Kiss Jenő (Mihályi, 1943. február 1. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A dialektológia és a szociolingvisztika neves kutatója. 1989 és 2008 között az ELTE Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvtudományi Tanszékcsoport (2002-től Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) igazgatója.

Életpályája

1961-ben érettségizett Sopronban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–latin szakára (később, 1963-ban felvette a finnugor szakot is), ahol 1966-ban szerzett tanári és finnugor szakos előadói diplomát. 1968-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. Egyetemi évei alatt az Eötvös Collegium tagja volt.

Diplomájának megszerzése után az egyetem Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékének oktatója lett. 1969-ben kikerült Göttingenbe, ahol az ottani egyetem magyar lektora volt. 1975-ben tért haza. 1979-ben rövid ideig vendégtanár volt Berlinben. 1980-ban docensi, 1990-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Előtte 1984 és 1990 között a BTK oktatási dékánhelyettese volt. 1991-ben a Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszék vezetője lett (ma: Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék). A tanszéket 2006-ig vezette. Ezzel párhuzamosan 1989-től 2008-ig a Magyar Nyelvtudományi Tanszékcsoport (2002 óta Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) igazgatója volt. 2007-ben az MTA és az ELTE közös Geolingvisztikai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 2013-ban kapott professor emeritus címet.

1977-ben védte meg a nyelvtudományok kandidátusa, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. 1997-ben az MTA közgyűlési képviselőjévé választották (2000-ig volt képviselő), emellett 1998 és 2001 között az MTA Doktori Tanácsának nyelvésztagja volt. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig rendes tagjává. Korábban a Nyelvtudományi Bizottság tagjaként is dolgozott, melynek 2002 és 2008 között elnöke volt. 2005-ben az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság elnökévé nevezték ki. 1974-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkárává választották, ezt a tisztségét 1990-ig viselte, amikor a társaság főtitkára lett. 2005-ben a tudományos társaság elnökévé választották. Az elnöki tisztséget 2023-ig viselte. Emellett 2000-ben a Nemzetközi Dialektológiai és Geolingvisztikai Társaság vezetőségi tagja, ill. 2003-ban a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja lett. 1991-től volt az Atlas Linguarum Europae magyar nemzeti bizottságának elnöke. Ezenkívül a Magyar Nyelv és a Dialectologia et Geolinguistica folyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült.

Munkássága

Kutatási területei a dialektológia, a szociolingvisztika, a nyelvtörténet és a nyelvtudomány-történet. Jelentős szerepe volt a magyar nyelvjáráskutatás módszertanának megújításában, valamint a szociolingvisztikai (társasnyelvészeti) és a strukturális szempontok nyelvjárástani alkalmazása terén.

A nyelvi tudat és attitűdök, felfogások regionális-területi környezetben történő vizsgálat kutatásának megújítását irányozta elő, illetve korszerűsítette. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem számítógépes dialektológiai központjának egyik kezdeményezője és alapítója volt.

Családja

Nős, házasságából két leány- és egy fiúgyermeke született.

Díjai, elismerései

Kritikai Nívódíj (1977) Akadémiai Díj (1978, megosztva) Csűry Bálint-emlékérem (1981) Mihályi díszpolgára (2006) Pázmány Péter-díj (2008, Pro Renovanda Cultura Hungariae) a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2008) Pais Dezső-díj (2012) Lőrincze Lajos-díj (2013) Pro Facultate Philosophiae-díj (2019, ELTE) Széchenyi-díj (2019) Magyar Nyelvőr-díj (2019)https://magyarnyelvor.hu/atadtak-2019-es-magyar-nyelvor-dijakat-a-parlamentben/ Révai Miklós-díj (2023)

Főbb publikációi

A rábaközi Mihályi igeképzői. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970 Studien zur Wortbildung und Etymologie der finnisch-ugrischen Sprachen. Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 1976 Mihályi tájszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979 A cipészmesterség szakszókincse a rábaközi Mihályiban. ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke – MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest, 1981 Nyelvjárási tanulmányok. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1981 A rábaközi Mihályi nyelvjárásának hang- és alaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982 Fejezetek a mihályi nyelvjárás mondattanából. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1982   Magyar madárnevek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984 A pingvintől a kolibriig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985 Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989 A mihályi nyelvjárás változásai 1889 és 1989 között. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1990 Magyar anyanyelvűek – magyar nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994 Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995 Zsirai Miklós Akadémiai Kiadó, Budapest,1995 Magyar nyelvjárási kalauz. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest, 2000 Magyar dialektológia; szerk. Kiss Jenő; Osiris, Budapest, 2001 (Osiris tankönyvek) Magyar nyelvtörténet; szerk. Kiss Jenő, Pusztai Ferenc; Osiris, Budapest, 2003 (Osiris tankönyvek) Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében; szerk. Kiss Jenő; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2004 Dialektológia és nyelvtudomány: hagyomány és korszerűség; MTA, Budapest, 2005 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián) Zsirai Miklós, 1892–1955. Elhangzott: 2005. április 18.; MTA, Budapest, 2006 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett) Benkő Loránd emlékezete; szerk. Juhász Dezső, Kiss Jenő; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2012 A magyar nyelv és nyelvközösség; Balaton Akadémia, Keszthely, 2012 (Szent György könyvek) A nyelvi változás. Kutatói dilemmák; MTA, Budapest, 2013 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián) Kérdések és válaszok a nyelvtudományban. Jelen, múlt, jövő. Válogatás Kiss Jenő tanulmányaiból; szerk. Juhász Dezső; ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014 Ungari keel ja selle kõnelejaskond (A magyar nyelv és nyelvközösség); észtre ford. Paul Kokla; Eesti Keele Sihtasutus, Tallinn, 2016 A magyar nyelvtörténet kézikönyve; szerk. Kiss Jenő, Pusztai Ferenc; Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2018. Mihályi tájszó- és névtár. Tájszavak, földrajzi, személy- és állatnevek. Múlt és jelen. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2022.

Jegyzetek

Források

MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 583. o. Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, publikációs listával Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára; szerk. Hajdú Mihály, Keszler Borbála; ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete–Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2003 Kiss Jenő köszöntése az ELTE Bölcsészkarán. In: Kérdések és válaszok a nyelvtudományban. Jelen, múlt, jövő. Válogatás Kiss Jenő tanulmányaiból; szerk. Juhász Dezső; ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014. 1: 12–22. Kiss Jenő köszöntése a Magyar Nyelvtudományi Társaságban. In: Kérdések és válaszok a nyelvtudományban. Jelen, múlt, jövő. Válogatás Kiss Jenő tanulmányaiból; szerk. Juhász Dezső; ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014. 1: 23–29.   Juhász Dezső: Ünnepi beszélgetés Kiss Jenővel. In: Kérdések és válaszok a nyelvtudományban. Jelen, múlt, jövő. Válogatás Kiss Jenő tanulmányaiból; szerk. Juhász Dezső; ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014. 2: 494–493. Szabó Panna: Kiss Jenő nyelvtudományi publikációi 1964–2012. In: Kérdések és válaszok a nyelvtudományban. Jelen, múlt, jövő. Válogatás Kiss Jenő tanulmányaiból; szerk. Juhász Dezső; ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014. 2: 494–524. Honti László – Hoffmann István – Bárdosi Vilmos: A 80 éves Kiss Jenő köszöntése. Magyar Nyelv 119. 2023: 129–134. Parapatics Andrea – Szabó T. Annamária: Beszélgetés Kiss Jenővel 80. születésnapja alkalmából. Magyar Nyelv 119. 2023: 135–144.

Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar nyelvjáráskutatók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Eötvös-kollégisták Kategória:Akadémiai díjasok Kategória:Széchenyi-díjasok Kategória:1943-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei