A LoveGame Lady Gaga amerikai énekesnő dala a The Fame (2008) című debütáló stúdióalbumáról. A RedOne által készített dal az album harmadik kislemezeként jelent meg Észak-Amerikában és Európában, valamint negyedikként Ausztráliában, Új-Zélandon, és Svédországban az Eh, Eh (Nothing Else I Can Say) után. Az Egyesült Királyságban is negyedikként jelent meg, itt a Paparazzi után.
A dal kritikai elismerésben részesült fülbemászó dallama és ötletes szövege miatt, amelyben Gaga a „disco stick” kifejezést használja a pénisz szó metaforájaként; ezt egy éjszakai klubban egy idegenhez való szexuális vonzódása ihlette. A New York-i underground diszkók dallamvilágát idéző szám szerelemről, hírnévről és szexről szól, amelyek a The Fame album jellemző témái. A dal számos remixet kapott, az egyikben Marilyn Manson rockzenész is közreműködött. A LoveGame kereskedelmi siker volt, a Top 10-ben szerepelt az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában, Franciaországban, Németországban és más európai országokban. Ez lett Gaga harmadik egymást követő első helyezett dala a Billboard Mainstream Top 40-es listáján, és háromszoros platina minősítést kapott az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetségtől (RIAA).
A dal videóklipjében Gaga egy metrón, metróállomáson, és egy parkolóházban énekel és táncol több táncosával együtt. A videóval – amely számos hasonlóságot mutat a szintén egy földalatti állomáson játszódó Bad című Michael Jackson-videóval – Gaga a New York-i életstílus előtt akart tisztelegni. A klipet szexuális tartalma miatt csak korlátozott idősávban sugározták Ausztráliában. A LoveGame-met Gaga számos alkalommal előadta élőben, többek között televíziós fellépéseken, mint például a Dancing with the Stars és a The Ellen DeGeneres Show, a 2009-es MuchMusic Video Awards, valamint elhangzott az énekesnő számos koncertturnéján. A dalt általában úgy adja elő, hogy egyik kezében a védjegyévé vált színpadi kellékével, a „disco stick”-kel táncol.
Háttér és kiadás
2007 vége felé Lady Gagát menedzsment cége bemutatta a dalszerző és producer RedOne-nak, akit szintén ők menedzseltek. 2008-ra Gaga Los Angelesbe költözött, hogy a lemezkiadójával együtt dolgozzon debütáló albumának, a The Fame-nek a befejezésén, és létrehozta saját kreatív csapatát, a Haus of Gagát. A LoveGame azon dalok egyike, melyet Gaga és RedOne közösen írt, utóbbi a szám producere is volt. A Rolling Stone-nak Gaga elmondta, hogy egy éjszakai klubban volt, és „szexuálisan belehabarodott” valakibe. Odament az illetőhöz, és azt mondta: „I wanna ride on your disco stick” („Lovagolni akarok a diszkópálcádon”). Gaga úgy gondolta, hogy ez egy jól sikerült metafora a péniszre, ezért másnap elment a stúdióba, és nagyjából négy perc alatt megírta a dalt. Gagának voltak ötletei a dal élő előadásához is, fellépésein általában egy tényleges pálcát fog a kezében, amely világít is. A Haus of Gaga által készített színpadi kellék szintén a „disco stick” nevet kapta.
Egy ausztráliai talk show-ban a LoveGame szövegéről beszélve Gaga elmondta, egyáltalán nem bánja, hogy „disco stick” metaforáját felhasználta a szövegben, annak ellenére, hogy ennek is szerepe volt abban, hogy az ausztrál Network Ten csatornán nem akarták játszani a dal videóklipjét. Hozzátette, hogy a metaforát nem finomkodásnak szánta, és egyértelmű volt, hogy a dalszöveg mit jelentett. „Történetesen úgy gondolom, hogy az emberek meggondolatlanul kemények velem” – általánosított Gaga. „Egy csomó, fiatalokat megcélzó pop dal van, amely sokkal pikánsabb az enyémnél. Teperj le a padlóra, vetkőztess le, add nekem, bébi, induljon a piszkos tánc. Ezek a dalok elég provokatívak, mégis az nyugtalanítja az embereket, amit én csinálok a kontextus miatt. […] A zene kapcsolódik a vizualitáshoz, ahhoz ahogy mozgok és kimondom a dalszöveg szavait.” – tette hozzá.
A LoveGame az album harmadik kislemezeként jelent meg Észak-Amerikában és Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Svédországban pedig az Eh, Eh (Nothing Else I Can Say) után a negyedik kislemezként. Az Egyesült Államokban 2009. május 12-én küldték el a kortárs slágerrádiók számára. A számot eredetileg harmadik kislemezként tervezték megjelentetni az Egyesült Királyságban, de mivel a dal szövege és klipje vitatható volt, úgy döntöttek, hogy a Paparazzi című számot adják ki helyette. A LoveGame számos remix feldolgozást kapott, amelyek közül az egyikben Marilyn Manson énekel. Daniel Kreps a Rolling Stone-tól arról számolt be, hogy a remix Gaga 2009. májusi, a magazinnal való fotózásán született meg, amikor Manson megérkezett a forgatásra. A rockerre nagy hatással volt a fotózás, és együtt akart működni Gagával a LoveGame-en.
Felvétel és kompozíció A LoveGame felvételei a Record Plant Studios-ban és a Chalice Recording Studios-ban készültek, mindkettő Hollywoodban található. RedOne a szám produceri munkája mellett a háttérvokálokhoz, a hangszereléshez, a programozáshoz, a hangmérnöki munkához és a felvételi folyamathoz is hozzájárult. A dal végleges verziójának elkészítésében részt vett még Robert Orton, aki a hangkeverést végezte, és Gene Grimaldi, aki a kaliforniai Burbankban, az Oasis Masteringben a dal maszterelését végezte.
Zeneileg a LoveGame egy tempós szintipop és elektro-R&B dal. Kerri Mason, a Billboard munkatársa szerint a szerzemény a New York-i belvárosi zenei szcéna hangulatát idézi, de mainstream vonzerővel bír, így tökéletes a rádiók számára, „anélkül, hogy elveszítené mocskosságát és pimaszságát”. A dalnak nincs olyan masszív hangzása, mint az előző kislemeznek, a Poker Face-nek, és nincs olyan nagy dallamvilága, mint az azt követő kislemeznek, a Paparazzinak. Ehelyett a dal kompozíciója electro-R&B, amely kemény ütemekből és számos hookból áll, Gaga pedig időről időre megismétli a „huh!” szót.
Gaga kifejtette, hogy a LoveGame szövegében egyértelműen benne van, hogy miről szól a dal. Úgy gondolta, hogy a dalszöveg erőteljes üzenetet közvetít a szerelemről, a hírnévről és a szexről, amelyek a The Fame album központi témái. Kétnegyedes ütemmel rendelkezik, B-moll hangnemben íródott, és 104-es percenkénti leütésszáma van. Gaga hangterjedelme B3-tól G5-ig terjed. A dal a versszakokban és a refrénben a Bm–Em–D–Bm–Em–D akkordmenetet követi.
A kritikusok értékelései
A dal többnyire pozitív kritikákat kapott a kritikusoktól. Daniel Brockman, a Phoenix zenei szerkesztője szerint „Gaga a fülbemászó dalszerzés és a puszta, a klubban dübörgő, a ritmusra való felszabadultság tekintetében még magasabbra emeli a tétet”. A dalszövegről is nyilatkozott, mondván, hogy „'Let’s have some fun, this beat is sick / I wanna take a ride on your disco stick' talán a leggiccsesebb és mégis legcsodálatosabb refrén, amit idén hallottam egy mainstream lemezen.” Sal Cinquemani, a Slant Magazin írója „közönségesnek” találta a dal szövegét, amelyben szerinte semmilyen szexuális vonzerő sincs. A BBC a The Fame kritikája során azt írta, hogy a dal robotikusan hangzik a „I wanna take a ride on your disco stick” sorban, bár úgy ítélte meg, hogy ez egy briliáns szám, amely „meghagyja nekünk, hogy Gagának ítéljük oda a 'popsztár, aki valószínűleg tarolni fog' évkönyvi címet”.
Nick Levine a Digital Spy-tól úgy vélte, hogy az olyan sorok, mint az „I wanna take a ride on your disco stick” közvetlen oka volt Gaga kereskedelmi sikerének. Bár úgy érezte, hogy a dal „figyelemfelkeltő”, tudta, hogy a tömegek reakcióját fogja kiváltani, legyen az jó vagy rossz. Genevieve Koski a The A.V. Clubtól „lendületes klubhimnusznak” nevezte a dalt, és dicsérte a szintetizátorokat és a dobprogramozást. Úgy írta le, hogy „egy szédítő szonikus utazás, amely megközelíti egy kémiailag felfokozott éjszakai bulizás csúcspontját”. Evan Sawdey a PopMatters-től megdicsérte RedOne produkcióját a dalon, és a The Fame egyik legjobb számaként említette.
Ben Hogwood a MusicOMH-tól úgy nyilatkozott a dalról, mint „csúcsminőségű, gyémántbevonatú pop”, olyan más számokkal együtt, mint a Starstruck és a Paparazzi. A dalszöveget néha furcsának találta, különösen a következő sort: „I’m on a mission, and it involves some heavy touchin'” („Egy küldetésen vagyok, ami együtt jár némi tapizással”). Sarah Rodman a The Boston Globe-tól azt írta, hogy a dalban „van egy zsigeri szintű csípősség fordulatos húzásokkal”. Priya Elan a The Times-tól nem volt lenyűgözve a daltól, és számítónak nevezte. A Billboard zenei szerkesztője, Chris Williams pozitív kritikát adott a dalról, és így kommentálta: „Megvan benne elődeinek minden nyerő összetevője: rádióbarát, klub/electropop hangulat; egy provokatív, de elég idétlen szöveg és hook; és egy csipetnyi ’80-as évekbeli szintetizátor varázslat, hogy a felnőttek is tudják játszani. A LoveGame-ben Gaga azért van benne, hogy nyerjen.”
A The Fame ötödik évfordulóján Bradley Stern, az Idolator munkatársa megjegyezte, hogy a LoveGame-met „könnyedén ki lehetne törölni Gaga katalógusából kis következmények nélkül”, mivel szerinte ez nem több, mint egy „electro-dance” szám. Stern azonban úgy vélte, hogy a LoveGame fontos eleme volt Gaga karrierútjának, mivel ez volt az utolsó bizonyítéka annak az imázsának, hogy „űrből jövő, diszkóbotot lengető popsztár” – ezt a képet később a Paparazzi klipjében kudarcra ítélt fiatal sztárként dekonstruálta. Azzal zárta, hogy a dal „a pop könnyelműség egy csodálatos pillanata, amely arra szolgált, hogy a feltörekvő Lady Gaga gépezetet karrierje kezdetén tovább pörgesse”.
Kereskedelmi teljesítmény Megjelenését követően a LoveGame a Billboard Hot 100-as listáján a 96. helyen debütált a 2009. március 21-én végződő héten, majd a következő héten lekerült a listáról. Hét hét után a Hot 100-as lista tízedik helyére került, és digitális letöltést értékesítve a hét legnagyobb digitális előrelépője lett. Két héttel később a LoveGame az ötödik helyen végzett a listán. A dal első helyezést ért el a Hot Dance Club Songs listán, és ez lett Gaga harmadik első helyezettje a Mainstream Top 40-es listán. Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) háromszoros platinalemez minősítést adott a LoveGame-nek, miután az Egyesült Államokban hárommillió példányt szállítottak belőle. A Nielsen Soundscan adatai szerint 2019 februárjáig 2,67 millió digitális letöltést adtak el belőle az Egyesült Államokban.
Kanadában a dal a Canadian Hot 100-as listán a 68. helyen debütált, mielőtt hivatalosan megjelent volna kislemezként. Második megjelenése a 2009. január 10-i listán a 87. helyen volt. Néhány hét múlva a LoveGame bekerült a Canadian Hot 100 Top 10-es mezőnyébe, és az ötödik helyre emelkedett. Miután néhány hétig lefelé ingadozott a listán, a LoveGame új csúcsot ért el a listán, a második helyen. A dal 2009 júniusában a Canadian Recording Industry Association (CRIA) dupla platina minősítést kapott, fizetett digitális letöltésért.
Ausztráliában a dal az ARIA Charts 92. helyén debütált, majd a következő héten a 41. helyre került. A 2009. május 11-i kiadáson a dal a negyedik helyen tetőzött, és ezzel Gaga harmadik Top 5-ös kislemeze lett ott. A LoveGame négyszeres platina minősítést kapott az Australian Recording Industry Association (ARIA) által a kislemez példányban történő kiszállításáért. Új-Zélandon a dal a 36. helyen debütált, és a 12. helyig jutott. A Recorded Music NZ (RMNZ) arany minősítést adott neki a kislemez 7500 példányának kiszállításáért. A 2009. március 6-i kiadáson a dal a 49. helyen lépett be az ír kislemezlistára, és nyolc hét után a 30. helyen tetőzött rajta. Finnországban a 19. helyen debütált, és később a 12. helyig jutott.