A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el. Az ebben rejlő lehetőségeket a nagyhatalmak maximálisan kiaknázták és elmélyítették a hidegháború során. Elsősorban Ázsiában helyezkedik el, de nyugati határa, Egyiptom révén Afrikába is átnyúlik. A Közel-Kelet egy nagy kiterjedésű középső övezetét „termékeny félhold” néven emlegetik.
A Közel-Kelet országai bélyegkép|400px|A Közel-Kelet térképe A Közel-Kelethez szűkebb értelemben az alábbi államok tartoznak:
Tágabban értelmezve ide sorolható még:
Természeti földrajza Természeti adottságok A Közel-Kelet döntően Délnyugat-Ázsiában fekszik, azonban határai több helyen csupán az egyes országok államhatárait követik. Ez elsősorban az egyiptomi-líbiai és az egyiptomi-szudáni határ esetében van így, Afrikában. A terület egyéb határai: a Földközi-, az Égei-, a Márvány- és a Fekete-tenger, többé-kevésbé a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Iránt Türkmenisztántól, Afganisztántól és Pakisztántól elválasztó hegyvidék, az Arab-tenger, az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger.
A Közel-Kelet felszíne rendkívül változatos: az egyiptomi és arábiai sivatagoktól egészen az iráni és török magashegységeken keresztül a nagy folyamok (Nílus, Tigris, Eufrátesz) termékeny lapályaiig és a különféle tengerpartokig mindenféle felszíni forma megtalálható itt.
Éghajlat A kainozoikumi eljegesedés nagy glaciálisait követően - mintegy tízezer éve - összezsugorodott a jégtakaró, ennek következtében Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában csökkent a csapadék mennyisége. Az eső áztatta vidékek megritkultak és távolabbra kerültek.
A Közel-Kelet éghajlata a felszíni formáknak megfelelően jobbára forró és száraz sivatagi, noha a Földközi-tenger mellékén mediterrán hatás is érvényesül, Törökország és Irán magasabb régióiban pedig hegyvidéki éghajlat uralkodik. A legtöbb helyen hull némi csapadék, de többnyire túl kevés vagy rendszertelen a megállapodott mezőgazdasághoz. A világ legrégebbi földművelő településeinek maradványai mégis Anatólia, Irak és Palesztina területén kerültek elő (ld. termékeny félhold).
Természeti erőforrások Természeti erőforrásokban szegény régió. A füves puszták mára eltűntek. Az ivóvíz szinte mindenütt ritka érték, megszerzése az államok között zajló politikai játszma része (például a Golán-fennsík Izrael és Szíria között). Egyes hegyvidékek réz-, vas- és más fémlelőhelyeket rejtenek, ezeket sok esetben az ókortól fogva művelik.
A Perzsa-öböl környékén valamint Mezopotámia északi részén hatalmas kőolajkészletek találhatók, a világ ismert tartalékainak több mint a fele. Az olaj a 20. század közepétől fogva rendkívüli mértékben megnövelte a Közel-Kelet jelentőségét. Áldásaiban csak néhány ország, elsősorban Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Kuvait, Omán és az Egyesült Arab Emírségek részesülnek.
Történelem
Ókor Az első nagy közel-keleti civilizációk az i. e. 4. évezredben jöttek létre Mezopotámiában (a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén) és Egyiptomban, a Nílus mentén.
A Közel-Kelet vallási, etnikai, nyelvi képe Vallások bölcsője és küzdőtere A Közel-Kelet földrajza is hozzájárult lakóinak sokféleségéhez. E sokszínűség nem mindig mutatkozik meg a statisztikákban. A közel-keleti népesség kilenctizedének vallása az iszlám. Nagy többségük szunnita, de Irakban, Szíriában és Libanonban jelentős a síita elem. Libanonban tömbben, a Közel-Kelet többi részén elszórtan keresztény közösségekkel is találkozhatunk, míg Izrael többségében zsidó állam.
Nyelvek Az itt élők fele arabul beszél. Jelentős a kurdul, törökül vagy perzsául beszélők száma. A fennálló különbségek a második világháború óta több helyen vezettek etnikai és/vagy vallási összeütközésekhez, polgárháborúkhoz.
Az országok összehasonlítva Állam (zászlóval) Terület(km²) Népesség(fő), 2017 Népsűrűség(fő/km²), 2017 Főváros GDP, 2016(milliárd dollár) GDP/fő(dollár), 2016 Valuta Kormányzatirendszer Államnyelv CímerArab-félsziget: 232 Kuvaitváros 136 kuvaiti dinár alkotmányos monarchia arab 665 Manáma 32 bahreini dinár alkotmányos monarchia arab 15 Maszkat 63 ománi riál abszolút monarchia arab 227 Doha 167 katari riál abszolút monarchia arab 15 Rijád 640 szaúdi riál abszolút monarchia arab 112 Abu Dhabi 371 emirátusi dirham abszolút monarchia arab 54 Szanaa 27 jemeni riál köztársaság arab Közel-Kelet: a Golán-fennsíkkal 384 Jeruzsálem 318 izraeli új sékel parlamentáris köztársaság héber, arab Gázai övezet360Bennett Zimmerman, Roberta Seid, Michael L. Wise : The Million Person Gap: The Arab Population in the West Bank and Gaza. 2006. (pdf-File; 2,13 MB) Bennett Zimmerman, Michael Wise: Defusing the demographic time bomb. Frühjahr 2008, inFocus, Bd. 2(1) (engl.; abgerufen 28. November 2008) Yoram Ettinger: The Palestinian census: Smoke & mirrors. Ynet. 11. Februar 2008, abgedruckt auf israelinsider (engl.; abgerufen 28. November 2008) - Palästinensischer Zensus 2007: Palestinian Central Bureau of Statistics (Februar 2008). Population, housing and establishment Census-2007. Press conference on the preliminary findings (Population, buildings, housing units and establishments). (S. 14) auf den Seiten des Palestinian Central Bureau of Statistics (pdf-File; arab./engl., abgerufen 28. November 2008; 147 kB)- Gáza arab Ciszjordánia - 256-388 Rámalláh arab, héber 109 Ammán 39 jordán dinár alkotmányos monarchia arab 595 Bejrút 52 libanoni font köztársaság arab 100 Damaszkusz szír font elnöki köztársaság arab Észak-Afrika: 98 Kairó 332 egyiptomi font elnöki köztársaság arab továbbiak: 50 Teherán 377 iráni riál iszlám köztársaság perzsa 105 Ankara 857 török líra elnöki köztársaság török 88 Bagdad 167 iraki dinár parlamentáris köztársaság arab, kurd
Jegyzetek
További információk
Közép-Kelet. A tisztázatlan terminológiától a konkrét konfliktusig
Kategória:Bibliai helyszínek Kategória:Közel-Kelet