Fenyvesvölgy () falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése A Keleti-Beszkidek keleti részén, az Ung partján, Nagybereznától északkeletre, Malomrét és Ligetes közt fekvő település.
Nevének eredete Neve szláv eredetű. Az ukrán sztav (tó, ártér) szóból ered. Magyar nevét 1904-ben kapta az országos helységnévrendezés során.
Története Fenyvesvölgy az Ung-folyó árterében jött létre. Nevét 1551-ben említette először oklevél „Zthawna” néven. 1727-ben és 1739-ben „Sztavna” formában írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTAVNA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai ó hitüek, fekszik az Ungvári Uradalomban; határja hegyes, és néhol sovány.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztavna, orosz falu, Ungh vmegyében, a polonyinai bérczek alatt, közel Gallicziához: 34 r., 423 g. kath. 18 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. Harminczad hivatal. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”
1851-ben „Sztavna”, 1913-ban „Fenyvesvölgy” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 1128 lakosából 100 magyar, 131 német, 894 ruszin volt; ebből 83 római katolikus, 870 görögkatolikus, 132 izraelita volt. 2001-ben 1615-en lakták.
Közlekedés A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Források Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Jegyzetek
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései