thumb|450px|A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű)
A 4. század a 301–400-ig tartó éveket foglalja magába.
Események
A Római-Birodalom és Európa jobbra|bélyegkép|250px|Középen Nagy Konstantin császár, aki az első egyetemes zsinaton elfogadott Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum elnevezésű keresztény hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja együtt az egyházatyákkal 303–304 Az utolsó nagy keresztényüldözés (Diocletianus uralma alatt) 312. A keresztények üldözésének vége, a kereszténység a Római Birodalom elismert vallásává válik. Nagy Konstantin 312. október 28-án a Milvius-hídi csatában legyőzi Maxentius római császár légióit és egyesíti uralma alatt a birodalom nyugati részét. Ez a csata válik a történelem egyik legfontosabb csatájává a kereszténység szempontjából. 313. A milánói edictum engedélyezi a keresztény vallás szabad gyakorlását a Római Birodalomban. 325. Az első keresztény egyetemes zsinat Niceában 330. Konstantinápoly alapítása a korábbi Büzantion görög gyarmatváros helyén, a város a Római Birodalom új székhelye 361. Iulianus lesz a római császár, aki a Constantinus és utódai által elfogadott keresztény hit helyett a régi pogány vallást próbálja feléleszteni 375. A hunok átlépik a Volgát, elözönlik a dél-orosz sztyeppét, és a római birodalom határai felé szorítják az ott élő nyugati gótokat. Lassan az összes germán törzs mozgásba jön, megindul a nagy népvándorlás. 378. A római hadsereg pusztulása a gótok és a Római Birodalom közötti hadrianopolisi csatában 379-től: Nagy Theodosius kelet-római császár a Balkánon letelepíti a gótokat a Birodalom szövetségeseiként. (Ez volt az első eset, hogy a letelepített germánok a birodalmon belül is megtarthatták saját politikai szervezetüket. Ez a gyakorlat nyugaton általánossá válik, és a birodalom széthullásához vezet.) 380. I. Theodosius császár kizárólagos államvallássá teszi a kereszténységet 381. Az I. konstantinápolyi zsinat végleges formában megfogalmazza a kereszténység hitvallását 389. Lerombolják az alexandriai könyvtárat 393. Görögországban utoljára tartanak olimpiai játékokat 395. I. Theodosius császár halála után fiai felosztják a Római Birodalmat, Arcadius a Keletrómai Birodalom császára, Honorius pedig a Nyugatrómai Birodalom császára lesz. A nyugati résznek Milánó, majd Ravenna, a keleti résznek Konstantinápoly lesz a központja.
Ázsia 316: A hsziungnuk (ázsiai hunok) megdöntik a Csin-dinasztia uralmát Kína északi részén 320 körül a Gupta-dinasztia egyesíti Hindusztánt (→ Gupta Birodalom). 414-ig fokozatosan egyesítik India nagy részét 350 körül: Belső-Ázsia felől megindul a hunok által vezetett nomád törzsek vándorlása. Egyik águk Irán keleti tartományait szállja meg, a másik a kelet-európai síkságnak veszi útját. A Zsuanzsuan Birodalom megalakulása Belső-Ázsiában, a hunok első állama Közép-Ázsiában Japánban: Jamato- ill. Kofun-kor 380 körül: A japánok koreai hadjárata, japán települések Dél-Koreában
Fekete-Afrika 350 körül az Akszúmi Királyság fénykora a mai Etiópia és Eritrea területén A Niger folyó felső folyásánál kialakul az ókori ghánai állam
Amerika 300 körül a maja városállamok virágzásának kezdete
Kultúra Kámaszútra Elkezdik megünnepelni Jézus születését karácsony néven
Vallás 311: Észak-Afrikában az egyházon belüli szakadás kiváltja a donatisták mozgalmát Codex Sinaiticus (görög nyelvű Biblia-kézirat) Remete Szent Antal (251–356) és társai megteremtik a keresztény szerzetesség alapjait 382: A bibliai kánon kialakulása (megállapítják az Istentől ihletett iratok gyűjteményét)
Híresebb személyek Uralkodó Diocletianus római császár (ur.: 284–305) I. (Nagy) Konstantin (Flavius Valerius Constantinus) római császár (280 körül – 337) Flavius Iulianus római császár „Apostata”, a pogány vallás visszaállítója
Vallási személy Szent Ambrus, Milánó püspöke Szent Márton, a katonák védőszentje Szent Mónika (332 körül – 387), Hippói Szent Ágoston anyja, a katolikus anyák védőszentje Szent Balázs vértanú Szent Jeromos egyháztanító Aranyszájú Szent János (344/347 – 407) egyházatya Wulfila püspök Arius, az arianizmus tanának szellemi létrehozója
Egyéb Ammianus Marcellinus római történész Anazarbai Athanasziosz ókeresztény író Arusianus Messius (4. század – 5. század) római író Audentius (4. század) ókeresztény író Aériosz (4. század) ókeresztény író Bakkhiosz (4. század) görög író
Találmányok, felfedezések Wulfila püspök megalkotja a gót ábécét
Évtizedek és évek
Megjegyzés: A negyedik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva. 290-es évek 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300-as évek 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310-es évek 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320-as évek 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330-as évek 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340-es évek 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350-es évek 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360-as évek 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370-es évek 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380-as évek 380 381 382 383 384 385 386 387 388 389 390-es évek 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400-as évek 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409
04