Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv, Újpest, 1935. július 28. – Budapest, 2021. szeptember 19.https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/megemlekezesek/zoltai-gusztav-1935-2021) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója (1991–2013), a , a . A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt.Zoltai Gusztáv lett Lázár János tanácsadója, hvg.huhttp://hvg.hu/itthon/20180608_gulyas_gergely_nem_tart_igenyt_zoltai_gusztav_tanacsaira
Életpályája balra|bélyegkép|220 px|Botlatókövek Zoltai Gusztáv szülei emlékére Az akkor még Budapesttől független városban, Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904–1945) és Zucker Béla (1904–1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során.
Zoltai az 1956-os forradalom alatt a MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárban teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. 1959–1967 között a Magyar Hirdető osztályvezetője volt. 1968–1976 között a Mikroszkóp Színpadnál Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett. 1976–1987 között a Várszínház művészeti főtitkára, a Játékszín ügyvezető igazgatója Rigó László keze alatt, ill. a Pesti Vigadó művészeti vezetője volt. 1987-től az Emanuel Alapítvány titkára. 1987–1991 között a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális központjának igazgatója. 1989-től a Magyarországi Cionista Szövetség vezetőségi tagja. 1991-től a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, illetve a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották. Utóbbi tisztségéről 2014 áprilisában lemondott. 1992-től a Zsidó Világkongresszus v. b. tagja volt. 1997-től a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) társelnöke.
Egy időben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát). Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek.
Kritikák Az antiszemita hangokon kívül leginkább a hitközségen belülről érték kritikák, miszerint irányításával a Mazsihisz monopolizálta a zsidók reprezentációját a magyar közéletben, illetve az általa a szervezeten keresztül közvetített magyarországi zsidókép roppant egysíkú, egyoldalú és inkább negatív.Alternatív zsidó mozgalmak - Önépítkezés , Magyar Narancs, XX. évf. 15. szám, 2008. április 10. Szintén sokan vetették szemére munkásőr és MSZMP-s múltját.
Díjai, elismerései Szenes Hanna-díj (1999) Erzsébetváros díszpolgára (1999) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005) Pro Fidelia érdemrend (2006) Budapest díszpolgára (2009)
Jegyzetek
Források Zoltai Gusztáv Sztálin mellett, pufajkában, Magyar Hírlap, 2009. október 14. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz munkásőr elnöke díszpolgár, Magyar Hírlap, 2009. november 18.
Kategória:1935-ben született személyek Kategória:2021-ben elhunyt személyek Kategória:Izraelita egyházi személyek Kategória:MSZMP-tagok Kategória:Budapest díszpolgárai Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetettjei Kategória:Munkásőrök