Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
Események i. e. 105 – A Római Köztársaság csapatai katasztrofális vereséget szenvednek a kimberektől az arausiói csatában. 891 – Formózusz pápa megválasztása. 1205 – III. Ince pápa János kalocsai érseket áthelyezi az esztergomi érseki székbe. 1395 – Zsigmond király kérésére IX. Bonifác pápa kiadja az Óbudai Egyetem alapítólevelét.http://www.kfki.hu/(html3)/chemonet/hun/olvaso/histchem/legenda/egyetem/felso1.html 1437 – Az apáti csatában újabb vereséget szenvedett nemesek és Budai Nagy Antal győzelmes felkelői megkötik a második kolozsmonostori egyezséget. 1593 – Szinán török nagyvezír elfoglalja Veszprémet. 1602 – Rudolf német-római császár, magyar király hadereje Hermann von Russwurm tábornagy parancsnoksága alatt elfoglalja Pestet és ostrom alá veszi Buda várát. Az ostrom sikertelen, a császári sereg november 14-én elvonul. 1631 – VIII. Orbán pápa megerősíti székében Dávid Pál veszprémi püspököt.Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 532. p. 1636 – A nagyszalontai csata: I. Rákóczi György leveri a budai pasa seregét, amely őt akarja megbuktatni. 1666 – A Wesselényi-összeesküvés kezdete. 1788 – Varsóban megnyitják a nagy szejm ülését, ami 1791-ben megalkotja Európa első írott (kartális) alkotmányát, a Május 3-i Alkotmányt. 1844 – A Perczel fivérek kezdeményezésére Tolnában megalakul a Védegylet. 1848 – Bécsben forradalom tör ki. Latour császári hadügyminisztert meglincselik, a császári udvar Olmützbe menekül. 1849 – A pesti Újépület udvarán kivégzik gróf Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét. 1849 – Aradon kivégzik a szabadságharc 12 honvéd tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. 1867 – A kormány betiltja a honvédegyletek e napra tervezett országos gyűlését. 1872 – A rendőrség betiltja az Általános Munkásegylet közgyűlését. 1878 – Haeffner Ernő, Győr főszámvevője kezdeményezte az aradi vértanúk kivégzésének helyén felállítandó emlékmű megépítését, valamint október 6. nemzeti gyásznappá nyilvánítását. 1883 – Istóczy Győző kezdeményezésére megalakul az Országos Antiszemita Párt. 1889 – Párizsban megnyílik a Moulin Rouge táncos revüszínház („cabaret”). 1889 – Thomas Alva Edison bemutatja első mozgóképét. 1908 – Az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését). 1912 – Országszerte szocialista tömeggyűléseket tartanak a Balkán-háború ellen. 1926 – Felavatják Budapesten a Pogány Móric tervezte Batthyány-örökmécsest. 1928 – Csang Kaj-sek lesz a Kínai Köztársaság elnöke. 1934 Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”. Katalónia kikiáltja részleges függetlenségét a Spanyol Szövetségi Köztársaságon belül. (Ez azonban mindössze tíz órán keresztül volt életképes. A katalán vezetőket letartóztatták és bebörtönözték, minden fontosabb tisztségviselői posztra a köztársasági kormány megbízható személyeket nevezett ki.)Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 59. oldal, ISSN 0865-6347 1937 – Megalakul Budapesten a Gömbös Gyula Társaság. 1938 – Zsolnán, az Andrej Hlinka vezette Szlovák Néppárt (HSL’S) által irányított tanácskozáson a HSL’S és a főbb szlovákiai politikai pártok képviselői megállapodnak az autonóm szlovák kormány létrehozásában; majd a zsolnai tanácskozást követően létrejön az autonóm Szlovákia, ahol a hatalom tényleges birtokosa a Szlovák Néppárt. 1941 – Ifjúmunkások németellenes és antifasiszta tüntetése a Batthyány-örökmécsesnél. 1944 – A 2. Ukrán Front csapatai hadműveletet indítanak Észak-Erdély és a Tiszántúl elfoglalására. Arad térségében megsemmisítik a 3. magyar hadsereget. 1944 – Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar miniszterelnök szobrát (az Erzsébet híd budai hídfőjénél). 1951 – A Szabad Európa Rádió megkezdi rendszeres magyar nyelvű adását. 1951 – Sztálin elismeri, hogy a Szovjetunió atombomba-kísérletet hajtott végre. 1955 – Görögországban Konsztantinosz Karamanlisz alakít kormányt.Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, , 280. oldal 1956 – Ünnepélyesen újratemetik az 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait. 1960 – Bemutatják a Spartacus című filmet, ami 4 Oscar-díjat kap. 1966 – Az Amerikai Egyesült Államokban betiltják az LSD-t. 1976 – Kínában letartóztatják a Négyek bandáját. 1979 – II. János Pál pápa – első pápaként – látogatást tesz a washingtoni Fehér Házban. 1989 – Budapesten összeül az MSZMP XIV. – egyben utolsó – kongresszusa. 1990 – Elindul Cape Canaveralről a Discovery űrrepülőgép, rakterében az Ulysses napszondával. 1997 – Megindul a földfelszíni műsorszórása (vagy földfelszíni sugárzása Magyarország eddigi két legnagyobb kereskedelmi televíziójának, az RTL Klub-nak és a TV2-nek. 2000 – Lemond Slobodan Milošević, a Szerb Köztársaság elnöke. 2007 – Négyszemközti beszélgetést folytat Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő Bill Clintonnal a Parlamentben. 2008 – Monorierdőnél két vonat összeütközött. A vasúti balesetben négyen életüket vesztették. 2015 – Göncz Árpád halála.
Sportesemények Formula–1 1963 – amerikai nagydíj, Watkins Glen – Győztes: Graham Hill (BRM) 1968 – amerikai nagydíj, Watkins Glen – Győztes: Jackie Stewart (Matra Ford) 1974 – amerikai nagydíj, Watkins Glen – Győztes: Carlos Reutemann (Brabham Ford) 1985 – európai nagydíj, Brands Hatch – Győztes: Nigel Mansell (Williams Honda Turbo) 2013 – koreai nagydíj – Győztes: Sebastian Vettel (Red Bull-Renault)
Születések 1289 – Vencel magyar király, III. Vencel néven cseh és lengyel király († 1306) 1459 – Martin Behaim bajor térképész, csillagász, az első földgömb alkotója († 1507) 1552 – Matteo Ricci itáliai jezsuita szerzetes, matematikus, Kína-utazó († 1610) 1732 – Nevil Maskelyne angol csillagász († 1811) 1795 – Lahner György honvéd tábornok, aradi vértanú (kivégezték † 1849. október 6-án, 54. születésnapján.) 1797 – Joseph Othmar von Rauscher osztrák lovag, bíbornok és bécsi hercegérsek († 1875) 1813 – Wagner János magyar műépítész († 1904) 1824 – Dobsa Lajos színész, drámaíró († 1902) 1825 – Bartay Ede zeneszerző és zongorapedagógus († 1901) 1831 – Richard Dedekind német matematikus († 1916) 1863 – Ivánfi Jenő színész, rendező, műfordító († 1922) 1873 – Rózsahegyi Kálmán magyar színész, színésztanár, érdemes művész († 1961) 1887 – Le Corbusier (er. Charles-Edouard Jeanneret) svájci származású francia műépítész († 1965) 1889 – Bálint Jenő (Berger Jenő) művészeti szakíró, kritikus († 1945) 1891 – Kalocsay Kálmán orvos, egyetemi tanár, eszperantó író, nyelvész. († 1976) 1892 – Rónai Sándor politikus, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az Országgyűlés elnöke († 1965) 1894 – Huszovszky Lajos magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († ?) 1899 – Engel Iván magyar zongoraművész († 1985) 1905 Fjodor Fjodorovics Saljapin (Фёдор Фёдорович Шаляпин) orosz színész, filmszínész, Fjodor Ivanovics Saljapin fia (A rózsa neve) († 1992) Orosz Mihály magyar középiskolai tanár, országgyűlési képviselő († 2001) 1906 – Janet Gaynor, az első színésznő, aki megkapta a legjobb női főszereplő Oscar-díjat, mellyel három filmben nyújtott alakításáért tüntették ki 1928-ban, ez egyedülálló a Filmakadémia történetében. († 1984) 1910 – Bencsik István magyar középiskolai és egyetemi tanár, politikus († 1998) 1911 – Rácz György magyar rendező, író, dramaturg, műfordító, érdemes művész († 1994) 1914 – Nagy István Jászai Mari-díjas magyar színész († 2002) 1914 – Thor Heyerdahl norvég tengerbiológus, antropológus, felfedező († 2002) 1916 – Grandpierre K. Endre író, költő, történész, magyarságkutató († 2003) 1918 – André Pilette belga autóversenyző († 1993) 1918 – Max De Terra svájci autóversenyző († 1982) 1918 – Sugár László magyar színész, rendező, színházigazgató († 1992) 1928 – Csordás György Európa-bajnok magyar úszó († 2000) 1929 – Bruno Cremer francia színész (1991–2005-ig „Maigret felügyelő”) († 2010) 1930 – Hafez al Asszad szíriai elnök († 2000) 1931 – Ökrös Zsuzsa magyar ruhatervező, divattervező és mintatervező († 2005) 1931 – Riccardo Giacconi olasz származású Nobel-díj-as asztrofizikus († 2018) 1941 – John Nicholson új-zélandi autóversenyző († 2017) 1944 – José Carlos Pace brazil autóversenyző († 1977) 1949 – Bobby Farrell táncos, énekes a Boney M. együttes tagja († 2010) 1949 – Thomas McClary amerikai gitáros, a Commodores együttes tagja 1951 – Adonyi Nagy Mária romániai magyar költő, újságíró, műfordító († 2015) 1951 – Kevin Cronin amerikai énekes, az REO Speedwagon együttes frontembere 1951 – Manfred Winkelhock német autóversenyző († 1985) 1954 – Engler Péter magyar geodéta és építőmérnök 1956 – Salamon András Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr 1960 – Yves Leterme flamand miniszterelnök 1967 – Boros Péter (Pöpi) magyar dobos (Zorall) 1967 – Ambrus Gábor újságíró, a Magyar Sportújságírók Szövetségének főtitkára 1973 – Szekeres Adrien magyar énekesnő 1975 – Steinmetz Barnabás kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó 1978 – Denis Petukhov orosz származású amerikai műkorcsolyázó 1985 – Dorosz Dávid magyar jogász, politikus 1995 – Nikas Dániel szinkronszínész 2002 – Jonathan Kuminga kongói kosárlabdázó
Halálozások 404 – Aelia Eudoxia bizánci császárné 1101 – Karthauzi Szent Brúnó katolikus áldozópap, a karthauzi rend alapítója (* 1030 körül) 1651 – Heinrich Albert német barokk zeneszerző, dalköltő, orgonaművész (* 1604) 1781 – Zimmermann Antal zeneszerző (* 1741) 1825 – Bernard Germain de Lacépède francia természettudós, politikus (* 1756) 1848 – Theodor Baillet von Latour osztrák császári hadügyminiszter (* 1780) bélyegkép|200px|Az aradi vértanúk 1849 Batthyány Lajos Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke (* 1807) Az aradi vértanúk: Aulich Lajos honvéd tábornok, magyar hadügyminiszter (* 1793) Damjanich János honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1804) Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1802) Kiss Ernő honvéd altábornagy (* 1799) Knezich (Knezić) Károly honvéd altábornagy, hadtestparancsnok (* 1808) Lahner György honvéd tábornok, hadfelszerelési főfelügyelő (* 1795) Lázár Vilmos honvéd ezredes, hadtestparancsnok (* 1817) Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (* 1819) Nagysándor József honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1803) Poeltenberg Ernő honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1808) Schweidel József honvéd tábornok, Pest várospancsnoka (* 1796) Török Ignác honvéd tábornok, erődparancsnok (* 1795) Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1803) 1874 – Aszalay József térképész, író (* 1798) 1912 – Auguste Beernaert Nobel-békedíjas belga-flamand politikus, 1884–1894 között Belgium miniszterelnöke (* 1829) 1925 – Zsilinszky Mihály tanár, történész, az MTA tagja (* 1838) 1936 – Gömbös Gyula katonatiszt, politikus, 1932–1936 magyar miniszterelnök (* 1886) 1937 – Borostyánkői (Baldauf) Mátyás vendéglős, a budapesti Mátyás-pince alapítója (* 1873) 1941 – Kabos Gyula magyar színész, komikus (* 1887) 1947 – Finta Zoltán romániai költő (* 1893) 1948 – Bíró Mihály magyar természetfestő, grafikus, szobrász (* 1886) 1948 – Wagner János zoológus (* 1906) 1951 – Otto Fritz Meyerhof Nobel-díjas német származású amerikai biokémkus (* 1884) 1956 – Barta Ernő festő, grafikus (* 1878) 1957 – André Loens francia autóversenyző (* 1920) 1962 – Zajky Zoltán fotóművész (* 1891) 1962 – Tod Browning amerikai filmrendező (* 1880) 1963 – Zimmermann Ágoston Kossuth-díjas anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1875) 1973 – Fábián Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1918) 1973 – François Cevert (Albert François Goldenberg) francia autóversenyző (* 1944) 1974 – Helmuth Koinigg osztrák autóversenyző (* 1948)