A Kalocsai járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Kalocsa. Területe 1062,27 km², népessége 51 028 fő, népsűrűsége pedig 48 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én három város (Kalocsa, Hajós és Solt) és 18 község tartozott hozzá, melyek közül 2 (Dunapataj és Harta) nagyközségek. A települések 2012-ig a Kalocsai kistérséghez tartoztak a Kunszentmiklósi kistérséghez tartozott Újsolt kivételével.
A Kalocsai járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozott, és székhelye mindvégig Kalocsa volt.
Települései
A települések 2013. évi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. (A népesség és a terület az év elejére, a többi adat 2013. július 15-ére vonatkozik.)
A járás 21 települési önkormányzata közül kettő működtet önálló hivatalt, a többi 19 pedig 8 közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.
TelepülésJogállásKözös hivatalKistérségNépességTerület (km²)Kalocsajárásszékhely városKalocsaKalocsaiHajósvárosHajósKalocsaiSoltvárosSoltKalocsaiDunapatajnagyközségKalocsaiHartanagyközségHartaKalocsaiBátyaközségBátyaKalocsaiDrágszélközségMiskeKalocsaiDunaszentbenedekközségGéderlakKalocsaiDunatetétlenközségHartaKalocsaiDusnokközségKalocsaiFajszközségBátyaKalocsaiFoktőközségKalocsaKalocsaiGéderlakközségGéderlakKalocsaiHomokmégyközségHajósKalocsaiMiskeközségMiskeKalocsaiOrdasközségGéderlakKalocsaiÖregcsertőközségSzakmárKalocsaiSzakmárközségSzakmárKalocsaiÚjsoltközségSoltKunszentmiklósiÚjtelekközségSzakmárKalocsaiUszódközségGéderlakKalocsai
Története
A Kalocsai járás elődje a 19. század közepén a Solti járás felosztásával létrejött Solti közép járás volt, melynek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Kalocsa volt a székhelye.
A járás határai többször is változtak fennállása során. 1921-ben Kalocsa vált ki belőle rendezett tanácsú várossá alakulva. 1922-ben a Kiskőrösi járásnak a délnyugati, a Duna mentén messze elnyúló részén fekvő öt községet csatolták ide, majd 1924-ben hatodikként Hajóst is.
1930-ban viszont a Duna korábbi szabályozása miatt a főág túlsó partjára került Bogyiszlót Tolna vármegye Központi járásához csatolták. Az 1922-ben ide beosztott községek közül szintén 1930-ban Bajaszentistvánt Bajához csatolták, mellyel összeépült. Emiatt viszont a szintén 1922 óta idetartozó Szeremle területileg el lett vágva a járás (és a megye) többi részétől, emiatt 1932-ben átcsatolták Bács-Bodrog vármegyébe, annak Bajai járásába, majd az 1945-ös megyerendezés során az 1922 óta a Kalocsai járáshoz tartozó, de Bajához, a szomszéd megye- és járásszékhelyhez közel fekvő további három község is követte a sorsát.
Az 1950-es megyerendezés során a Kalocsai járás Bács-Kiskun megyéhez került. 1956-ban északon két községet idecsatoltak a Dunavecsei járásból, majd 1970-ben a Dunavecsei járás megszüntetésekor annak valamennyi Duna-menti községe idekerült.
A városkörnyéki közigazgatás kialakulásával 1977-től Foktő, majd 1981-től Bátya is Kalocsa városkörnyéki községe lett, kiválva a Kalocsai járásból.
1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és minden község valamely város- vagy nagyközségkörnyék része lett. A Kalocsai járás nagy része a Kalocsai városkörnyékhez került, a legészakibb három községe pedig a városi jogú nagyközséggé alakult Kunszentmiklós környékéhez került.
Községei 1898 és 1983 között
Az alábbi táblázat felsorolja a Kalocsai járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
KözségMikortólHonnanMeddigHovaApostag1970Dunavecsei járásból1983Kalocsai városkörnyékhezBajaszentistván1922Kiskőrösi járásból1930Baja városhoz csatoltákBátya1898Solti közép járásból1981Kalocsai városkörnyékhezBogyiszló1898Solti közép járásból1930Tolna vármegyeKözponti járásáhozDrágszél1921(Homokmégy határából alakult)1983Kalocsai városkörnyékhezDunaegyháza1970Dunavecsei járásból1983Kalocsai városkörnyékhezDunapataj1956Dunavecsei járásból1983Kalocsai városkörnyékhezDunaszentbenedek1898Solti közép járásból1983Kalocsai városkörnyékhezDunatetétlen1970Dunavecsei járásból1983Kalocsai városkörnyékhezDunavecse1970Dunavecsei járásból1983Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhezDusnok1898Solti közép járásból1983Kalocsai városkörnyékhezÉrsekcsanád1922Kiskőrösi járásból1946Bajai járáshoz(Bács-Bodrog vármegye)Fajsz1898Solti közép járásból1983Kalocsai városkörnyékhezFoktő1898Solti közép járásból1977Kalocsai városkörnyékhezGéderlak1898Solti közép járásból1983Kalocsai városkörnyékhezHajós1924Kiskőrösi járásból1983Kalocsai városkörnyékhezHarta1970Dunavecsei járásból1983Kalocsai városkörnyékhezHomokmégy1898Solti közép járásból1983Kalocsai városkörnyékhezKalocsa1898Solti közép járásból1921várossá alakultMiske1898Solti közép járásból1983Kalocsai városkörnyékhezNemesnádudvar1922Kiskőrösi járásból1946Bajai járáshoz(Bács-Bodrog vármegye)Ordas1956Dunavecsei járásból1983Kalocsai városkörnyékhezÖregcsertő1914(Homokmégy határából alakult)1983Kalocsai városkörnyékhezSolt1970Dunavecsei járásból1983Kalocsai városkörnyékhezSükösd1922Kiskőrösi járásból1946Bajai járáshoz(Bács-Bodrog vármegye)Szakmár1898Solti közép járásból1983Kalocsai városkörnyékhezSzalkszentmárton1970Dunavecsei járásból1983Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhezSzeremle1922Kiskőrösi járásból1932Bajai járáshoz(Bács-Bodrog vármegye)Tass1970Dunavecsei járásból1983Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhezÚjsolt1970Dunavecsei járásból1983Kalocsai városkörnyékhezUszód1898Solti közép járásból1983Kalocsai városkörnyékhez
Történeti adatai
Jegyzetek
Források
A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Kategória:Bács-Kiskun megye járásai Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye járásai