A Plaid Cymru („Wales pártja”, gyakran csak Plaid-ként hivatkoznak rá) egy párt Walesben. Egyik fő ideológiája Wales függetlenségének kivívása az Európai Unión belül.
A pártot 1925-ben alapították, első parlamenti mandátumukat 1966-ban nyerték el. A Képviselőházban a 32 walesi mandátum közül a párt 4-at delegál. A Walesi Nemzetgyűlés 96 képviselőjéből 43 a Plaid Cymru tagja.
A párt céljai
A Plaid Cymrunak öt célja van:Constitution : Plaid Cymru website. Hozzáférés ideje: 15 Dec 2009.
Támogatni Wales alkotmányos előrelépését a teljes nemzeti státus elnyerésével az európai Unióban. Biztosítani a gazdasági jólétet, a szociális igazságosságot és természeti környezet egészségét, mindezt decentralizált szocializmusra építve. Egyenlő állampolgári jogokon nyugvó nemzeti közösséget építeni, figyelembe véve a különböző tradíciókat és kultúrákat, fajra, nemre, nemzetiségre, korra és szociális háttérre való tekintet nélkül. Kétnyelvű társadalmat építeni, hogy biztosítsák a walesi nyelv jövőjét. Biztosítani Wales közreműködését a globális közösségben és az ENSZ-hez való csatlakozás.
Története A Plaid Cymru 1925 -ben jött létre, Caernarfonshire -ben (a ma Gwynedd megyében). Az előző évben alapított két walesi nacionalista csoport képviselői, Byddin Ymreolwyr Cymru ("Walesi Honi Uralkodók Hadserege") és Y Mudiad Cymreig ("A walesi mozgalom") megállapodtak abban, hogy találkoznak és megvitatják egy közös, "walesi párt" esetleges szükségességét. A párt Plaid Genedlaethol Cymru, azaz Walesi Nemzeti Párt néven alakult, és a politikai spektrum bal, jobb és középpontjából vonzott tagokat, köztük monarchistákat és köztársaságpártiakat is. Fő céljukként a walesi nyelv terjesztését és a walesi szuverenitás elérését tűzték ki.
Bár Saunders Lewist tekintik a Plaid Cymru alapítójának, John Davies történész azzal érvel, hogy a baloldali aktivista, John Davies elképzelései, amelyeket a párt elnöke, Gwynfor Evans a második világháború után fogadott el, nagyobb hatással voltak a párta hosszú távon, így Davies lehetne tekinthető a párt "ideológiai atyjának".
A század eleje óta viták folytak a "walesi párt" szükségességéről. Az 1922 előtti generációval "jelentősen megnőtt a walesi nemzet alkotmányos elismerése" - írta Dr. John Davies történész. A 19. század folyamán újra felerősödötta walesi nemzeti öntudat; 1861 -ben a Nemzeti Eisteddfod, a Walesi Egyetem (Prifysgol Cymru) 1893 -ban, a Walesi Nemzeti Könyvtár (Llyfrgell Genedlaethol Cymru) 1911 -ben, majd 1915 -ben megalakult a walesi gárda (Gwarchodlu Cymreig).
Wales és Skócia decentralizálásának támogatása a legtöbb politikai párt között 1918 -ban volt a legerősebb, más európai országok első világháború utáni függetlenségét és Írország húsvéti felkelését követően - írta Dr. Davies. Az Egyesült Királyság 1922 -es, 1923 -as és 1924 -es általános választásain azonban; "Wales mint politikai kérdés egyre inkább lekerülni látszott a [napirendről]". 1925 augusztusára Walesben a munkanélküliség 28,5%-ra emelkedett, szemben az 1920 -as évek gazdasági fellendülésével.
Az 1911 -es népszámlálás szerint Walesben a 2,5 millió alatti népesség 43,5% -a beszél walesi nyelvet. Ez az 1891 -es népszámláláshoz képest csökkent, ekkor az 1,5 millió lakosból 54,4% volt az arány.
Ezekben a években a Plaid Genedlaethol Cymru havi lapot adott ki Y Ddraig Goch (a Vörös Sárkány, Wales nemzeti szimbóluma) címmel, és évente nyári iskolát tartott, walesiül.
Az oktatási nyomásgyakorló csoport kezdeti sikere után a Tân yn Llŷn () körüli események az 1930 -as években oda vezettek, hogy a párt pacifista politikai tant fogadott el. Az 50 -es években Capelin Celyn-i áradás miatti tiltakozások tovább segítették meghatározni politikáját. Ezeket a korai eseményeket követte Evans 1966-ban a párt első parlamenti képviselőjévé való megválasztása, a sikeres kampány az 1967-es walesi nyelvtörvényért eredményezte.
A Plaid Cymru a harmadik legnagyobb politikai párt Walesben, a 60 -ból 11 képviselővel a Seneddben. 2007 és 2011 között a Munkáspárt -al koalíciót alakítottak. A párt 40 walesi mandátum közül négyet birtokol az Egyesült Királyság parlamentjében, és 203 fővel rendelkezik az 1253 fős önkormányzati tanácsokból. A 2018 -as év választási bizottságához benyújtott beszámolók szerint a párt bevétele körülbelül 690 000 font, és kiadása körülbelül 730 000 font.
Választási eredmények
Európai Parlamenti választások
Év Szavazatok aránya Elnyert mandátumok+/-197911.7%198412.2%198912.9%199417.1%199929.6% 2200417.1% 1200918.5%201415,3%201919.6%
Egyesült királyságbeli választások
Év Szavazatok aránya Elnyert mandátumok+/-1929<0,1%19310,2%19350,3%19451,2%19501,2%19510,7%19553,1%19595,2%19644,8%19664,3%197011,5%1974 február10,8% 21974 október10,8% 119798,1% 119837,8%19877,3% 119929% 119979,9%200114,3%200512,6% 1201011,3%201512,1%201710,4% 120199,9%202414,8%
Egy hely a közös Plaid Cymru-Zöld Párt listájáról való
Walesi nemzetgyűlési választások +ÉvVálasztókerületRegionálisMandátumok összesen+/-StátuszSzavazatok%MandátumokSzavazatok%Mandátumok1999290,57228.4312,04830.6Ellenzék2003180,18521.2167,65319.7 5Ellenzék2007219,12122.4204,75721.0 3Koalíció<small>M-Plaid2011182,90719.3169,79917.9 4Ellenzék2016209,37620.5211,54820.8 1Ellenzék2021225,37620.3230,16120.7 1Ellenzék A 2026-os választásoktól kezdve a Senedd képviselői létszámát 96-ra emelték, egyféle mandátumtípust vezettek be. Tizenhat hat mandátumos választókerületet hoztak létre. Év Szavazatok aránya %Elnyert mandátumok +/-Státusz2026444,66535.4 30Kisebbségi kormánypárt
Jegyzetek
További információk A párt hivatalos honlapja
Kategória:Az Egyesült Királyság pártjai Kategória:Wales politikai élete