Események Határozott dátumú események január 1. – Az Egyesült Államokban életbe lép a rabszolgák behozatalát tiltó, előző évben hozott törvény. január 6. – I. Ferenc császár a Habsburg Birodalomban megalapítja a Lipót-rendet. január 28. – Brazília megnyitja kikötőit a kontinentális zárlat alatt álló angol hajók számára. február 21. – Orosz csapatok hadüzenet nélkül behatolnak Finnországba, három hét alatt elfoglalják Helsinkit, novemberre az egész országot. március 18. – Spanyolországban felkelés tör ki Manuel Godoy kormányfő ellen az asztúriai herceg, Ferdinánd vezetésével. (Ferdinánd régóta nyílt harcban áll az apjával, IV. Károllyal.) március 19. – Fia, Ferdinánd asztúriai herceg támogatói elfogják IV. Károly spanyol királyt, és lemondatják. május 2. – VII. Ferdinánd spanyol király lemond trónjáról. május 5. – IV. Károly ismételten lemond a spanyol trónról Napóleon javára. május 10. – Napóleon az öccsét, Joseph-et nevezi ki Spanyolország királyának. június 6. – Joseph Bonaparte elfoglalja a spanyol királyi trónt. július 14. – Az első nő, aki elérte a Mont Blanc csúcsát: Marie Paradis. július 28. – Felkelő csapatok megdöntik IV. Musztafa oszmán szultán hatalmát; az új szultán II. Mahmud lesz. Határozatlan dátumú események december – I. Napóleon megtámadja Spanyolországot. az év folyamán – A festészet történetének első modern festménye: Goya az „1808 május harmadikai sortűz”, mely szimbólummá és az egyik legtöbbet reprodukált művé válik. Kazinczy Ferenc meghirdeti anyanyelvünk megújítását célzó korszakos jelentőségű programját. Párizsban felépül az Arc de Triomphe du Carrousel nevű diadalív. József nádor létrehozza a Szépítő Bizottmányt. (Ez a városigazgatástól függetlenített testület határozta meg és tartatta be az építési előírásokat, illetve tervezte meg a város fejlesztését és e fejlesztések finanszírozását. Első törekvései közé tartozott a Kirakódó tér környékének rendezése.) A pesti Városliget volt a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja, amelyet 1808-ban császári rendeletre kezdtek kialakítani hétezer fa ültetésével. A pozsonyi országgyűlésen a VII. törvénycikkbe iktatták a magyar katonai akadémia , a Ludovika Akadémia megalapítását. József nádor indítványozta a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar vonatkozású gyűjtemények létrehozását, amelyhez hozzátartozna a Széchényi Ferenc által 1802-ben megalapított Nemzeti Könyvtár is. I. Mária portugál királynő udvara Brazíliába érkezik.Rákóczi István: A portugál gyarmatosítás kronológiája. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 56. oldal, ISSN 0865-6347
Az év témái 1808 az irodalomban Megjelenik Pápay Sámuel műve, A magyar literatura esmérete, az első magyar nyelvű irodalomtörténeti rendszerezés. 1808 a tudományban Humphry Davy felfedezi és elektrolitikus úton előállítja a kalciumot, báriumot, stronciumot, magnéziumot és bórt. 1808 a zenében december 22. – Bemutatják Ludwig van Beethoven 6. szimfóniáját.
Születések január 18. – Hajnik Pál ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd országos rendőrfőnök († 1864) február 26. – Boka Károly cigányzenész. Kossuth Lajos kedvenc cigányprímása († 1860) február 26. – Honoré Daumier francia festőművész, szobrász, karikaturista, grafikus, litográfus († 1879) február 28. – Elias Parish Alvars angol zeneszerző, hárfaművész († 1849) április 13. – Antonio Meucci olasz feltaláló, aki nagy szerepet játszott a telefonkészülék kifejlesztésében († 1889) április 18. – Karacs Teréz pedagógus, a nőnevelés úttörője († 1892) április 20. – III. Napóleon francia császár († 1873) augusztus 15. – Alfred Reumont német diplomata, történetiró († 1887) szeptember 1. – Hugó Károly magyar drámaíró († 1877) október 6. – VII. Frigyes dán király († 1863) november 1. – Egressy Gábor magyar színész, rendező († 1866) december 29. - Andrew Johnson Tennessee állam kormányzója, Tennessee állam katonai kormányzója és az Amerikai Egyesült Államok 17. elnöke († 1875)
Halálozások március 13. – VII. Keresztély, Dánia és Norvégia királya, Schleswig és Holstein hercege (* 1749) július 28. – III. Szelim, az Oszmán Birodalom 29. szultánja (* 1761) november 15. – IV. Musztafa, az Oszmán Birodalom 30. szultánja, kivégezték (* 1779) november 15. – Musztafa Bayrakdar, török nagyvezír (* 1755) december 27. – Dr. Nyulas Ferenc, Erdély főorvosa. Megmérgezték. (* 1758)
Jegyzetek
Kategória:19. század