Események Január január 1. Brunei önálló állammá válik. Az AT&T távközlési vállalatbirodalmat a monopolellenes törvény alapján 24 önálló részre darabolják. január 3. – Tunéziában bevezetik a rendkívüli állapotot a kenyér árának emelése miatt kitört zavargások miatt. január 7. Brunei a hatodik tagjává válik a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN). Csao Ce-jang első kínai miniszterelnökként az USA-ba látogat. január 10. – Az Egyesült Államok és a Vatikán felveszik a diplomáciai kapcsolatot. január 17. – Stockholmban megkezdődik az Európai biztonság- és bizalomépítési, valamint leszerelési konferencia (CDE). január 20. – Zavargások Marokkóban az áremelések miatt.
Február február 13. – A pár nappal korábban elhunyt Jurij Vlagyimirovics Andropov helyére Konsztantyin Csernyenkót választják meg az SZKP új főtitkárává. február 18. – Olaszország hivatalos államvallása újra a római katolikus lesz. február 21. – Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár látogatást tesz Prágában, ahol fogadja őt Gustáv Husák köztársasági elnök. február 22. – Irán offenzívát indít Irak ellen. Az USA és Nagy-Britannia hadihajókat vezényel a térségbe. Nemzetközi felháborodást kelt, hogy az irániak fiatalkorúakat is besoroznak. február 26. – Kivonulnak az amerikai haditengerészek Bejrútból (Libanon). február 29. – Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök bejelenti a visszavonulását.
Március március 5. – Irán vegyi fegyverek alkalmazásával vádolja Irakot. március 6. – A brit szénbányászok 12 hónapos sztrájkjának kezdete. március 22. – Miután a belgrádi parlament elfogadja az IMF feltételeit, lehetővé válik a 20,5 milliárd dolláros jugoszláv adósság átütemezése. március 24. – Rómában 700 ezren tüntetnek a kormány gazdaságpolitikája ellen. március 30. – Meghal Gaëtan Dugas, akit az elsők között diagnosztizáltak AIDS-szel. (Ő volt a „nulladik beteg”.)
Április április 3. – Egy héttel Sékou Touré elnök halála után katonai hatalomátvétel Guineában. Az új elnök Lansana Conté lesz. április 12. – Palesztin fegyveresek elrabolnak egy izraeli 300-as buszt. Az izraeli erők megrohamozzák a buszt, 2 emberrabló és 1 túsz veszti életét, további két fegyverest elfognak a hatóságok, akiket később az izraeli titkos rendőrség halálra kínoz. Az ügy nagy botrányt kavar a titkosszolgálatokkal kapcsolatban. április 16. – Másfélmilliós tüntetés São Paulóban a közvetlen elnökválasztásért. április 17. – Londonban a líbiai nagykövetségről rálőnek a Kadhafi-ellenes tüntetés résztvevőire. Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Líbiával. április 19. – Ausztrália beiktatja új himnuszát, valamint a zöld és arany színeket választja a nemzet színeivé. április 28. – Budapesten átadják a Skála Metro áruházat a Marx téren (ma: Nyugati tér).
Május május 8. – A Szovjetunió bejelenti, hogy bojkottálja a Los Angelesben tartandó XXIII. nyári olimpiát. május 10. – A csehszlovák hatóságok ismét letartóztatják Duray Miklóst, majd ezt követően több szlovákiai magyar értelmiségit előzetes letartóztatásba helyeznek. (Bebörtönzése ellen külföldön ismét számos helyen tiltakoznak, de szlovák ellenzéki értelmiségiek is szolidaritást vállalnak vele. Budapesten Duray-bizottság alakul, de a tiltakozó akciók hatástalanok maradnak. Az ítélet nélkül fogva tartott Durayt csak 1985. május 10-én engedik szabadon.) május 11. – Ausztráliában bevezetik az 1 dolláros érmét. május 15. – Veselin Đuranović váltja Mika Špiljakot a jugoszláv államelnöki székben. május 17. – A külföldi bankok 7 éves haladékot adnak Jugoszláviának az 1984-ben esedékes tartozások kifizetésére. május 23. – Richard von Weizsäckert választják az NSZK államfőjének. május 27. – Az első többpárti parlamenti választások Egyiptomban.
Június június 5. A szaúdi légierő lelő egy iráni felségjelű Phantom F-4-es harci repülőt. Indira Gandhi indiai miniszterelnök támadást rendel el az amritszári Aranytemplom (a legszentebb szikh hely) ellen (Kék Csillag hadművelet), mert nem hajlandóak kiadni a szikh ellenállás vezetőjét. Ezért a rendeletéért Gandhi még ebben az évben merénylet áldozata lesz. június 6. – Véget ér az NSZK-ban a 13 hétig tartó nyomdaipari sztrájk. június 7–9. – A londoni csúcsértekezleten, a hét legnagyobb fejlett ipari ország állam- és kormányfői nyilatkozatot adnak ki a kelet–nyugati kapcsolatokról és a fegyverkorlátozásról. június 8. – A wisconsini Barneveldt városa csaknem teljesen elpusztul egy tornádóban. június 12. – A Nyugat-európai Unió hét országának külügyminisztere Párizsban elhatározza a WEU újjáélesztését. június 24. – A 11 legeladósodottabb latin-amerikai ország konferenciája Cartagenában, melyen a nyugati országokat a kamatlábak csökkentésére szólítják fel. június 25. – Lord Carrington követi Joseph Luns-ot a NATO főtitkári beosztásban. június 30. – Kanada miniszterelnöke John Napier Turner lesz.
Július bélyegkép|140px|Felső-Volta új zászlaja bélyegkép|140px|Kanada új miniszterelnöke, a konzervatív Brian Mulroney július 12. – Súlyos jégeső pusztít Münchenben és környékén. július 14. – Az új-zélandi parlamenti választásokat a Munkáspárt nyeri, David Lange lesz a miniszterelnök. július 17. – Roland Fabius ipari miniszter lesz a francia miniszterelnök. A kommunisták kiválása a koalícióból háromévi kormányzás után. július 18. – A kaliforniai San Ysidro városában James Oliver Huberty a társadalomból kiábrándulva délután 4 óra körül belép egy McDonald's gyorsétterembe és tüzet nyit az ott tartózkodókra, 21 halott (köztük Huberty) és 19 sebesült marad a 77 perces ámokfutás után a helyszínen. július 22–augusztus 5. – A Lutheránus Világszövetség 7. nagygyűlése Budapesten. Ennek során a világszervezet elnökévé választják Káldy Zoltán magyar evangélikus püspököt. július 25. – A Szaljut–7 kozmonautája, Szvetlana Szavickaja rövid űrsétájával beírja magát a történelembe, az első nő, aki az űrhajón kívüli világűrbe kijutott.
Augusztus augusztus 4. – Az afrikai Felső-Volta állam megváltoztatja nevét Burkina Fasóra. augusztus 11. – Ronald Reagan egy mikrofonpróbán bejelenti a Szovjetunió bombázását. augusztus 13. – Megállapodás Marokkó és Líbia uniójáról. augusztus 21. – Félmilliós tüntetés Manilában Ferdinand Marcos elnök ellen. augusztus 22. – Dél-Afrikában először választanak színes bőrű képviselőket.
Szeptember szeptember 4. – A kanadai képviselőházi választásokat a Haladó Konzervatív Párt nyeri Brian Mulroney vezetésével. Mulroney 17-én alakít kormányt. szeptember 13. – Izraelben nagykoalíció alakul a Munkapárt és a Likud részvételével. szeptember 22. – Verdunben közös megemlékezésen vesz részt az NSZK kancellárja és a francia államelnök. szeptember 26. – Nagy-Britannia és Kína aláírja azt a szerződést, melynek értelmében Hongkong 1997-ben újra Kína részévé válik.}
Október bélyegkép|140px|Indira Gandhi meggyilkolásakor kiadott szovjet bélyeg október 2. – Először kerül női képviselő a svájci szövetségi tanácsba. október 12. – Az IRA merényletet kísérel meg a brit kabinet ellen a Brighton Hotel felrobbantásával, de kudarcot vallanak, Margaret Thatcher karcolásokkal ússza meg az esetet. október 15. – El Salvadorban tárgyalások kezdődnek a kormány és az FLMN ellenállási szervezet között. október 19. – Ismeretlenek elrabolják Jerzy Popiełuszko ellenzéki papot Varsóban. (Holttestét november 3-án találják meg, temetése rendszerellenes tüntetéssé válik.) október 19. – Richter Richárd ámokfutása a Csillag börtönben. október 26. – A jugoszláv nemzetgyűlés kéri az 1985–88-ban esedékes hiteltörlesztés átütemezését a Nemzetközi Valutaalaptól. október 26–27. – A Nyugat-európai Unió tagországainak külügy- és védelmi miniszterei kiadják a „Római Nyilatkozatot”, amelyben bejelentik a WEU-n belüli együttműködés fokozására vonatkozó döntésüket. október 31. – A legszentebb szikh templom lerombolása miatt érzett dühükben szikh testőrei meggyilkolják Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. (Az ezt követő hindu megtorlásokban és a hadsereg tisztogató akcióiban több tízezer szikh vesztette életét.)
November november 4. – A nicaraguai választásokat a Sandinista Front nyeri a szavazatok 67%-ával. november 2. Felavatják a Szolnoki Papírgyárat. Szvetlana Allilujeva Petersz, Sztálin leánya, 17 évi nyugati tartózkodás után hazatér a Szovjetunióba. november 5. – Átadják a forgalomnak a kiszélesített Árpád hidat és a metró Élmunkás tér- és Árpád híd közötti szakaszát. bélyegkép|200px|Ronald Reagan az USA 49 államában szerez többséget az elnökválasztáson november 6. Az amerikai elnökválasztást a Republikánus Párt jelöltje, Ronald Reagan nyeri (49 államban szerez többséget) Walter Mondale ellenében. Az egyidejűleg tartott szenátusi és képviselőházi választásokon a demokraták szerepelnek jobban (mindkét házban demokrata többség). Elkészül a 200 000-ik Ikarus autóbusz. november 19. – A PEMEX olajvállalat finomítója felrobban Mexikóvárosban, az ezt követő tüzekben közel 500-an vesztik életüket. november 19–23. – A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa. november 25. Nagy-Britannia és Írország 36 legismertebb zenésze megalakítja a Band Aid formációt az etiópiai éhezők megsegítésére. Elnökválasztás Uruguayban 11 évi katonai kormányzás után. A Colorado-párti Julio Sanguinetti lesz az államfő. A határviták rendezése Argentína és Chile között. november 27. – Jugoszláviában életbe lép a külföldi befektetésekről szóló törvény, mely kimondja, hogy a külföldi részesedés maximum 49% lehet. november 30. Srí Lankán a Tamil Tigrisek megkezdik a szingaléz lakosság elüldözését az általuk uralt területekről. 250 évvel a halála után William Penn, Pennsylvania állam alapítója az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgára lesz.
December december 1. – Az ausztrál parlamenti választásokat a kormányzó Munkáspárt nyeri. december 2. – Éjjel – Bhopáli katasztrófa – a Union Carbide vegyiüzeme felrobban Bhopálban, a felszabaduló több mint 40 tonna metil-izocianát közel 8000 ember halálát és 120 000 ember maradandó károsodását okozza. Beivódott a talajba, az ivóvízbe, a növényekbe, állatokba és mind a mai napig mérgezi a helyieket. december 6. – Oláh István vezérezredest, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökét választja honvédelmi miniszterré a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. december 19. – Kína és Nagy-Britannia aláírja a megállapodást Hongkong jövőjéről; az átadást (1997) követően „két rendszer, egy nemzet”. december 22. – Lemond Dom Mintoff máltai miniszterelnök. Utódja Carmelo Mifsud Bonnici. december 24. – Az indiai választásokat a Kongresszus Párt nyeri, Radzsiv Gandhi lesz a miniszterelnök.
Határozatlan dátumú események az év folyamán Etiópiában súlyos éhínség pusztít, melyben mintegy egymillióan vesztik életüket. Az USA nagyvárosaiban gyorsan elterjed egy új kábítószertípus, a crack. Határegyezmény Kenya és Szomália között. Befejeződik az Északi-tengeren a Statfjord-olajmező feltárása. A 271 m magas Statfjord C fúrósziget átadásával Norvégia fontos olajexportáló országgá válik. Marokkó kilép az Afrikai Unióból, mivel a szervezet fölvette a királyság ellenőrzése alatt álló, de függetlenséget követelő Nyugat-Szaharát. Az USA a terrorizmust támogató államnak minősíti Iránt és szankciókat léptett életbe ellene.A békétlenség atomjai. In.: HVG. XLVII. évfolyam, 2025/16. (2388.) szám, 28. oldal, ISSN 1217-9647
Az év témái Államok vezetőinek listája 1984-ben 1984 a filmművészetben Tengiz Abuladze: Vezeklés Bacsó Péter: Te rongyos élet Fábri Zoltán: Gyertek el a névnapomra Gémes József: Daliás idők Alekszej Jurjevics German: Barátom Ivan Lapsin Jeles András: Angyali üdvözlet Jim Jarmusch: Florida, a Paradicsom Otar Joszeliani: A Hold kegyeltjei Koltay Gábor: István, a király Andrej Szergejevics Koncsalovszkij: Mária szerelmei Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek Sára Sándor: Pergőtűz Wim Wenders: Párizs, Texas Xantus János: Eszkimó asszony fázik James Cameron: Terminátor – A halálosztó Henri Verneuil: Az arany bűvöletében