A fehérhasú sün (Atelerix albiventris) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjába és a tüskés sünök (Erinaceinae) alcsaládjába tartozó faj.
Nemének a típusfaja.
Előfordulása Benin, Burkina Faso, Csád, Elefántcsontpart, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, a Közép-afrikai Köztársaság, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda és Zambia területén honos. Jelenléte bizonytalan Burundiban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Mozambikban és Ruandában.
Megjelenése Testhossza 12-23 centiméter, kifejlett tömege 255-540 gramm.
Hazánkban az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk hirdetésekben és állatkereskedésekben törpesünökkel. Az afrikai fehérhasú törpesün (mely az azonos latin név dacára a fehérhasú sün és a mediterrán sün keveréke) számos színváltozatban fordul elő, hátuk lehet foltozott, fülük kisebb, mint az egyiptomi füles sünöknek. Ez utóbbi egyedei csak vadas színben fordulnak elő, fő élőhelyük Egyiptom. A két faj életképes utódokat nem produkál.
Életmódja Hasonlóan az európai és a keleti sünhöz ő is éjszakai vadász, elsősorban rovarevő. Élőhelyén a hőmérséklet ritkán esik 20 °C alá, ennek megfelelően a hazai telet csak fűtött körülmények között viseli el.
Megvan a képessége a téli alvásra, a hibernálódásra, de ez végzetes lehet számára, mert nem ébred fel belőle. (3.)
Maximális élettartama fogságban 4-7 év.
Táplálkozása A fehérhasú törpesün elsősorban rovarevő, ugyanakkor mindenevő állatnak tekinthető. Természetes élőhelyén táplálékát főként különböző rovarok és más gerinctelen állatok alkotják, mint például bogarak, lárvák, hangyák, pókok és földigiliszták. Ezek fontos fehérje- és energiaforrást jelentenek számára.
Táplálkozása alkalmanként kisebb gerincesekkel is kiegészülhet, például apró gyíkokkal vagy békákkal, bár ez ritkábban fordul elő. Emellett kisebb mennyiségben növényi eredetű táplálékot is fogyaszt, például gyümölcsöket, bogyókat és egyes növényi részeket.
Éjszakai életmódja miatt főként sötétedés után indul táplálékot keresni, és kiváló szaglására támaszkodik a zsákmány felkutatásában. Táplálkozása ökológiai szempontból jelentős, mivel hozzájárul a rovarpopulációk szabályozásához természetes élőhelyén.
Fogsora és emésztőrendszere alkalmazkodott a kemény külső vázzal rendelkező rovarok elfogyasztásához. Emésztése gyors, ezért rendszeres táplálékbevitelre van szüksége az energiaszint fenntartásához.
Források
További információk
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
Kategória:Tüskés sünök Kategória:Emlősfajok Kategória:A Nyugattrópusi-Afrika emlősei Kategória:Az északkelettrópusi-afrikai Szahel-övezet emlősei Kategória:A kelettrópusi-afrikai szavanna és sztyeppe emlősei Kategória:A déltrópusi-afrikai szavanna és sztyeppe emlősei