jobbra|bélyegkép|400px|A dél-illíriai Illír Királyság jelentősebb törzseinek hozzávetőleges szállásterülete és szomszédaik az században. Az ókori, hellenisztikus Illíria területén több regionális hatalmi központ létezett egymással párhuzamosan. Lakóik többnyire illírek voltak, de éltek mellettük görögök, epiróták, dardánok, trák és kelta népességelemek is. I. e. 229-ben a Római Birodalom megkezdte az addig autonóm illír területek meghódítását.

Az Illír Királyság uralkodói Az Illír Királyság voltaképpen több regionális királyság föderatív államalakulata volt, amelynek fejét a többi királyon felülkerekedő taulant, ardiata stb. uralkodó adta. Testvérháborúkkal terhes időszakokban a királyságnak egyszerre akár több uralkodója is lehetett. Az ókori források csak szórványosan említik az illír uralkodókat, ezért az alábbi táblázatban külön oszlopban látható az egyes uralkodóknak a klasszikus történeti munkák alapján behatárolható, illetve a 20–21. századi történészek által rekonstruált uralkodási időtartama.

UralkodóUralkodásának forrásolható időpontjaUralkodásának rekonstruált időpontjaMegjegyzések    Az évektől feltételezett Illír Királyság ismeretlen királyok uralkodása alatt.Bardülisz i. e. 358 i. e. 393 előtt –i. e. 358 után Az Illír Királyság első név szerint ismert uralkodója, a feltételezések szerint enkhele, dardán vagy dasszaréta származású. Hatalmi központja a Lünkésztiszi-tavak környékén volt, az uralma alatt álló dél-illíriai törzsek mellett függőségében voltak Épeirosz és Makedónia egyes területei is. A II. Philipposz makedón király ellen elvesztett évi Erigón-völgyi csata után – valószínűleg Dasszarétiába visszaszorult – királysága Makedónia kliensállama lett.Grabosz i. e. 356 i. e. 358 ? –i. e. 356 k. Feltehetően a graba törzshöz tartozott. Rövid uralkodása során részese volt egy Makedónia-ellenes szövetségnek, de II. Philipposz makedón király serege megsemmisítő vereséget mért rá.Pleuratosz/Pleuriasz i. e. 345/342 –i. e. 337 i. e. 356 k. ? –i. e. 335 ? Bizonytalan leszármazású uralkodó, a legelfogadottabb elméletek szerint az ardiaták korai királya vagy a taulant ház dinasztiaalapítója volt. Uralkodásának körülményei bizonytalanok, egyedül a makedónok ellen elvesztett, körüli csata kapcsán említik a források, valamint az újabb makedón–illír háború Pleuriasz nevű királyát is vele azonosítják.Glaukiasz i. e. 335 –i. e. 302 Taulant király, egyes feltevések szerint Pleuratosz fia.II. Bardülisz i. e. 295 k. ? –i. e. 290 k. ? Bardülisz unokája, Kleitosz dasszaréta király fia. Az években visszaszerezte uralmát Dasszarétia felett, majd I. Pürrhosz apósa, végül pedig – vélhetően veje segítségével – az illírek királya lett.Monuniosz – i. e. 290 k. ? –i. e. 270 k. ? Esetleg II. Bardülisz fia. A taulant partvidék uralkodója, dardán királyként való azonosítása kétséges.Mütilosz – i. e. 270 k. ? –i. e. 260 k. ? Feltehetően Monuniosz fia. A taulant partvidék uralkodója, dardán királyként való azonosítása kétséges.II. Pleuratosz i. e. 260 k. ? –i. e. 250 k. ? Az első ardiata király. Esetleg Mütilosz fia vagy veje.Agrón i. e. 231 i. e. 250 k. ? –i. e. 231 II. Pleuratosz fia, ardiata király.Pinnész i. e. 231 –i. e. 217 i. e. 231 –i. e. 217 ? Agrón és Triteuta fia, ardiata király. I. e. 231 és 227 között régensként de facto Agrón özvegye és Pinnész mostohaanyja, Teuta királyné, és 219 között Pinnész mostohaapja, Pharoszi Démétriosz uralkodott.Szkerdilaidasz i. e. 212 –i. e. 208 i. e. 217 ? –i. e. 208/205 II. Pleuratosz fia, Agrón öccse, Pinnész nagybátyja, ardiata király. Korábban Teuta hadvezére, majd Pharoszi Démétriosz szövetségese. Uralkodását római orientáció és makedónellenesség jellemezte. Az első római–makedón háború () elején országának nagy részét Makedónia szállta meg, de a későbbi években – vélhetően fia, III. Pleuratosz társuralkodójaként – több területet visszahódított.III. Pleuratosz i. e. 212 –i. e. 189 i. e. 212 ? –i. e. 189/181 Szkerdilaidasz fia, ardiata király. Feltételezhetően apja mellett az Illír Királyság társuralkodója, majd annak között bekövetkezett halála után egyeduralkodója. Apjával Róma oldalán harcolt az első római–makedón háborúban, majd Rómát támogatta a második római–makedón háborúban is. Róma-hűségének és északi hódításainak köszönhetően uralkodása alatt érte el az Illír Királyság legnagyobb kiterjedését.Genthiosz i. e. 181 –i. e. 168. február i. e. 189/181 –i. e. 168. február III. Pleuratosz fia, ardiata király. Elődei Róma-barát politikájával szakítva visszatért a kalózkodás gyakorlatához, országát központosító törekvésekkel megerősítette, flottáját és hadseregét fejlesztette. A makedón Perszeusz királlyal szövetkezve januárjában háborúba lépett Rómával, az egy hónapig sem tartó harmadik római–illír háború megsemmisítő vereségével, az Illír Királyság megszűnésével és római fennhatóság alá kerülésével végződött. Itáliai száműzetésben élte le hátra lévő éveit. i. e. 168. február Az Illír Királyság megszűnése.

Dasszarétia uralkodói Bardülisz illír király és utódai a II. Philipposz makedón király ellen elvesztett évi Erigón-völgyi csatát követő békekötés értelmében makedón függésben uralkodtak Dasszarétia felett.

UralkodóUralkodásának forrásolható időpontjaUralkodásának rekonstruált időpontjaMegjegyzésekBardülisz – i. e. 358 körül I. e. 358-ig illír király.Kleitosz i. e. 335 i. e. 358 után – 335 Bardülisz fia. A makedón fennhatóság elleni lázadása, az évi vesztes pélioni csata egyúttal klienskirályságának végét is jelentette.II. Bardülisz – i. e. 325 körül ? – 290 körül ? Kleitosz fia. Az években visszaszerezte uralmát Dasszarétia felett, majd I. Pürrhosz apósa, végül pedig – vélhetően veje segítségével – körül az illírek királya lett.

A Dardán Királyság uralkodói A Dardán Királyság az második felében lépett a történelem színpadára, és a következő évszázadokra a szomszédos Makedónia kérlelhetetlen ellensége lett. Az ókori szerzők nem nevezték meg az első dardán uralkodókat. Az utókor sokáig tévesen Monuniosz illír királyt, és utódját, Mütiloszt tartotta számon a királyság korai uralkodói között. Ezt a feltételezést azonban sem a források, sem a régészettudomány eredményei nem támasztják alá. Bár hipotézisok ismertek arról, hogy az első névről is ismert illír király, Bardülisz dardán lehetett, az első név szerint ismert, és bizonyítottan dardán uralkodó Longarosz volt.

UralkodóIdőpontMegjegyzések … Az i. e. 4. század második felétől forrásolható Dardán Királyság ismeretlen királyok uralkodása alatt.Longarosz i. e. 231 előtt – 206 körül Az első név szerint ismert dardán király.Baton i. e. 206 körül – 176 előtt Longarosz fia.Monuniosz Longarosz fia, Baton fivére, Genthiosz illír király apósa.

Egyéb illír dinaszták UralkodóIdőpontIllír törzsMegjegyzésekEpidamnosz és Dürrhakhosz század ? Appianosz őrizte meg a barbár király és unokája történetét. A monda szerint a nagyapa Epidamnosz alapította Epidamnosz városát, unokája, Dürrhakhosz pedig a város kikötőjét.Galaurosz század vége taulant Polüainosz által említett, a makedónok ellen harcoló korai taulant uralkodó.Grabosz között ? Töredékes feliratból ismert név, akinek sem illír mivoltát, sem királyi címét nem említi a felirat, de Pierre Cabanes korai illír uralkodónak, Grabosz király nagyapjának tartja.Szabülinthosz i. e. 429 atintán? A molossz–atintán katonai szövetség régense, Pierre Cabanes felvetése alapján talán atintán király.Szirrhasz i. e. 423 és 400/399 között. ? Arrhabaiosz lünkésztiszi király veje, a kutatók többsége szerint maga is lünkésztiszi dinaszta, de egyes elméletek illír uralkodónak, Bardülisz király elődjének tartják.Ioniosz i. e. 3. század közepe dalmata? I. e. 4. századi isszai veretek előlapjáról ismert személy, egyes feltevések szerint Issza görög gyarmatosítás előtti illír uralkodója, esetleg helyben tisztelt istenség.Pleuriasz i. e. 337 autariata? II. Philipposz makedón király viselt hadat ellene . A kutatók többsége Pleuratosz illír királlyal azonosítja, de N. G. L. Hammond elmélete szerint egy autariata uralkodóról van szó.Ballaiosz i. e. 168 után rhizónita? A történeti forrásokban említés nélküli, csupán jelentős mennyiségben előkerült pénzérméiről ismert regionális uralkodó. Érmekincse főleg Rhizón és Pharosz környékéről ismert.Mosztisz század ? ? Kisszámú érméjéről ismert illír uralkodó.

Kapcsolódó szócikkek Illüriosz, az illírek mitikus ősatyja és ősi királya

Jegyzetek

Források

Kategória:Ókori görög uralkodók listái

Kategória:Balkáni uralkodók listái