1911

Események Határozott dátumú események január 5. – Monacóban elfogadják az alkotmányt, a hercegség ettől kezdve alkotmányos monarchia. március 19. – Első alkalommal tartják meg a nemzetközi nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. május 7. – Hamburgban megnyílik a Régi Elba-alagút. május 14. – Verekedéssé fajult szóváltás közben Zsilinszky Gábor lelövi Áchim L. András alföldi vezetőt. május 22. – Megalakul az Ujedinjenje ili smrt (Egyesülés vagy halál) nevű titkos szervezet, amely a délszláv népek egyesítését kívánja elérni, akár terrorral is. május 31. – Kétéves munka után vízre bocsátják a 268 méter hosszú és több mint 46 ezer tonna súlyú Titanicot. június 16. – Herman Hollerith megalapítja a Tabulating Machine Companyt. (Később IBM.) június 28. – Szlovák politikusok küldöttsége memorandumot nyújt át Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöknek a szlovák nemzeti kulturális sérelmek orvoslása tárgyában. (A memorandum az 1861. évi turócszentmártoni – szlovák autonóm területet követelő – memorandum 50. évfordulójára készült.) július 8. – Földrengés Kecskeméten. július 24. – Gerzsány Mária letartóztatása. július 26. – Megalakul Horvátországban a jogpárti blokk. (Programja a Monarchián belüli trializmus létrehozása; Zágráb mint harmadik, Béccsel és Budapesttel egyenlő hatalmi központ.) szeptember 14. – Kijevben merénylet áldozata lesz Pjotr Sztolipin orosz miniszterelnök, aki négy nappal később belehal sérüléseibe. szeptember 29. – Olaszország hadat üzen Törökországnak; blokád alá veszik és bombázzák Tripoliszt (ma Líbia). október 19. – A Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) elnöksége kizárja a pártból a korrupcióval és a kormánnyal való együttműködéssel megvádolt néppárti politikusokat. október 21. – Károly főherceg és Zita hercegnő esküvője. október 25. – Nagy-Britanniában Sir Winston Churchillt nevezik ki az Admiralitás Első Lordjává. december 14. – Roald Amundsen norvég felfedező első emberként eléri a Déli-sarkot. december 29. – A nankingi konferencia deklarálja a Kínai Köztársaságot, melynek első elnöke Szun Jat-szen (1912. január 1-jétől).

Határozatlan dátumú események az év folyamán – Megjelenik a Révai nagy lexikona első kötete. Válság robban ki Marokkó birtoklása körül. Mongólia kinyilvánítja a Kínától való függetlenségét. Portugáliában megalakul a gyarmatügyi minisztérium, továbbá életbe léptetik a gyarmatok közigazgatási reformját. december folyamán – Választások Horvátországban. (Az egyesült jogpártok szereznek többséget.)

Az év témái Államok vezetőinek listája 1911-ben 1911 a filmművészetben június – Megalakul a Hunnia Filmvállalat Budapesten, a Lipót körúti Vígszínház mellett épülő műteremmel, majd egy éven belül csődbe megy, október 27. – David Horsley megnyitja az első filmstúdiót (Nestor Studio) Hollywoodban, a Gower street sarkán. A Mozgókép Híradó írói között feltűnik egy dán filmművészetért rajongó ifjú kritikus: Korda Sándor. Little Nemo – rendező Winsor McCay és J. Stuart Blackton The Battle – rendező D. W. Griffith What Shall We Do with Our Old? – rendező D. W. Griffith 1911 az irodalomban Megjelenik Móricz Zsigmond első jelentős regénye a Sárarany. Megjelenik Krúdy Gyula Színdbád ifjúsága című műve. Csáth Géza megjelenteti Janika című komédiáját és Az elmebetegek pszichikus mechanizmusa című orvostudományi szakkönyvét. 1911 a jogalkotásban 1911 a légi közlekedésben 1911 a sportban A FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub hatodik bajnoki címe. március 16. – Megalakul a Vasas Sport Club. június 11. – Megalakul a Kecskeméti TE 1911 a tudományban Ernest Rutherford megkezdi híres szóráskísérleteit, bebizonyítva ezzel az atommag létezését. Frederick Winslow Taylor kiadja A tudományos menedzsment/irányítás alapelvei (The Principles of Scientific Management) című munkáját. Angliában megépítik az első kétmotoros repülőgépet. Az Amerikai Egyesült Államokban hidroplánt építenek. Roald Amundsen norvég sarkkutató eléri a Déli-sarkot. 1911 a vasúti közlekedésben Január 28.: Magyarországon átadják a 106-os számú vasútvonalat (ma , mely azonban akkor még Nagyváradig vezetett. 1911 a zenében január 26. Drezdában bemutatják Richard Strauss Rózsalovag című operáját. Párizsban bemutatják Sztravinszkij Petruska című balettjét. Bartók Béla megkomponálja A kékszakállú herceg vára című operáját és az Allegro barbaro című zongoraművét.

Születések január 11. – Varjas Béla irodalomtörténész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár vezetője 1948 és 1957 között († 1985) január 21. – id. Máthé Imre botanikus, agrobotanikus, az MTA tagja († 1993) január 22. – Bruno Kreisky, Ausztria külügyminisztere, kancellárja († 1990) január 30. – Roy Eldridge, amerikai dzsesszzenész († 1989) február 4. – Takáts Gyula, költő, műfordító († 2008) február 4. – Püski Sándor könyvkiadó († 2009) február 6. – Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke († 2004) február 11. – Bellák László, hétszeres világbajnok asztaliteniszező († 2006) február 27. – Kazal László, színész († 1983) március 2. – Bozsi Mihály, olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző († 1984) március 12. – Kiss Manyi, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő († 1971) március 13. – L. Ron Hubbard, amerikai író, a Szcientológia Egyház alapítója († 1986) március 16. – Josef Mengele, német orvos, náci háborús bűnös († 1979) március 23. – Palócz Endre, olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó († 1988) március 24. – Horn Artúr, mezőgazdasági mérnök († 2003) március 24. – Joseph Barbera, amerikai animátor, a Hanna–Barbera Stúdiók alapítója († 2006) március 26. – Tennessee Williams, amerikai drámaíró († 1983) április 1. – Goda Gábor, író († 1996) április 14. – Romzsa Tódor, munkácsi görögkatolikus püspök († 1947) április 23. – Wanié András, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, sportvezető († 1976) május 2. – Homoródi Lajos, magyar földmérő mérnök, geofizikus († 1982) május 4. – Buttykay Emmi, színésznő († 1957) május 4. – Bozóky László sugárfizikus, mérnökfizikus, az MTA rendes tagja († 1995) május 8. – Robert Johnson, sokak szerint a leghíresebb Delta blues énekes és gitáros, bár csak 27 évet élt, és első felvételei halála előtt három évvel keletkeztek († 1938) május 14. – Palotás József, olimpiai bronzérmes birkózó († 1957) május 16. – Rodolfo, valódi nevén Gács Rezső bűvész († 1987) május 31. – Maurice Allais francia Közgazdasági Nobel-emlékdíjas közgazdász, tudományos kutató, egyetemi tanár. († 2010) június 11. – Orsós Ottó növénykutató († 1939) június 13. Luis Walter Alvarez, Nobel-díjas fizikus († 1988) Szabados Jenő festőművész, a második világháború hősi halottja († 1942) június 30. – Czesław Miłosz, Nobel-díjas lengyel költő († 2004) július 6. – Simor Erzsi színésznő († 1977) július 18. – Győrffy Barna növénygenetikus, biokémikus, a magyarországi molekuláris genetikai kutatások jelentős alakja, az MTA tagja († 1970) augusztus 7. – Bibó István, jogász, író († 1979) augusztus 16. - Barta Barri, magyar-spanyol színész († 2003) augusztus 24. – Barna Viktor, huszonkétszeres világbajnok asztaliteniszező († 1972) augusztus 27. – Barabás Tibor író († 1984) augusztus 28. – Joseph Marie Antoine Luns holland politikus, a NATO volt főtitkára († 2002) augusztus 28. – Berlász Jenő, történész, könyvtáros, levéltáros († 2015) szeptember 6. – Serflek Gyula magyar mezőgazdász, politikus († 1971) szeptember 7. – Todor Zsivkov bolgár politikus, párt- és államfő († 1998) szeptember 11. – Alfred Naujocks német titkosügynök, az SD bérgyilkosa († 1966?) szeptember 16. – Benedek Tibor színész, konferanszié († 1963) szeptember 18. – Somos András kertészmérnök, a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi meghonosítója, az MTA tagja († 1996) szeptember 19. – William Golding, Nobel-díjas angol író († 1993) október 2. – Baróti Dezső, irodalomtörténész († 1994) október 14. – Ferencz Károly, olimpiai bronzérmes birkózó († 1984) október 16. – Zórád Ernő, magyar festő, grafikus, képregény-rajzoló († 2004) október 26. – Kopasz Márta, festő- és grafikusművész († 2011) október 28. – Lőrincz Márton, olimpiai bajnok birkózó († 1969) október 31. – Fenyvessy Éva, magyar színésznő († 2009) november 16. – Básti Lajos, színész († 1977) november 23. – Andrássy Kurta János, szobrászművész († 2008) november 29. – Déry Sári, színésznő († 1952) december 5. – Władysław Szpilman, zongoraművész, zeneszerző († 2000) december 8. – Bágya András zeneszerző († 1992) december 11. – Nagíb Mahfúz, Irodalmi Nobel-díjas egyiptomi író († 2006) december 14. – Rödönyi Károly magyar gépészmérnök, közlekedésügyi szakpolitikus, közlekedési és postaügyi miniszter (1974–1976) († 1995) december 23. – Niels Kaj Jerne angol születésű dán orvostudós, egyetemi tanár, a Brit Királyi Társaság tagja (1980), Nobel-díjas (1984) († 1994) december 25. – Gunda Béla, etnográfus († 1994) december 27. – Szervánszky Endre, zeneszerző († 1977) december 27. – Morell Mihály magyar festő, vágó, szobrász, kiváló művész († 2013)

Halálozások március 11. – Jacobus Henricus van ’t Hoff fizikokémikus a reakciósebesség, a kémiai egyensúly és az ozmotikus nyomás vizsgálatai terén elért kiemelkedő munkásságaiért az első kémiai Nobel-díjat kapta 1901-ben (* 1855) május 18. – Gustav Mahler, osztrák zeneszerző (* 1860) május 23. – báró Bánffy Dezső, politikus, miniszterelnök (* 1843) június 1. – Kalecsinszky Sándor kémikus, geokémikus, az MTA tagja (* 1857) augusztus 6. – Florentino Ameghino, argentin őslénykutató, antropológus, zoológus és természettörténész (* 1853) október 29. – Pulitzer József, a modern amerikai újságírás atyja, sajtómágnás, a Pulitzer-díj alapítója (* 1847) október 31. – Barna Izidor magyar újságíró, költő, a magyar bulvársajtó úttörője (* 1860)

Jegyzetek

Források