A Kavli-díjat (Kavli Prize) 2005-ben közösen alapította a norvég-amerikai Fred Kavli által létrehozott Kavli Foundation, a Norvég Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Norvég Tudományos Akadémia. Három terület kutatói között, páros években került kiosztásra; ezek a területek az asztrofizika, az idegtudomány és a nanotechnológia. Elsőként Oslóban, 2008. szeptember 9-én került kiosztásra Haakon norvég királyi herceg által. Minden Kavli-díjjal egymillió dollár, egy kitüntetés és egy diploma jár.

A díjazott területek Az asztrofizikai Kavli-díjat az univerzum kialakulásával, fejlődésével és jellemzőivel kapcsolatos tudásunk és megértésünk fejlesztésében elért kiváló eredményért adják, ideértve a csillagászat, kozmológia, asztrofizika, bolygótudomány, napfizika, űrtudomány, asztrobiológia, csillagászati és asztrofizikai műszerek, részecske-asztrofizika területeit is.

A nanotudomány Kavli-díját az atomi, molekuláris, makromolekuláris, sejtszintű és nanométeres skálán megjelenő rendszerek egyedi fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaival kapcsolatos tudás, illetve annak alkalmazása terén elért kiváló eredményért adják, ideértve a molekuláris önszerveződést, nanoanyagokat, nanoskálájú műszereket, a nanobiotechnológiát, a makromolekuláris szintézist, a molekuláris mechanikát és a kapcsolódó területeket is.

Az idegtudomány Kavli-díját az aggyal és az idegrendszerrel kapcsolatos tudásunk és megértésünk fejlesztésében elért kiváló eredményért adják, ideértve a molekuláris idegtudományt, sejtes idegtudományt, szisztematikus idegtudományt, neurogenetikát, fejlődési idegtudományt, kognitív idegtudományt, számítási idegtudományt és az aggyal és idegrendszerrel foglalkozó egyéb részterületeket is.

Az alapító szavai szerint: „Azért választottam ezt a három területet, mert azt hiszem, ezek nyújtják a legnagyobb lehetőséget a leglényegesebb tudományos áttörésekre, és ezek fogják a legnagyobb mértékben szolgálni az emberiséget.”Beck Mihály: A Kavli-díj, Természet Világa, 2008. november

A díjazottak kiválasztása

A Norvég Tudományos Akadémia jelöli ki a három nemzetközi összetételű, a legkiemelkedőbb kutatókból álló szakértői testületet, melyek tagjai áttekintenek és a díjra jelölnek tudósokat. A szakmai zsűri négy tagja Nobel-díjas tudós. A jelöltek közül a díjazottak kiválasztását, az eredmény kihirdetését a Norvég Tudományos Akadémia végzi.

A szakértői testületbe a következő tudományos akadémiák, vagy azzal egyenértékű szervezetek tagjai kapnak helyet:

A Kínai Tudományos Akadémia A Francia Természettudományi Akadémia A német Max Planck Társaság Az amerikai National Academy of Sciences A Norvég Tudományos Akadémia A brit Royal Society

A díjazottak Asztrofizika

ÉvDíjazott Intézet/Ország Nemzetiség Indoklás2008Maarten SchmidtCalifornia Institute of Technology, USA„a kvazárok természetének megértéséhez való magvas hozzájárulásukért”Donald Lynden-BellCambridge-i Egyetem, Egyesült Királyság2010Jerry NelsonUniversity of California, Santa Cruz és Lick Obszervatórium, USA„az óriásteleszkópok fejlesztéséhez való hozzájárulásaikért”(A kitüntetettek nevéhez fűződő eljárások és technológiák közé tartozik a szegmentált főtükör és aktív optika, valamint ezek alkalmazása egyszerre nagy átmérőjű és nagy látómezejű, fényerős optikai teleszkópokban.Kovács József: Tükrök által élesebben, in: Természet Világa 141. évf. 10. sz. 437-438. old.)Raymond WilsonEurópai Déli Obszervatórium, Garching, NémetországJames Roger AngelSteward Obszervatórium, Arizonai Egyetem, USA

Nanotudomány

ÉvDíjazott Intézet/Ország Nemzetiség Indoklás2008Louis BrusColumbia Egyetem, USA„a fizika, kémia és biológia nanotudományos területein, a nulla- és egydimenziós nanostruktúrákkal kapcsolatos nagy hatású fejlesztéseikért”75pxSumio IijimaMeijo Egyetem, Japán201075pxDonald EiglerIBM Almaden Kutatóközpont, San Jose, USA„az anyag nanoskálán történő manipulációjának addig ismeretlen módszereinek kifejlesztéséért”(Eigler és munkatársai pásztázó elektronmikroszkóp „tűjével” egyedi atomokat manipuláltak, „kvantumkarámokat” hoztak létre; Seeman felismerte a DNS kivételes „felismerési” és kapcsolódási képességei által kínált lehetőségeket a háromdimenziós nanoarchitektúrák létrehozásában – „DNS-ácsolás”, mely lehetővé teszi önszerveződő módon atomi pontosságú csatlakozások és mintázatok tömeges létrehozását.Bíró László Péter: A karámba zárt atomoktól a DNS-ből „ácsolt” 3D szerkezetekig, in: Természet Világa 141. évf. 10. sz. 434-436. old.)75pxNadrian SeemanNew York Egyetem, USA2012Mildred DresselhausMassachusetts Institute of Technology, USA

Idegtudomány

ÉvDíjazott Intézet/Ország Nemzetiség Indoklás2008Sten GrillnerKarolinska Intézet, Svédország„a neuronáramkörök fejlődési és funkcionális logikájával kapcsolatos felfedezésekért”Thomas JessellColumbia Egyetem, USA/Pasko RakicYale Orvosi Egyetem, USA/2010Richard SchellerGenentech, USA„a neurotranszmitter-kibocsátás molekuláris alapjának felfedezéséért”(A szinaptikus vezikulák és a sejtmembrán összeolvadását, a kémiai jelátvitelt szabályozó SNARE-fehérjekomplex működésének precíz, molekuláris szintű leírásáértSimon Ágnes: Szabályozott kommunikáció, in: Természet Világa 141. évf. 10. sz. 436-437. old.)Thomas SüdhofStanford Orvosi Egyetem, USAJames RothmanYale Egyetem, USA

Jegyzetek

Források Természet Világa 141. évf. 10. szám: Kavli-díj, 2010 A Kavli-díj A Kavli Alapítvány A Norvég Oktatási és Kutatási Minisztérium

Kategória:Tudományos díjak