A kecskeméti Görögkeleti templom, más néven Magyar ortodox templom vagy Szentháromság templom a város ortodox keresztény hitéletének központja, a Belváros egyik meghatározó épülete.
Története A kecskeméti görög kereskedők már a 17. század vége felé jelentős szerepet játszottak a város életében. 1708 májusában huszonhat kereskedő kompániát is alakított, amely gazdasági tevékenységei mellett kulturális feladatokat is ellátott. Ebből az esztendőből való a templom legrégibb antimenzionja (liturgikus célokat szolgáló oltártakarója) is, mivel a görögök már ekkoriban imaházat rendeztek be egy bolthelyiségben, majd egy magánháznál. Egyházközségüket már a Rákóczi-szabadságharc idején megalapították, mely szabadságharcban a fejedelmet támogatták, aki viszonzásképpen szabadkereskedelmi jogokat adományozott nekik. A 18. század a kecskeméti görög élet fellendülésének időszaka: iskolát alapítanak, megkezdik a templom építésének előkészületeit, egyházi könyvtárat hoznak létre és azt folyamatosan gyarapítják, papjaikat pedig görög területekről, főképp monostorokból hívják meg egyházi szolgálatra. Számos gazdasági megszorítás után a görögök végül a 19. század húszas éveiben nyertek teljes polgárjogot Kecskeméten. 1800-ban már a tervet is elkészíttették Fischer Boldizsárral - a Nagytemplom pallérjával - ám az építkezés csak negyedszázad elteltével indulhatott meg fia, Fischer Ágoston kőművesmester vezetésével. Az új templomot végül 1824-1829 között építették klasszicizáló késő barokk stílusban, a helyi görög közösség és Kecskemét város adományaiból, (a kőfaragómunkát és ikonosztázt kivéve) helybeli iparosok munkájával. Az így elkészült díszes templomot 1829. szeptember 3-án (az akkor használatos ónaptár szerint augusztus 22-én) Sztankovics István budai püspök szentelte fel nagy ünnepség keretében.
Leírása bélyegkép|jobbra|250px|Ikonosztáz A templom egyhajós, a belső tér, melyet két oldalt három-három boltíves ablak világít meg, bejárattal szemben lévő oldalánál áll a 20 ikonból álló képfal, Pádics Pál miskolci ikonkészítő mester munkája. Az ikonosztáztól jobbra áll a szószék, melynek tetején kereszt található. Görögkeleti szokás szerint a templomban nincsenek ülőhelyek, csupán néhány támaszkodószéket találhatunk, az idősek, betegek részére.
A templom mellett működik a Görög Egyházművészeti Múzeum, ahol a magyarországi ortodox templomok egykori elfekvő készleteinek gyűjteményét, kegytárgyait, könyveit, ikonjait lehet megtekinteni.A muemlekem.hu-n A templom helyén állt Hornyik János szülőháza, ennek emlékét az épület falán emléktábla őrzi.
Harangok A templomnak eredetileg három harangja volt, melyeket az egyház még 1787-ben öntetett. Két nagyobb, 159 és 59 fontos harangját 1918-ban hadicélokra rekvirálták. Napjainkban csak legkisebb, 19,5 fontos harangja van meg. A harang kötéllel, kézzel szólaltatható, meg felülütős módon. Valamennyi tartozéka (nyelve, járma) eredeti. Egyes kutatások szerint ez Kecskemét legrégebbi időkből származó harangja.
Jelene Mivel Kecskeméten mára nagyon alacsony az ortodox lakosok száma, ezért csak hetente kétszer van istentisztelet: vasárnap délelőtt 10 órakor szent liturgia, szombaton 17 órakor vecsernye.
Jegyzetek
Külső hivatkozások A templomról a Patriarchátus.hu-n
Kategória:Kecskemét keresztény templomai, kolostorai Kategória:Magyarország barokk vallási építményei Kategória:Magyarország klasszicista vallási építményei Kategória:Magyarország ortodox templomai Kategória:Magyarország 19. századi keresztény templomai, kolostorai Kategória:Bács-Kiskun megye műemlékei Kategória:1829-ben átadott építmények Kecskemét