Események Határozott dátumú események január 21. – A téli hadjárat; részben Zrínyi vezetésével magyar-horvát-osztrák-rajnai sereg indul el a Dráva vonalán Eszék felé. január 22. – Berzence bevétele. január 24. – Babócsa bevétele. január 27. – Pécs ostroma. február 1. – Az eszéki híd elpusztítása. február 12. – A Pápai Állam és Franciaország által kötött pisai békében a Pápai Állam elveszíti az avignoni és venaissini exklávét. április 21. – Kanizsa ostroma. (Zrínyi Miklós horvát bán és császári tábornok vezette nemesi csapatok és császári seregek április és május között körülzárják Kanizsát, de a felmentő török hadak elől június elején visszavonulnak Zrínyiújvárra.) május 3. – Jean-Louis de Souches elfoglalja Nyitrát. május 16. – A zsarnócai győzelem. május 30. – Köprülü Ahmed nagyvezír hada visszavonulásra kényszeríti a keresztény erőket Kanizsa alól. (Zrínyi Miklóst leváltják főparancsnoki tisztéből.) június 2. – A törökök körülveszik Zrínyiújvárat és megkezdik annak ostromát. június 4. – Raimondo Montecuccoli császári generális kézhez kapja I. Lipót saját kezű parancsát, hogy induljon Zrínyiújvárra és vegye át a szövetséges csapatok irányítását. június 14. – De Souches elfoglalja Lévát. július 19. – De Souches győzelme Szentbenedeknél a Felvidéken. június 30. – Zrínyiújvárt elfoglalja a nagyvezír. (A vár egyik oldalát felrobbantották a törökök, és a meginduló előrenyomulás elsöpörte az Albert Tasso várkapitány vezette védelmet. 800 katona veszett oda, köztük maga Tasso is.) július 7. – Köprülü nagyvezír felrobbantatja Zrínyiújvárat. július 12. – A török sereg elvonul Zrínyiújvár romjai alól Kanizsa irányába. július 26–27. – A törökök a körmendi ütközetben alulmaradnak a Rába-átjárót védő magyar-horvát-francia sereggel szemben. augusztus 1. – A szentgotthárdi csata. (Raimondo Montecuccoli osztrák főparancsnok vezette szövetséges sereg nagy győzelmet arat a törökök felett.) augusztus 10. – A vasvári béke megkötése. (I. Lipót a status quo visszaállítása mellett átadja a törökök eddigi hódítását.) szeptember 27. – A vasvári béke nyilvánosságra kerülése. november 18. – A kursaneci erdőben Zrínyi Miklós bán vadászat közben egy megsebesített vadkan áldozata lesz.

Határozatlan dátumú események az év eleje – Bosnyák Izmail budai pasát nevezik ki az elhunyt Kösze Ali helyett boszniai pasává és magyarországi szerdárrá. az év folyamán – A Szilády Áron Református Gimnázium (Kiskunhalas) ősének a Schola Reformata Halasiensis-nek a megalakulása.

Az év témái 1664 az irodalomban 1664 a tudományban

Születések február 6. – II. Musztafa, az Oszmán Birodalom 23. szultánja († 1703) február 24. – Thomas Newcomen kovács, vízvezetékszerelő, bádogos, valamint baptista laikus prédikátor († 1729) március 25. – Harruckern János György német származású magyar nagybirtokos († 1742) június 3. – Rachel Ruysch holland festőművész († 1750) augusztus 20. – Pálffy János, tábornok, később Magyarország főparancsnoka († 1751)

Halálozások február 8. – Beniczky Péter aranysarkantyús vitéz, a magyar barokk nemesi költészet alakja (* 1603) február 27. – Ivan Bohun legendás zaporozsjei kozák vezér július 16. – Andreas Gryphius német költő és színműíró, a német barokk irodalom kiemelkedő alakja (* 1616) augusztus 1. – Bosnyák Izmail boszniai pasa és magyarországi szerdár (* ?) november 18. – gróf Zrínyi Miklós költő, hadvezér (* 1620)

Jegyzetek

Kategória:17. század