éjszakába, Boldogtalan hold Örkény István: Rózsakiállítás Ionescu: Rinocéroszok Csurka István: Házmestersirató, Deficit, Majális, Nagytakarítás, Eredeti helyszín Lope de Vega: A hős falu Remenyik Zsigmond: Vén Európa Hotel Kosztolányi Dezső: Édes Anna Szigligeti Ede: Liliomfi Németh László: Mathiász-panzió, Harc a jólét ellen, Apáczai, Borisz Godunov, Papucshős Tabi László: Spanyolul tudni kell Spiró György: Az imposztor, Dobardan, Kornis Mihály: Körmagyar, Kozma Puskin: Borisz Godunov Gorkij: Barbárok, Ivan Szergejevics Turgenyev: Egy hónap falun Ilf-Petrov: Érzéki szenvedély
Filmjei A Hanákné ügy (1969) Az elsőszülött (1973) Három nővér (1975)
Díjai, elismerései Kossuth-díj (1951, 1953) Érdemes művész (1973) Kiváló művész (1981) Munka Érdemrend arany fokozata (1983)Magyar Közlöny, 1983. január 1. (1. szám) Roboz Imre-díj (1991)
Jegyzetek
Megjegyzések
Források Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó Színházi Adattár
További információk
Vígszínház.hu Filmkatalógus.hu
Kategória:Szegediek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1922-ben született személyek Kategória:2004-ben elhunyt személyek Kategória:Piarista diákok Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Színigazgatók Kategória:Roboz Imre-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar színészpedagógusok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek