Kanada földrajza hatalmas és változatos területet ír le. Az Észak-Amerika északi felének nagy részét elfoglaló Kanada, teljes területét tekintve Oroszország mögött a Föld második legnagyobb országa.
Kanada óriási területet tölt ki a tőle nyugatra levő Csendes-óceán, a keletre elhelyezkedő Atlanti-óceán, az északi Jeges-tenger, valamint a délre és északnyugatra levő Amerikai Egyesült Államok és Alaszka, továbbá az északkeletre elhelyezkedő Grönland között (az ország jelmondata is erre utal: „Tengertől tengerig”). Újfundland déli partja közelében egy francia gyarmat található, a Saint-Pierre és Miquelon szigetcsoport. 1925 óta Kanada a tulajdonának tekinti a nyugati hosszúság 60 és 141°-a között az Északi-sarkig terjedő területet; ez a követelés azonban vitatott.
9 984 670 km²-es területével (melyből 9 093 507 km² szárazföld és 891 163 km² víz), Kanada valamivel kisebb, mint Oroszország háromötöd része, de majdnem 1,2-szer nagyobb, mint Ausztrália, valamivel nagyobb, mint Európa és több, mint 40-szer nagyobb, mint az Egyesült Királyság. Kanada teljes területe valamelyest meghaladja az Egyesült Államokét és Kínáét, de a szárazföldi területét tekintve (ami Kína esetében 9 326 410 km², az Egyesült Államok esetében pedig 9 161 923 km²) a negyedik helyet foglalja el.
Kanada (és egyben a világ) legészakibb települése a Canadian Forces Station (CFS) Alert (a nunavuti Alerttől északra) az Ellesmere-sziget északi csücskén, az északi-szélesség 82,5°-án, az Északi-sarktól 834 kilométerre fekszik.
Az mágneses Északi-sark a Kanada által a sarkvidéken igényelt területen található, az újabb mérések azonban azt jelzik, hogy Szibéria felé tolódik.
Fizikai földrajz bélyegkép|220px|balra|Kanada összetett műholdas képe Kanada 9 984 670 km² területet fed le és különféle geoklimatikus régiókból áll. Az országhoz óriási tengeri terület is tartozik, amit a világ leghosszabb, 202 080 km-es partvonala határol.
Kanada fizikai földrajza nagyon változatos. A sarki erdők országszerte túlsúlyban vannak, a jégtakaró feltűnő a sarkvidéki területeken, a Sziklás-hegységben és az aránylag lapos, délnyugati kanadai prérin, amely elősegíti a termékeny mezőgazdaságot. A (délnyugatról) a Szent Lőrinc-folyó által ellátott Nagy-tavak mellett található alföldek adnak otthont a kanadai lakosság nagy részének.
Appalache-hegység Az Appalache-hegység az Egyesült Államokbeli Alabamából kiterjed a Gaspé-félszigetig és az Atlanti tartományokig, folyóvölgyekkel szabdalt dombokat képezve. Ez a képződmény végigfut Québec déli részén is.
Az Appalache-hegység (pontosabban a Notre Dame- és a Long Range-hegység) régi és erodált hegyekből áll, melyek körülbelül 380 millió évvel ezelőtt alakultak ki. Az Appalache-hegység fontos részét képezi a Mount Jacques-Cartier (Québec, 1268 m) és a Mount Carleton (Új-Brunswick, 817 m). Az Appalache részei, melyek az utolsó jégkorszak idején nunatakok voltak, gazdag helyi flórának és faunának adnak otthont.
A Nagy-tavak és a Szent Lőrinc-alföldek bélyegkép|jobbra|A Niagara-vízeséshez tartozó Horseshoe-vízesés a világ egyik legnagyobb vízesése, a vízienergia fő forrása és a turisták kedvelt célpontja bélyegkép|balra|A Nagy-tavak az űrből Québec és Ontario déli, a Nagy-tavak (Kanadai oldalról az Ontario-tó) és a Szent Lőrinc-folyó medencéje (más néven a Szent Lőrinc-alföld) által határolt részei szintén üledékben gazdag síkságok. A 20. századi kolonizációt és városiasodást megelőzően az Appalache-hegység és a Kanadai-pajzs közötti, többnyire sík területet vegyes erdők borították. A földművelés és a fakitermelés következtében az erdők nagy része eltűnt, a megmaradt részek pedig szigorúan védettnek számítanak.
Bár a területek domborzata főként lapos és szokványos, a Monteregian-dombok néven ismert batolitok egy többnyire szabályos vonalban átszelik a síkságot. A legismertebb terület a montréali Mount Royal és Mount Saint-Hilaire. Ezeken a dombokon sok ritka ásvány gazdag lelőhelye található.
Kanadai-pajzs Saskatchewan, Manitoba, Ontario és Québec északi területei, valamint az Újfundland és Labrador tartományhoz tartozó Labrador szárazföldi területeinek többsége a Kanadai-pajzs hatalmas kőzetalapján helyezkednek el. A pajzs főként a dombok erodált felszínéből és több, a vízienergia termelése szempontjából fontos folyóból áll, melyek elsősorban Québec és Ontario északi részén találhatók. A pajzs körülveszi a Hudson-öböl alföldi mocsarait. A pajzs egyes területeit hegyi körzeteknek nevezik. Ezek közé tartozik a Torngat-hegység és a Laurentia-hegység.
A pajzs a mezőgazdaság szempontjából nem számít aktív területnek, de főként délen a megélhetési földművelés és a kis tejgazdaságok jellemzőek a folyóvölgyekre és a sűrűn előforduló tavak partjaira. A pajzs nagy részét a fakitermelés szempontjából értékes tűlevelűekkel vegyített sarki erdők borítják. A régió számos bányászati lehetőséget kínál.
Belső kanadai síkság A kanadai préri egy hatalmas üledékes síksághoz tartozik, ami főként Albertában, Saskatchewan déli részén és Manitoba délnyugati részén, valamint a Sziklás-hegység és az Északnyugati területeken elterülő Nagy-Rabszolga-tó és Nagy-Medve-tó között található. A préri általában (nagyrészt sík) művelhető mezőgazdasági földeket foglal magába, melyek a tartományok déli részén nagy területen folyó gabonatermesztés számára biztosítanak helyet. Ennek ellenére egyes részekre, például a Cypress-dombságra és az Alberta Badlandsre a dombok jellemzők.
Nyugati Kordillerák A Kanadai Kordillerák, az Amerikai Kordillerákhoz tartozik, és a Sziklás-hegységtől kelet felé a Csendes-óceánig húzódik.
A Kanadai Sziklás-hegység az Észak-Amerikában és Dél-Amerikában északról délre elterülő kontinentális vízválasztó része. Az Észak-Amerika nyugati partját öntöző Columbia és Fraser folyók felvizei a Kanadai Sziklás-hegységből származnak és e területen a második és harmadik legnagyobb folyóknak számítanak.
jobbra|bélyegkép|250px|Vancouver éghajlata elég enyhe ahhoz, hogy többféle pálmafa is megéljen A hegység közvetlen szomszédságában, nyugatra egy nagy belső síkság terül el (a Fraser-fennsík), magába foglalva a Brit Columbia középső részén levő Chilcotin és Cariboo körzeteket, valamint az északabbra fekvő Nechako-fennsíkot. A Brit Columbia északkeleti részén levő Peace folyó völgye, bár a prérihez tartozik, Kanada legészakibb földművelő területe. A Brit Columbia déli középső részén húzódó Okanagan-völgy száraz, mérsékelt éghajlata ideális körülményeket biztosít a gyümölcstermesztés és a borászat számára. A fennsík és a part között egy második hegyi körzet található, a Parti-hegység. A Parti-hegység tartalmazza a világ legnagyobb mérsékelt égövi jégmezőit.
A Brit Columbia déli partjánál levő Vancouver-szigetet az összefüggő Juan de Fuca-, Georgia- és Johnstone-tengerszorosok választják el a szárazföldtől. E szorosokban sok sziget helyezkedik el, közéjük tartoznak például a Gulf-szigetek is. Északra az alaszkai határ közelében a Bella Coola régiótól a Hecate-szorosig terjedő partszakasz mentén terülnek el a Queen Charlotte-szigetek. A fennsíktól eltérően Brit Columbia belterületét és folyóvölgyeit többnyire tűlevelű erdők borítják. Kanada mérsékelt égövi esőerdei a Csendes-óceán partja mentén, a Parti-hegységben, a Vancouver-szigeten és a Queen Charlotte-szigeten találhatók.
Vulkánok
jobbra|bélyegkép|250px|A Mount Garibaldi a Brit Columbiai Squamish község felől Kanada nyugati felén több vulkán található, melyek a Csendes-óceán szélén levő Csendes-óceáni tűzgyűrű (Pacific Ring of Fire) nevű rendszerhez tartoznak. A Cascade-hegységtől a Yukon területig húzódó vonal mentén több, mint 200 fiatal vulkán helyezkedik el. A vulkánok a típusuk és a tektonikai beállítottságuk alapján öt különböző övbe sorolhatók be. Az Észak-kordillera vulkanikus tartományt vetődés, törés, hasadékképződés, továbbá a csendes-óceáni és az észak-amerikai lemezzel való kölcsönhatás hozta létre. A Garibaldi vulkanikus övet a Juan de Fuca lemez észak-amerikai lemez alá történő alábukása hozta létre. Az Anahim vulkanikus öv az Észak-Amerikai lemez Anahim hot spot felett való nyugatra csúszásának eredménye. A Chilcotin-csoport a feltételezés szerint a Cascadia szubdukciós zóna mögött levő ívmögötti medence kiterjedésétől alakult ki. A Wrangell vulkanikus mezőt a csendes-óceáni lemez észak-amerikai lemez alá való gyűrődése hozta létre az Aleuti-árok legkeletebbre fekvő végén.
Vulkanikus tevékenység a Kanadai-pajzson is előfordul. Itt több, mint 150 (mára eldeformálódott és majdnem laposra erodálódott) vulkanikus öv található, melyek kora 600 millió és 2,8 milliárd év között változik. Kanada fő érclelőhelyei közül több is a prekambriumi vulkánokhoz kapcsolódik. Az Északnyugati területek párnalávája körülbelül 2,6 milliárd éves, és a Cameron folyó vulkanikus övében őrződött meg. A Kanadai-pajzs 2 milliárd évesnél régebbi kőzeteiben levő párnaláva nagy óceáni vulkánok létezését jelzi a földkéreg kialakulásának korai állapotában. Az ősi vulkánok fontos szerepet játszanak Kanada ásványi potenciáljának felbecslésénél. Több vulkanikus öv is a vulkáni tevékenységhez kapcsolódó érclerakódásokat tartalmaz.
Kanadai sarkvidék
Bár a fahatártól északra a kanadai sarkvidék nagyobb része látszólag végtelen jégből és tundrából áll, többféle geológiai régióból tevődik össze: a Sarkvidéki Kordillerák (az Ellesmere-szigeten levő Brit birodalmi-hegylánccal és az Egyesült Államok-hegylánccal együtt), a világ legészakibb hegységrendszere. A Sarkvidéki Alföld és a Hudson-öböl alföld magába foglalja azon földrajzi terület jelentős részét, amit gyakran Kanadai-pajzsként jelölnek meg (annak ellenére, hogy különáll). A sarkvidéki talaj többnyire permafrostból áll, ami az építkezést nehézzé és gyakran kockázatossá, a földművelést pedig látszólag lehetetlenné teszi.
A sarkvidék a definíció szerint mindaz, ami a fahatártól északra található; a legnagyobb részét Nunavut és az északnyugati területek részei, Yukon, Manitoba, Ontario, Québec és Labrador foglalják el.
A szárazföldtől északra hatalmas szigetvilág terül el (→ sarkvidéki szigetcsoport).
Vízrajz <div class="thumbinner image" style="position:relative;width:300px;border:solid #ccc 1px;padding:0px;"> 300px YT NT NU BC AB MB SK ON QC NL PE NB NS </div thumbinner>Kanada víznyelő medencéi Kanada hatalmas vízkészletekkel rendelkezik: folyói a világ vízkészletének közel 9%-át teszik ki, továbbá itt található a világ mocsarainak negyede és (az antarktiszi és grönlandi mögött) a harmadik legnagyobb kiterjedésű gleccser. Mivel az eljegesedés kiterjedt, Kanadában több, mint két millió, teljesen az ország határain belül levő tó található, melyek közül több mint 31 000 területe 3 és 100 km² között van, míg 563 tó 100 km²-nél nagyobb területű.
Víznyelő medencék
Az Atlanti vízgyűjtő az Atlanti tartományokhoz (Québec és Labrador határának részeit az atlanti kontinentális vízválasztónál tűzték ki), Québec többnyire lakatlan területeihez és Dél-Ontario nagyobb részéhez tartozik. Ide áramlik a gazdaság szempontjából fontos Szent Lőrinc-folyó és mellékfolyói, valamint a Saguenay, a Manicouagan és az Ottawa folyók vize. A Nagy-tavak és a Nipigon-tó szintén a Szent Lőrinc víznyelői. A Churchill folyó és a Szent János folyó a kanadai atlanti vízgyűjtő fontos elemei.