Johann Heinrich Alsted (John Henry Alsted; Herborn Heinrich Alsted; Johann Heinrich Alstedt, Alstedius) (Ballersbach, Herborn mellett, 1588 március közepe – Gyulafehérvár, 1638. november 9.) protestáns német teológus, filozófus és polihisztor.
Életrajza Apja, Jakob Alsted lelkész volt, anyja, Rebekka Pincier pedig egy teológus lánya. A herborni főiskolán tanult, majd ugyanott 1608–1619 között a filozófiai, 1619-1629 között a teológiai fakultáson tanított. Meghívást kapott weseli, hanaui és frankfurti állásokra, de ezeket elutasította. 1615 körül nőül vette Georg Rab herborni nyomdász Katarina nevű lányát, akitől négy gyermeke született. 1618-ban Nassau-Wetteravië tartományt képviselve részt vett a dorti zsinaton. Az egyetem feloszlatása után 1629-től haláláig a gyulafehérvári főiskolán adott elő, ahova Bethlen Gábor meghívására érkezett Johann Heinrich Bisterfelddel és Ludwig Piscatorral együtt. Több munkája a gyulafehérvári fejedelmi nyomdában jelent meg.
Számos enciklopédikus művet adott ki a filozófia és teológia területén, amelyek széles körben hatottak. Apáczai Csere János például az ő enciklopédiájának mintájára írta a Magyar encyclopaediát. Fennmaradt 355 műve közül néhányat (nem alaptalanul) plágiumnak tartanak. Tanítványa volt Comenius. Teológiai munkásságában különbséget tett a foedus naturae és foedus gratiae között, ennek megfelelően a törvény és evangélium, filozófia és teológia, értelem és kinyilatkoztatás között. Fontos helyet foglal el Alstednél a chiliazmus; a Tractatus de mille annis című munkájában Krisztus ezeréves királyságának kezdetét 1694-re teszi. A Methodus Admirandorum Mathematicorum című műve volt az első matematikai tankönyv, amelyet Erdélyben általánosan használtak.
Végrendeletében úgy intézkedett, hogy könyvtárát és kéziratait meg kell semmisíteni; felesége azonban ezt nem tartotta be és Bisterfeldre bízta a hagyatékot.
Művei thumb|right|Alstedius, Encyclopaedia, 1630. Flores theologici. Basiliae, 1608 Theatrum scholasticum. Herborn, 1610. és 1620 Lexicon theologicum. Hanoviae. 1612. 1620, 1626, 1634 Metaphysik, 1613 Theologia naturalis. Francofurti, 1615 és Hanovera, 1622 Praecognita theologica Francofurti. 1615 Physica Harmonica, Herborn, 1616 Cursus philosophici encyclopaedia libri XXVII. Herbornae, 1620 Theologia casuum exhibens anatomen conscientiae et scholam tentationum. Hanoviae, 1621 Thesaurus artis memorativae. Francofurti, 1621 Thesaurus chronologiae. Herbornae, 1624, 1628, 1637 Encyclopaedia biblica. Francofurti, 1625 Logica theologica. Uo. 1625 Paratitla theologica. Uo. 1626 Dissertationes per universam theologiam Uo. 1626 Quaestiones theologicae. Uo. 1628 Theologia polemica. Hanoviae, 1627 Regulae theologicae. Francofurti, 1627 Summa casuum conscientiae. Uo. 1628 Encyclopaedia (philosophiae) septem tomis distincta. Herbornae, 1630. és Lugd. Batav. 1640 Tractatus de manducatione spirituali etc. contra cardinalem Bellarminum. Genevae, 1630 Disputatio theol. de Deo. Albae Juliae, 1630 Adnotationes in Pentateuchum et septem epistolas catholicas. Herbornae, 1631 Pleias apostolica id est septem epistolae canonicae. Uo. 1631 Turris David, de quo pendent mille clypei. Hanoviae, 1634 Rudimenta linguae graecae. Albae Juliae, 1634 Rudimenta linguae latinae Uo. 1634, 1635, 1640. (Ed. 10. Lautsoviae, 1667 és Uo. 1701, Claudiopoli, 1722. Coronae, 1726, 1822. Ed. 7. Uo. 1733. Debreczeni, 1756, 1780. Posonii, 1771, 1782, 1797, Vacii, 1782) Prodromus religionis triumphantis in quo methodice reperiuntur et breviter examinántur libri sex de vera religione. Albae Juliae, 1635 Rudimenta linguae hebraicae et chaldeicae. Uo. 1635 Latium in nuce. Id est Rudimenta lexici latini. Uo. 1635 (Ed. 2. auctior. Uo. 1648) Grammatica latina in usum scholae Albensis. Uo. 1635 (Ed. 2. Uo. 1642)
Magyarul Catechismus religionis Christianae compendiose propositus et sacrarum literarum testimoniis confirmatus... Albae Juliae MDCXXXIX / Catechismus, azaz a keresztyeni vallasnak és hütnek rövid kérdésekben és feleletekben foglaltatott, szent irásbeli bizonyságokkal meg erössittetett summája, avagy veleje; typ. principis, Gyulafehérvár, 1639 Catechismus. Az az, a' keresztyeni vallasnak és hütnek rövid kérdésekben és feleletekben foglaltatott szent irásbéli bizonyságokkal megerössittetett summája avagy veleje / Catechismus religionis Christianae, compendiose propositus, et sacrarum literarum testimoniis confirmatus; Martinus Major, Gyulafehérvár, 1655
Hivatkozások
Források
További információk
Kategória:Reformáció Kategória:Protestantizmus Kategória:Kálvinizmus Kategória:Erdélyi történelmi személyek Kategória:Német filozófusok Kategória:Német teológusok Kategória:1588-ban született személyek Kategória:1638-ban elhunyt személyek