Ereskigal akkád istennő, az Alvilág úrnője. Neve 𒀭𒊩𒆠𒃲 DEREŠ.KI.GAL) szó szerint a Nagy Föld Úrnőjét jelenti. Eredeti sumer neve talán Irkalla lehetett, amely név egyszerre volt Ereskigal alternatív neve és az Alvilág megnevezése. A családi kapcsolatok felsorolásában időnként Nintu a neve, akit a másik nagy földistennővel, Ninhurszaggal is azonosítanak. Az akkád korban a dualisztikus (jó és rossz tulajdonságokkal egyaránt rendelkező) sumer istenek tulajdonságai polarizálódtak, az égi istenek jók, a földi istenek gonoszak lettek általában. A Nagy Föld Úrnője ekkor lett a holtak és az alvilág istene, és ettől kezdve a KI.GAL kifejezés („Nagy Föld”) az Alvilág (Irkalla) szinonimája lett. Ereskigal sumer eredetére az Istár-mítosz is utal, amelyben Istár Ereskigal nővére.
Ereskigal mítoszai
Két nagyobb eposza ismert, az egyik a fent említett Istár alvilágjárása, a másik a Nergal és Ereskigal. Ezek az eposzok elmondják rokonsági kapcsolatait, hogyan lett Nergal a férje és az alvilág ura.
Emellett Dumuzi alvilági kalandjában és a Gilgames-eposzban is megjelenik.
Ábrázolása általában mezítelen nőalak, akinek fekete haja van. Néha oroszlánfej díszíti.
Három gyermekét szokták említeni, Nungalt, Ninazut és Enlilt. Ezek közül az elsőnek Nergal, a másodiknak Gugalanna, a harmadiknak Namtar az apja a legelterjedtebb változatokban.
A legismertebb mítoszváltozatok szerinti családfa:
További információk "Inana's descent to the nether world" - from The Electronic Text Corpus of Sumerian Literature by the Oriental Institute of the University of Oxford
Források Gods, Demons and Symbols of Ancient Mesopotamia by Jeremy Black and Anthony Green () The Gilgamesh Epic and Old Testament Parallels by Alexander Heidel () ''Inanna: Queen of Heaven and Earth" by Diane Wolkenstein and Samuel Noah Kramer ()
Kategória:Akkád mitológia Kategória:Akkád istenek Kategória:Alvilági istenek Kategória:Istennők