bélyegkép|jobbra|200px A tejoltó galaj vagy tejoltófű (Galium verum) a tárnicsvirágúak rendjébe, ezen belül a buzérfélék családjába tartozó növényfaj. További népies nevei: Szent Antal virága, Szent Iván virága, Szent János virága, kásafű, tejzsugorító fű, Szent Iván seprűje.
Elterjedése, élőhelye Száraz réteken, útszéleken, cserjésekben, mezőkön, legelőkön, homokdűnéken élő évelő növény. Előfordul csaknem egész Európában, Észak-Amerikában, valamint Ázsia egyes részein is.Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 64. oldal. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.
Megjelenése, jellemzői Szára 15–100 cm magasra is megnőhet, egyenes, elágazó, négybordás, 2–3 mm vastag, merev és gyéren szőrös. Levelei keskenyszálasak, tűszerűek, 3–4 cm hosszúak, 8-12 tagú örvökben nőnek, sötétzöld színűek, fonákjuk fehéres. Virágai aprók, sárgák négytagú tölcséres pártájuk van, szirmaik csúcsosak, bugós virágzatot alkotnak.
Felhasználása Korábban sajtok festésére használták, sárgafesték-tartalma miatt. Sajtkészítésnél oltóenzimként, mert olyan enzimet tartalmaz, ami a tejet megalvasztja.Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 65. oldal.
Hatóanyagai Drogja (Galii veri herba) galiozin glikozida, rubiadid aszperulozid, cseranyag, illóolaj, tejoltó enzim, sárga festék, növényi sav tartalmú.
Vélelmezett gyógyhatásai A föld feletti részeket gyűjtötték virágzáskor. Teáját továbbá vese, epe, máj és légzőszervi megbetegedések ellen is alkalmazzák. Ajánlották a pajzsmirigy betegségeire is.Közönséges galaj gyógynövény pajzsmirigyproblémákra? – Németh Imréné Éva fitoterapeuta tanácsát idézi Dr. Sebő Zsuzsanna a Webbeteg.hu egészségügyi portálon. Ugyanezt állítja dr. Csókáné Török Orsolya, a Budai Endokrinközpont fitoterapeutája is. A pajzsmirigy betegségei esetében belsőleg és külsőleg is ajánlották a használatát.
Legújabb kutatások szerint, a tejoltó galaj iridoid-glikozidokat és antrakinonokat (pl. alizarin) tartalmaz, emiatt a teljes növény fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
Források Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987. Pamela Forey és Cecilia Fitzsimons: Vadvirágok, Budapest 1993 Dr Heinrich Neuthaler: Das Krauterbuch /Gyógynövénykönyv/ 1959
Jegyzetek
Galéria
Kategória:Gyógynövények Kategória:Növényfajok Kategória:Évelők Kategória:Buzérfélék