bélyegkép|jobbra|250px|A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte I. Rudolf magyar király (1576–1608), német-római császár (1576–1612) és cseh király (utóbbi kettő mint II. Rudolf) valamint I. Ahmed oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál.Az eredeti dokumentum valószínűleg magyarul íródott, a latin és török szerződések ennek fordításai. A török nyelvű dokumentumokat valószínűleg Almáson írta alá a delegáció (Bayerle, G. 1980: The Compromise at Zsitvatorok, Archivum Ottomanicum VI, 9).
Előzménye
A hosszú – vagy más néven tizenöt éves – háború (1591/1593–1606) a dunai Habsburg-monarchia és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén. A Habsburgokkal szövetségben harcolt az Erdélyi, a Havasalföldi, a Moldvai Fejedelemség, a Német-római Birodalom és a pápai állam támogatásával. A háborúhoz több európai állam és török uralom alatt élő nép, így a szerbek és bolgárok is csatlakoztak, akik közül sokat hajdúk közé szerveztek. A kezdeti keresztény sikerek után az erőviszonyok kiegyenlítődtek, így 1606-ban az eredeti állapothoz képest lényegében kevés változtatással zárult. A béke megkötéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy az Oszmán Birodalmat lekötötték a kis-ázsiai felkelések és a perzsa támadások.
A szerződést latin, török és magyar nyelven fogalmazták meg, és Gévay Antal adta ki. Érdekessége, hogy a török és latin fordítások bizonyos részletekben nem egyeznek. Bayerle Gusztáv véleménye szerint ez nem hibás fordításból, hanem az egységes szöveg körüli megegyezés képtelenségéből, szándékos ferdítésből adódik a békeegyezmény megkötése érdekében. Emiatt mindkét fordítás hitelesnek tekinthető, de egyiket sem szignálta a szembenálló oldal delegációja.Lásd az 1. jegyzetben, 10-11. oldalon.
A béke pontjai, aláírói center|100px center|100px center|100px Mindkét fél megtarthatta elfoglalt területeit. thumb|center|170px|II. Rudolfnémet-római császár thumb|center|140px|I. Ahmedoszmán szultán thumb|170px|Bocskai István erdélyi fejedelem thumb|center|350px|A Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség és a kapcsolt részek a zsitvatoroki béke korában
A császár egyszeri ajándékként 200 000 forintot küldött a szultánnak. A Habsburgok mentesültek az adófizetés alól.A korábbi években 30 000 forintot kellett küldenie ajándékba a szultánnak Várakat megtámadni, rabokat ejteni tilos, a jelenlegi rabokat kiadják. A töröknek járó adót a hódoltsági falvak bírái szedik be, nem török katonák. A királynak nem adózó nemesek a töröknek sem kell, hogy adót fizessenek, vagyonukban és személyükben szabadok. Eger, Kanizsa és Esztergom vára török kézen maradt. A békét húsz évre kötötték. A bécsi béke kiegészítésének tekintették.
Rudolf a békeszerződés megkötéséhez Johann von Molart komáromi főkapitányt és Michael Adolf Althant, a császári és királyi hadsereg kormányzóját, magyar részről Thurzó Györgyöt, Istvánffy Miklóst, Batthyány Ferencet és Erdődy Kristófot; Bocskai pedig Illésházy Istvánt, Nyáry Pált, Czobor Mihályt és Hoffmann Györgyöt küldte. Bocskai fölényének jeléül a magyar királyi területre vonatkozó pontokat is aláírta. A békekötést Rudolf december 6-án szignálta.1606. december 9. Rudolf király ratifikálja a zsitvatoroki békeszerződést , rubicon.hu
Következmények A békekötéssel kezdődött a törökök magyarországi uralmának hanyatlása.
Jegyzetek
Források Karl Nehring: Hungary and the treaty of Zsitvatorok, a short outline. In: Ránki György (ed.): Hungarian history – world history. 27–30., Budapest, 1984 Nehring, Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés, 1605–1609. Századok 120/1, 3–50., 1986 [ Kereszt és félhold : A török kor Magyarországon (1526–1699)] A Pallas nagy lexikona Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1894 és 1898 között A szerződés pontos szövege: A zsitvatoroki béke 367-371. o. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1526–1790. I. kötet, 555. o. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968
További információk Zsitvatorok vízrajza – Dunai Szigetek A Zsitvatoroki békekötés 400. évfordulója alkalmából került felavatásra a fotón látható emlékmű, melynek készítője a bátorkeszi születésű Gáspár Péter szobrászművész. Tóth Ferenc: A zsitvatoroki békekötés 400. évfordulója. 1606. november 11–2006. november 11.; Önkormányzat–Dunaalmás Barátainak Köre, Dunaalmás, 2006 "Frigy és békesség legyen...". A bécsi és a zsitvatoroki béke; szerk. Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária; DE Történelmi Intézete–Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Debrecen, 2006 (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója)
Kapcsolódó szócikkek Zsitvatorok
Kategória:1605 Kategória:Békekötések a magyarországi török háborúk során